Új Szó, 2018. december (71. évfolyam, 275-297. szám)
2018-12-11 / 283. szám
Hajnali karácsony A karácsony szó átlépőt, fordulót jelent. December 24. a téli napforduló időpontja, a természet megújulásának kezdete: rövidebbek lesznek az éjszakák, hosszabbodnak a nappalok. Luca széke!”. Aki a Luca székére a ünnepi készülődés Szent András napján, november 30- án - időjóslásokkal, gonoszűző cselekedetekkel - kezdődött el. Sok hiedelem fűződik a december 13-ai Luca napjához: ekkor kezdték meg a Luca széke faragását, amelyen 12 napon át, karácsony estig dolgoztak. Erre utal szólásunk: „Lassan készül, mint a karácsonyi éjféli misén felállt, megláthatta, kik a faluban a boszorkányok. Igen, boszorkányok, mivel a keresztény vallásban tisztelt Szent Luca mellett élt nálunk a hiedelem egy ártó, rontó nőalakról is, az ősi hiedelemvilágból származó Luca asszonyról. Névnapja az asszonyok számára dologtiltó nap volt: nem volt szabad fonni, szőni, mosni, kenyeret sütni és meszelni. Aki megszegte a tilalmat, azt Luca - a néphit szerint - megbüntette. A magyar népnyelv december 25- ét nagykarácsonynak, január elsejét kiskarácsonynak nevezi. Nagykarácsony előestéjén a gazda - kezében maréknyi szénával - belépett a házba, és köszöntőt mondott a családjának: ,>Adjon isten minden jót, Ami tavaly szűkén volt. A gazdának bort, búzát, Gazdaasszonynak tyúkot, ludat, Leányoknak, Legényeknek szép mátkát, Országunknak békességet És megmaradást. ” A szénát az asztal alá tette, és a gazdaasszonnyal megterítették az asztalt. A vacsora végeztével az asztalra Boldog karácsonyi ünnepeket helyezték azokat az ételeket, tárgyakat, amelyekre évközben szükségük volt, hogy a karácsonyi asztalon varázserőt nyerjenek. A családfő egy szép piros almát annyi felé vágott, ahányan voltak az asztalnál. Az almagerezdeket elfogyasztották, hogy ha valamelyikük az újesztendőben eltévedne, akkor gondoljon arra, kikkel ette meg a karácsonyi almát, és hazataláljon. A karácsonyi asztal maradékait gondosan összeseperték és eltették, hogyha valaki megbetegedne, akkor ezzel a karácsonyi morzsával gyógyíthassák. A karácsonyfa-állítás szokása a 19. században jutott el hozzánk. Brunszvik Teréz grófnő, az első óvodák megalapítója állított először karácsonyfát martonvásári ottho-Vßcfdcq íítirAcvjntjt '■ nukban. Korábban életfát, termőágat állítottak, ami a megújuló természet jelképe volt. A koronafa tövises ágát, borókát, fagyöngyöt, fenyőágat függesztettek a gerendára, diót, mogyorót, almát tettek rá. A bedehemezés hagyománya a Kárpát-medencében különösen gazdag volt. A műsor gazdag zenei összeállításában falusi vonószene, szokásdallamok, köszöntők a Kárpát-medencéből szólnak. A magyar közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora december derekán, a 10-ével kezdődő héten a karácsonyi ünnepkör számos népszokását mutatja be. Az összeállítást a szerkesztő gazdag zenei anyaggal illusztrálja. A Kossuth rádió műsora az ünnepi népszokásokról naponta hajnali négykor kezdődik. (A műsor a www.mediaklikk.hu/mediatar/ internetes címen is elérhető.) (ú) December 15-én ünnepi melléklet! ► Az egykori főszerkesztők beszélnek a lapszerkesztés örömeiről és gondjairól ► Volt kollégák mesélnek arról, hogyan készült régen az Új Szó ► Ismert személyiségek vallanak arról, mit jelent számukra a lap ► Régi előfizetők emlékeznek a kezdetekre ► AAai újságíróink legemlékezetesebb élményeikről vallanak ► Tények, érdekességek, archív felvételek, sztorik Szerkeszti: Grendel Ágota. E-mail: agota.grendel@ujszo.com . Levélcím: DUEL - PRESS s.r.o., Új Szó - Színfolk, P.O.BOX 222,830 00 Bratislava 3.
