Új Szó, 2018. december (71. évfolyam, 275-297. szám)
2018-12-08 / 281. szám
8 I KULTÚRA 2018. december 8.1 www.ujszo.com RÖVIDEN A Kinizsiről szóló könyv bemutatója Dunaszerdahely. A Vermesvillában hétfőn, december 10- én 18 órakor mutatja be a Családi Könyvklub Benkő László Kinizsi, Mátyás király hadvezére című történelmi kalandregényét. A harci cselekedetek mellett megismerhető belőle a korabeli udvari intrikák világa is. Kinizsi Pál hadviselései során soha nem vesztett csatát,és élete is kész kalandregény volt. Állhatatosan szolgálta az uralkodót, és esküjét csak egyszer szegte meg. Hogy mikor és miért, kiderül a fordulatos regényből. (k) A Sziget az angolok kedvenc fesztiválja Budapest. Díjat nyert a Sziget fesztivál a UK Festival Awardson. A budapesti rendezvény a Best Overseas Festival (legjobb Anglián kívüli fesztivál) kategóriában győzött a britek rangos eseményén, amelyet tegnap tartottak Londonban. A UK Festival Awardsot tizenötödik alkalommal rendezték meg. A Best Overseas Festival kategóriában győztes Sziget ezzel Európa legjelentősebb nem angol nagyrendezvénye lett. A Sziget mögött második helyen végzett a máltai Lost & Found, a horvátországi Hideout, a lengyelországi Pol'and'Rock Festival, az ausztriai Snowbombing és a belgiumi Tomorrowland. A leg-jobb nagyfesztivál a Donington parkban megrendezett Down-load lett, a legjobb fellépőlistáért az All Points Eastet díjazták az angol fesztiválozók. Összesen huszonegy kategóriában osztottak ki elismeréseket. A tavalyi Sziget fesztiválon több mint 20 ezer brit fiatal vett részt, a külföldi látogatók közül ők voltak a legtöbben. (MTI, juk) Németh Ilona rangos díjat kapott a cukorgyári projektért „A díj segíthet abban, hogy felhívja a figyelmet értékeink kiárusítására" - mondja a művész TALLÓSI BÉLA Pozsony. Képzőművészet kategóriában a Munkácsydíjas Németh Ilona kapta a Tatra bank idei fődiját Eastern Sugar című kiállításáért. Kérdésünkre, hogy milyen érzésekkel fogadta és vette át az elismerést, Németh Ilona elmondta, hogy már tavaly is jelölték erre a művészeti díjra. A múlt évi eredmény alapján nem igazán remélte, hogy a szakmai zsűri idén neki ítéli oda az elismerést, mivel - ahogy tavaly, idén is - nagyon erős és jelentős kiállításokkal együtt jelölték az övét. „Amit döntő fontosságúnak és lényegesnek tartok ebben az elismerésben - hangsúlyozta a művész —, hogy olyan kiállításra kaptam meg ezt a művészeti díjat, amely úgynevezett elkötelezett témáról szól. Ä díj is segíthet abban, illetve hozzájárulhat ahhoz, hogy felhívja a figyelmet értékeink kiárusítására, a felelőtlen politizálás hatásaira, továbbá a művészet, a művészek felelősségére és lehetőségeire a társadalmi folyamatok megváltoztatásában.” Németh Ilona a díj átvételekor azt is hangsúlyozta, hogy az Eastern Sugar projekt kollektív teljesítmény, sokan dolgoztak vele együtt a több részegységből álló műkomplexum megalkotásában. A kiállítás - amely a pozsonyi Kunsthalle termeiben volt látható a tavaszi hónapokban - a cukorgyártás történetéről mutatott be átfogó képet, feltérképezve a mai Szlovákia egész területét. Az Eastern Sugar - a múlt idézésével, a jelenkori helyzet vázolásával és egyfajta jövőkép érzékeltetésével — a hazai cukorgyárak megszűnésére reagált, és azt a A kiállítás látogatói a tudományos alapossággal kialakított Cukormúzeumban ismerkedhettek a cukorgyártás materiális hagyatékával kérdést boncolgatta: miért hagyjuk veszendőbe menni értékeinket? A kiállítás történelmi tapasztalatokról fogalmazott meg üzeneteket művészeti-művészi megközelítésekkel és formákkal. Az installációkomplexum az egyes részeivel - ready-made, mozi, múzeum, videóalkotás, interaktív archívum és süvegcukor-manufaktúra - egyebek mellett téves döntésekről és lépésekről, vagyis hibákról szólt, amelyek történelmi távlatból jól láthatók. Az Eastern Sugar projekt az ítélkezést kerülve olyan mozaikot rakott ki, amely azoknak a folyamatoknak a megértését szolgálta, amelyek a cukorgyártás megszűnéséhez vezettek. A cukoripar halála pedig sok mindennek az elsorvadását hozta magával: munkahelyek szűntek meg, ami nemcsak a gyári munkásokat érintette, hanem kihatott a mezőgazdaságra is - felszámolták a cukorrépa-termesztést így a szállítás biztosítására sem volt szükség. A nagyszabású kortársművészeti alkotás tehát azt is vázolta a maga eszközeivel, hogy a cukor története hogyan függ össze a munkával. November végén elkészült a kiállítás online katalógusa is, amely megtekinthető a Kunsthalle weboldalán. Németh Ilona azt is elárulta, hogy az Eastern Sugar kiállítást a jövőben Ausztriába, Németországba, Franciaországba és Csehországba is szeretnék elvinni. Bírálta Orbánt, lefújták az előadását Párizs. Felolvasó színházként mutatták volna be a Párizsi Magyar Intézetben december 6-án Spiró György Csirkefej című darabját. Az előadást azonban váratlanul, a bemutató előtt egy nappal lemondta az intézet. A rendező, Gerzsenyi Bea úgy invitálta a bemutatóra mintegy 120 ismerősét és a párizsi magyar közösség tagjait, hogy közben az Orbán-kormányról is kifejtette véleményét. „Külön meghívókat küldtem a potenciális nézőknek, és ebben az e-mailben párhuzamot vontam a Spiró 1986-os darabja, a kommunizmus időszaka, valamint a mai Magyarország és Orbán Viktor totalitárius rendszere között,” - mondta a 12 éve Franciaországban élő Gerzsenyi a HVG-nek. A levelet valaki továbbította a magyar külügynek, ahonnét értesítették a Párizsi Magyar Intézetet. Az intézet igazgatója, Havasi János szerint nem Spiró darabjával van bajuk, hanem azzal, hogy a rendező politikai demonstrációra használta volna fel az egyébként kormánytámogatással készült előadást. Az igazgató közölte, hogy ő döntött a bemutató lefújásáról, és nem a minisztérium utasította erre. Havasi János egyébként Orbán Viktor sajtosának, Havasi Bertalannak az édesapja. „Benne volt a pakliban, hogy ki fog szivárogni a levél, noha privát üzeneteket küldtem. Nem provokációnak szántam. Azt hiszem, hogy elszoktam Magyarországtól, és hozzászoktam Franciaországhoz, ahol attól, hogy valaki elmondja a véleményét, még nem robban fel semmi” - kommentálta a történteket Gerzsenyi Bea. A francia nyelvű e-mailben egyebek mellett az áll, hogy harminc évvel a rendszerváltás után „a totalitárius gondolkodás még mindig működik a szabadnak mondott, de a mástól (idegen, migráns) való félelem miatt soha nem látott módon megbénított világban.” (juk) PENGE Töréspontok Izsó Zita harmadik verseskönyvében folytatja és kiteljesíti azt a poétikát, amelyet a Tengerlakó (2011) és a Színről színre (2014) is működtetett. Az egyéni és kollektív traumák szín-NAGY CSILLA KRITIKAI ROVATA revitele, a fizikai és érzelmi kiszolgáltatottság elbeszélhetősége, az alárendeltnek való hangadás (illetve az alárendelt helyzetének rögzítése) a gyűjtemény központi témája. A szövegek a 20-21. század társadalmi és generációs kérdéseire reflektálnak, gyakran egy-egy központi motívum (helyszín, esemény, tárgy, természeti jelenség) köré építve a jelentést. A háború élménye—a menekülés, az otthon elvesztése, az utazás, a helykeresés mint egzisztenciális állapot - például Izsó költészetében a szír város, Aleppó ostromát tematikusán is felidézve; elsősorban a gyermek és a nő nézőpontjából, helyzetén keresztül válik láthatóvá. A traumatikus egyéni tapasztalat (a veszteség, a halál, az erőszak élménye) azonban a tárgyi és a természeti környezet révén jelenik meg: a személyiségben bekövetkező törést, változást, és az identitás magjának megőrzésére irányuló törekvést az objektív világhoz való viszony, az abban felfedezett szimbolika, sőt a ráruházott transzcendencia teszi érzékelhetővé. A trauma tapasztalata sokszor egyes szám első személyü elbeszélő révén, a traumatizált személy ffagmentált, elhallgatásokkal tűzdelt monológjában történik, máshol azonban a történéseket a megfigyelő szemszögéből látjuk, a vers így az elsődleges törés mellett a szemtanú másodlagos traumaélményét is vázolja. Mindkét retorikai alaphelyzet nyilvánvalóvá teszi, hogy Izsó Zita költészetének egyik erőssége a jelenetezés képessége: a versbeli szituációk nemcsak az egymásba fűződő metaforaláncok érzékisége miatt plasztikusak, hanem a szerző dramaturgiai eljárásainak szerencsés megválasztása okán is. A kötet emellett rendkívül érett, kidolgozott líranyelvet alkalmaz, letisztult és kiegyensúlyozott kompozíciókat működtet, ahol mind a kimondásnak, mind pedig az elhallgatásnak súlya és jelentősége van. Értékelés: 9/10 (Izsó Zita: Éjszakai földet érés Scolar, Budapest, 2018,90 oldal) lémeth Ilona (Somogyi Tibor felvétele) Az Eastern Sugar-süvegcukor mint műtárgy
