Új Szó, 2018. december (71. évfolyam, 275-297. szám)

2018-12-07 / 280. szám

www.ujszo.com | 2018. december 7. KÖZÉLET 3 Orbán megvédi a Fidesz médiabirodalmát KÓSAANDRÁS üHf ¥ ^ Az Alkotmánybírósághoz fordul a MÚOSZ a médiagólem miatt Ategnapi napon kiderült, hogy a kormánya közelmúltban létreho­zott, egész Európában példátlan méretű és piaci befolyású pártmédia-holdingot a közérdekűvé nyilvánítás ürügyén ki akarja vonni a versenyhivatal és a médiahatóság engedélyezési eljárása alól. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének meggyőződése, hogy ez a lépés törvénytelen, súlyosan sérti a pártatlan és sokszínű tájékozódás biztosításának alkotmányos követelményét, valamint a média- és a versenytörvény tételes előírásait. A hatósági ellenőr­zés kikerülését célzó kormányzati trükk nyílt beismerése annak, hogy a - legalább a megyei lapok és az országos rádiók piacán mindenképpen - monopolhelyzetű médiamamut a vonatkozó törvények betartása esetén semmiképpen sem mehetne át a Gazdasági Versenyhivatal, valamint a Nemzeti Média-és Hírköz­lési Hatóság szűrőjén. A MÚOSZ álláspontja szerint a szabad és független tájékoztatás az ország összes állampolgárának érdeke, ellenben a mindent maga alá gyűrő pártsajtócég megteremtése nem közügy, sőt ellentétes a közérdekkel. Ezzel nyilvánvalóan a kormánypárt is tisztában van, hiszen a hatósági vizsgálat megúszását szolgáló kormányrende­letben - példátlan módon - semmilyen indoklás nem szerepel, az utólagos szóbeli magyarázat pedig olyan érveket említ (a nyomta­tottmédiakultúra és a megyei lapok megőrzését), amit egy tévé­­csatornákat, rádióadókat és online platformokat is tömörítő média­­csoport esetében Európa egyetlen államában sem venne senki ko­molyan. Szeretnénk emlékeztetni arra is, hogy mióta az összes me­gyei lap egyetlen, a miniszterelnökhöz közel álló vállalkozóhoz ke­rült, és fő feladatának tekinti a kormány kommunikációs igényeinek kiszolgálását, azóta az érintett újságok példányszáma folyamato­san, drasztikusan csökken. Ez azt jelzi, hogy a kormány az említett lappiaci szegmens megszállásával kifejezetten rontotta a nyomta­tott lapok túlélési esélyeit. A MÚOSZ mindezért az Alkotmánybírósághoz fordul, és azt kéri a testülettől, hogy - érvényt szerezve Magyarország alaptörvényé­nek és sarkalatos törvényeinek- mondja ki: a pártmédia-holding létrehozása nem közérdek, és nem írhatja felül a szabad tájékozó­dás illetve tájékoztatás alkotmányos garanciáit. A MÚOSZ Elnöksége Budapest. Közvetlen kormányzati beavatkozás segítette a Fidesz médiabirodalmának zökkenőmentes létrejöttét: Orbán Viktor rendeletére „kiemelt nemzetstratégiai jelentőséget" kapott az ügylet, mivel a magyar miniszterelnök szerint „közérdek" éli mögötte. A magyar újságíré-szövetség az Alkotmánybírósághoz fordul. Kis túlzással a fél magyar sajtó (a független fele biztosan) azt talál­gatta egy hete, hogy mivel fogja megindokolni a Gazdasági Ver­senyhivatal (GVH) a valójában megindokolhatatlant: vagyis azt, hogy nem sért versenyt, hogy a tel­jes kormányzati sajtót egy szerve­zetbe terelték. 476 médium Mint korábban megírtuk, a Közép-európai Sajtó- és Média Alapítványhoz (KESMA) az Átlát­­szó.hu szerint összesen 476 külön­böző médium tartozik, a teljes me­gyei napilaphálózat, a Hír Tévé, az Echo Tévé, a Magyar Idők napilap, az ingyenes terjesztésű Lokál, a Fi­gyelő gazdasági hetilap, a Riposzt és a Bors bulvárlapok és több keres­kedelmi rádió, köztük országos és regionális sugárzásúak is. Ezzel olyan szereplő jött létre a magyar médiapiacon, ami nyilván­valóan ellentmond minden ver­senyjogi előírásnak, így a GVH igen nehéz helyzetbe került, amikor ma­guk az ügylet szereplői fordultak a hatósághoz, vizsgálatot kérve. Szakmai indokot ugyanis aligha le­hetett volna találni arra, hogy áldá­sukat adják az összeolvadásra, mi­közben a politikai szándék vagy el­várás nyilvánvaló volt: ennek meg kell történnie. CZÍMER GÁBOR Az uniós közlekedésügyi mi­niszterek kedden megéllapod­­tak az európai közúti teherfu­varozók és gépkocsivezetők száméra kötelező feltételek­ről. Érsek Árpád közlekedési tárcavezető szerint nem ideális, de az elérhető lehetőségek közül a legjobb megoldást fogadták el. A miniszterek több mint tizenkét órás tárgyalást követően olyan kompromisszumot hagytak jóvá, amelynek köszönhetően egyértelmű Orbán rendelettel védi a médiagólemet Kiemelt nemzetstratégiai Ebben a helyzetben sikerült még a legtapasztaltabbaknak is újabb meglepetést okozni: szerdán ; ugyanis megjelent egy miniszterel­nöki rendelet, amely az egész ügyet „kiemelt nemzetstratégiai összefo­nódásnak” nyilvánította. Innentől kezdve a hivatal már nem jogosult j vizsgálódni. Kiemelt nemzetstra­tégiai jelentőséget azonban csak közérdekű ügyek kaphatnak, de a miniszterelnök erre is megtalálta a megoldást: az indok a nyomtatott sajtókultúra megőrzése volt, az ezek szerint senkit nem zavart, hogy az : összeolvadás számos szereplője té- : vé, rádió. A GVH ugyan „megmenekült” ; egy kínos helyzettől, az egész ügy ettől még így is felvet komoly jogi kérdéseket. Mint a Népszava rámu­tatott például, eddig csak olyan ügyleteket minősítettek kiemelt nemzetstratégiai jelentőségűvé, j melyekben az állam lett résztulaj­lesz, milyen okiratokat kell maguk­nál tartaniuk a sofőröknek, és meg­állapodtak abban is, hogy a munka­­vállalók kiküldetésére vonatkozó szabályok nem vonatkozhatnak a székhely szerinti tagállam és egy má­sik uniós tagállam közötti szállítmá­nyozásra. Érsek szerint a tárgyalások kemé­nyek voltak, minden állam igyekezett a saját érdekeit védeni. „Örülök, hogy végül olyan kompromisszumos ja­vaslatot sikerült elfogadnunk, amely, ha a mi szempontunkból nem is ide­ális, de a legjobb, amelyet a tárgyalás során elérhettünk“ - jelentette ki a közlekedésügyi miniszter. Szlovákia számára a megállapodás (MTI-fotó) donosa egy fontos gazdasági ténye­zőnek, például a Magyar Kereske­delmi Banknak vagy a Budapest Banknak. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) tegnap beje­lentette, hogy az Alkotmánybíróság­hoz fordul, mivel a szövetségnek meggyőződése, hogy „ez a lépés tör­vénytelen, súlyosan sérti a pártatlan és sokszínű tájékozódás biztosításá­nak alkotmányos követelményét, valamint a média- és a versenytör­vény tételes előírásait”. Kormányfői beavatkozás Rövid időn belül így másodszor tapasztalható közvetlen kormány­­zati/kormányfői befolyás egy elvi­leg a miniszterelnöktől független ügyben. Nyilvánvalóan ez történt ugyanis Nikola Gruevszki, korrup­cióért két év börtönbüntetésre ítélt és Magyarországra szöktetett volt ma­cedón miniszterelnök esetében, ő úgy kapta meg váratlan gyorsaság­kulcsfontosságú eleme, hogy kivon­ták a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv hatálya alól a tranzitot és a kétoldalú szállítmányozást, a to­vábbi műveletek pedig földrajzi kor­látozás nélkül érvényben maradtak. Ezeket a további műveleteket a má­sodik generációs, intelligens menet­író készülékek (tachográfok) beve­zetését követően valósíthatják meg. A sofőröknek jó hír, hogy a közúti el­lenőrzések során csak egy fix jegy­zékben szereplő okiratokat kell fel­mutatniuk. Az egyes tagállamok nem egészíthetik ki ezt a jegyzéket saját törvényeik alapján. A javaslatba nem került bele a járművek kötelező ha­zatérése. Négy, illetve három hét el­gal a menekültstátuszt, hogy az ügy­ben illetékes Bevándorlási és Mene­kültügyi Hivatal vezérigazgatója a Parlament nemzetbiztonsági bízott­teltével viszont kötelező lesz a sofő­rök hazatérése, akiknek a heti pihe­nőjüket a vezetőfülkén kívül kell töl­teniük. Ennek a határozatnak az alap­ja az Európai Unió Bíróságának dön­tése. A mobilitási csomagról az Eu­rópai Parlament jövő heti plenáris ülésén szavaz. Ezután a Tanács és a Parlament közötti tárgyalások kerül­nek sorra, melyek eredményétől függ majd a mobilitási csomag első részé­nek végleges formája. Szlovákiai fuvarozók nem tartanak a változástól. Tamás már évek óta j ár­­ja kisteherautójával a Nyugat- Európát. Kérdésünkre elmondta, hogy a most kilátásba helyezett sza­bályozás minden bizonnyal azokat a ságának ülésén két órával később még azt mondta, az egész egy hosszú eljárás lesz még, aminek a végét nem lehet megjósolni. teherautó-sofőröket érinti majd a leg­inkább, akik az unió keleti országai­ból indulnak, majd pedig hónapokon keresztül, akár egy negyedéven át Nyugat-Európán belüli fuvarokat teljesítenek. Eközben gyakorlatilag a teherautó kabinjában laknak, és jóval a francia és a német bérek alatti fize­tésért dolgoznak. A nyugat-európai államok szerint ezzel jogtalan ver­senyelőnyre tesznek szert. Tamás el­mondta, tapasztalatai szerint főként a romániai és ukrajnai sofőrök dolgoz­nak így. Az utóbbiak még ezen belül is igyekeznek egy feszített munka­tempót tartani, hiszen az ő unión be­lüli tartózkodásuk időben már most is korlátozott. Szigorítják az unión belüli fuvarozás feltételeit EGYÜTT! Az évforduló alkalmából- f|| WUmm Ma MOLNÁR ERVINNEK (Ajnácskő) kedvezett a szerencse! Gratulálunk! A nyereményét postán küldjük el! °<an°eK értéké 25 e.

Next

/
Thumbnails
Contents