Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)
2018-11-30 / 274. szám
2018. november 30., péntek, 19. évfolyam, 43. szám Mi is a fast food? A gyorskaja, vagyis a fast food nem éppen mai találmány. Lényege, hogy a vevő lehetőleg gyorsan kapja kézbe az adagját, és minél kevesebb időbe teljen annak elkészítése. Sokan egy kalap alá veszik a fast foodot a manapság nagyon divatos street fooddal, vagyis az utcai árusoktól vásárolt ételekkel, vagy a junk fooddal, ami viszont amolyan félkész, műkaja, pontos fordításban „szemét” kaja (a megnevezés arra utal, hogy tartósítószert, cukrot, adalékanyagokat, ízfokozókat, mesterséges színezékeket nagy dózisban tartalmaznak). A gyorskaják közé tartoznak az utcai ételek is, így a gyorsétkeztetés valójában nem nyugati hatásra terjedt el nálunk is, hiszen anno a szocializmusban is voltak utcai árusok, akik lángost, virslis kiflit, sőt, egyszerűbb házi húspogácsás zsemlét árultak. Arról nem is beszélve, hogy nagyon sok gyorsétel csak úgy lesz gyors, hogy félkész termékekből készül, tehát megkaphatják a junk food elnevezést is. De például a híres vásári kürtös kalács nem junk food, mert jó minőségű alapanyagokból készül, de lehet utcai étel, sőt, gyorsétel is, bár sokszor 15-20 percet is várni kell, míg megsütik. Visszatérve a gyorsételekre: valóban sok utcai árus kínálja azokat, de az utóbbi időben éttermek is felvették az étlapjukra a legnépszerűbb fogásokat. Persze, kicsit cizellálták, módosították és drágították őket. Ez már történelem... Az utcán evés fogalma az ókori Rómába nyúlik vissza. Rengeteg ma is népszerű étel őse a Római Birodalom utcáin született - például az a lapos kenyér, amiből később pizza, lángos, pogácsa vagy lepény alakult ki. A gyorsétkezés olcsóbb volt, mint az otthoni főzés, nem beszélve arról, hogy a nem családi kötelékben élő férfiak tömegei - például a római légiók tagjai - már akkoriban is biztos megélhetéshez juttatták az utcai árusokat. Hasonló volt a helyzet a többi kontinensen is: a mai Mexikó területén az aztékok és a maják a puliszkához hasonló, kukoricacsuhéba tekert kukoricamasszát, tamalest árulták a piacokon és a köztereken, Ázsiában pedig, bár az utcai árusok főleg a szegényebb dolgozóknak főztek, módosabb urak is elküldték a szolgáikat egy-egy adag levesért vagy gőzölt batyuért. Viszont a fást food és a street food Amerikában tört fel a csúcsra, ahol a világ minden tájáról érkező bevándorlók pillanatok alatt elindították Fast food, háziasán Egyre nagyobb divat gyorsan enni, tehát olyan helyekre járni, %V xí ahol pár perc várakozás után kézhez kapjuk és azonnal fogyaszthatjuk az egyszerű, gyorsan elkészített falatokat. \ Bár az ilyenfajta étkezésnek semmi köze a klasszikus éttermi és gasztronómiai kultúrához. mégis érdemes vele foglalkozni. Sőt, olykor célszerűbb az ebbe a körbe tartozó jellegzetes ételeket otthon elkészíteni és felszolgálni, mert az sokkal kulturáltabb, olcsóbb és sokszor egészségesebb is. Nem mellesleg: gyerekeinknek garantáltan örömet szerzünk a házias fast food menüvel. aprócska üzleteiket, és árulni kezdték az otthonról hozott ételeket. Az amerikai olvasztótégely etnikai okszínűsége és munkamániája addig nem látott lendületet adott a street foodnak. Ennek aranykora a gazdasági válság idején, a II. világháború előtt volt. Ekkoriban jelentek meg az autós éttermek is. A vendégeknek ki sem kellett szállniuk az autóból, a pincérek kivitték nekik a megrendelt ételt - amelynek az asztal és az étkészlet hiánya miatt kézzel fogyaszthatónak kellett lennie. Ma már gyorskajákat felszolgáló étteremláncok hálózzák be a világot, és csábítják magukhoz a rohanó, dolgozó fiatalokat. Vietnami, kínai, olasz, török, szerb kifőzdék, burgeresek, pizzások, gíroszosok uralják a piacot. Óvatosan a gyorsételekkel Néhány szót azért szóljunk arról, miért is egészségtelenek a gyorsételek, amelyeket a különböző gyorséttermek kínálnak. Az első számú probléma a rejtett sótartalom. A készételek, a pékáruk, a különböző szószok, mártások és a zacskós ételek mind-mind rengeteg hozzáadott sót tartalmaznak, lényegesen többet, mint a napi szükséglet. A legtöbb gyorskajának szegényes a tápanyagtartalma, viszont rengeteg fűszer, ízfokozó, tartósítószer van bennük, amelyek akár allergiát is okozhatnak. Például az oly népszerű - és egészségesnek gondolt - csirkefalatok gyorséttermi változatában több a víz, a búzakeményítő, a szőlőcukor, a sáffányos szeklice olaj, a nátrium-foszfát és az élesztőkivonat, mint a csirkehús. És akkor még nem beszéltünk a bundához felhasznált adalékanyagokról. Általános tapasztalat a gyorsételekkel, hogy bár kalóriabombák, nem táplálók - valószínűleg másfél-két óra múlva megint éhesek leszünk, de ha bedobtunk két hambit egy kis hasábburgonyával, a napi optimális kalóriabevitelünket már le is tudtuk vele. A gyorsételek rendszeres fogyasztói keringési zavarokkal, vércukorszint-növekedéssel, szívbetegségekkel, magas vérnyomással és májbetegséggel küszködnek. Nem ritka a fáradékonyság, levertség sem. Ha azon kapjuk magunkat, hogy rendszeresen gyorsétteremben étkezünk, valószínűleg érdemes lenne elgondolkődnunk úgy általában az életmódunkról is. Jóízűen a saját konyhánkban! Vannak persze trükkök, hogyan lehet némileg egészségesebben elkészíteni kedvenc gyorséttermi fogásainkat. Az olajban sütött hasábburgonyát például nagyon egyszerű elkészíteni másként: tepsiben. A cikkekre vagy akár hasábokra vágott burgonyáról alaposan itassuk le a nedvességet konyhai papírtörlőn. A legegyszerűbb, ha egy nagyobb és vastagabb nejlonzacskóba tesszük a gerezdeket, rálöttyintünk egy kis olívaolajat, befogjuk a zacskó száját és jól összerázzuk. így mindenhol egyenletesen bevonja az olaj a krumplit. Fontos, hogy egy rétegben terítsük el a burgonyát a tepsiben, hogy szépen pirulhassanak. Sütés közben forgassuk át, hogy minden oldalról ropogós legyen a sült krumpli. A krumplit elő is főzhetjük, ezzel csökkentjük a sütési időt. Más zöldséget is süthetünk így, hasábokra vágva, legyen az pasztinák, zeller, cékla, édesburgonya vagy sütőtök. Öntetnek elég bekeverni egy pohár sűrű joghurtot egy kis zöldfüszerrel vagy egy gerezd fokhagymával. A sült csirkefalatokat sem kell okvetlenül bő olajban kisütni, és hogy egészségesebb legyen, még a lisztet is elhagyhatjuk a panírból. Elég, ha a hússzeleteket kicsit beolajozzuk vagy egy felvert tojásban megmártjuk, majd valamilyen zsemlemorzsával elkevert panírban (kókuszliszt, kukoricából készült morzsa, őrölt dió, szezámmag) megforgatjuk, és a sütőben, tepsiben, sütőpapíron megsütjük. Házilag készített paradicsomszósszal, valamilyen pikáns zöldséglekvárral (csatnival) tálalhatjuk. Ugyanez vonatkozik például a még egészségesebb pulykamellcsíkokra vagy akár a sertésszűzérmékre. A vacsoráról maradt hideg sült ropogós kenyérrel és finom paradicsommal bármilyen gyorséttermi szendvicset leköröz. De nyugodtan készíthetünk házi húspogácsás bucit is magunknak és a családnak. Ehhez használjunk frissen darált húsokat vagy hússzeleteket, például pulykamellet vagy darált pulykacombot, csirkemellet, marhahúst. Ne sózzuk túl, inkább használjunk illatos és aromás zöldfűszereket: rozmaringot, kakukkfüvet vagy majoránnát. Ezt sem kell olajban kisütni, teflonos vagy öntöttvas serpenyőn, esetleg a csőben, Adventi készülődés a konyhában Jövő héten
