Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)
2018-11-30 / 274. szám
10| TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2018. november 30. | www.ujszo.com Tudományos ismeretek a láz kapcsán Ha gyógyszer ellenére a testhő nem csökken, és három napnál tovább kitart, vagy eléri a 39,4°C-t (ami mellé társulhat furcsa bőrkiütés, fényérzékenység, tartós hányás, nehézlégzés), orvoshoz kell menni (Fotó: Shutterstock) CSIBRÁNYI ZOLTÁN Önmagában a láz nem betegség. Olykor pont egészségünk támogatása céljából emelkedik a testhő, a szervezet így igyekszik leküzdeni a vírusos, bakteriális vagy gomba okozta fertőzést, gyulladást. Ilyenkor a láz egy tünet. Ennek dacára enyhe lázzal is sokan mennek orvoshoz, mert a régi idők motoszkálnak az emberi tudatban, amikor a ma már jól kezelhető kórságokban még sokan meghaltak, és a lázjeltől féltek. Pedig komoly ok híján a napjaink ismereteire támaszkodó orvosok már nem javallják készakarva lecsökkenteni. Évezredek óta sokféleképpen törekedtek csillapítani a lázat, közte hideg vizes fürdővel, fuzfalevéllel (ezt már a kb. 3500 éves egyiptomi Ebers-papiruszban is említik). A láz felléptének értékelése egyébként az idők során sokat változott. A görög származású római orvos, Galénosz szerint a láz önmagában egy betegség. Az 1668-as holland születésű Herman Boerhaave orvostanár már arról beszélt, a lázzal a test a túlélésért küzd. Ma sokféle betegség tünetének tekintik, és a kizárólagos és alacsony fokú láztünet megszüntetése az utóbbi évek kutatásai szerint, habár lehet róla szó, szükségtelen. Egyfelől a páciens nem számol azzal, a felesleges tabletták gyengítik szervezete védekezőképességét. S mert a normálisnak tekinthető, 36,1°C-37,2°C közötti testhőt kissé túllépő érték gyógyszeres megszüntetetése főleg az őáltala elvárt mielőbbi kényelemérzet visszanyerését támogatja. Csecsemőknél számos oka lehet a testhőemelkedésnek, még a fürdetéskor vizes szivaccsal való erősebb dörzsöléstől is felszökhet a testhő. Az is igaz, enyhe láz is jelezhet komoly fertőzést. Jó tudni, egészségeseknél is napszakonként változik a testhő, reggel alacsonyabb, mint estére; korral szintén, fiatalabbaké magasabb. Lázkiváltó lehet az influenza, gyógyszerek, oltások, vérrög, hormon- és immunrendszer hibás működése, daganat... Testhőemelkedéshez vezethetnek az ízületi gyulladások, mert ilyenkor lázkeltő anyagok, pirogének keletkeznek a szervezetben. Ismert, a testhőszabályozásban részes más mellett az agy orgánum vasculosum laminae terminális területe és a hipotalamusz. Ám az angliai Dr. Edward Walter (Royal Surrey County Hospital) szerint a kutatók máig nem értik teljesen, mi váltja ki és tartja fenn a lázat. Ráadásul néha a mai orvostudomány sem tudja meghatározni az eredetet, ilyenkor ismeretlen eredetű lázként definiálják. A világ egyik legelismertebb orvosi intézménye, az amerikai Mayo Klinika honlapján olvasható, hogy orvosaik szerint az alacsony lázat nem szabad kezeléssel lecsökkenteni, mert az hasznos lehet a betegségokozó mikrobák számának csökkentésében. Magas lázra ajánlható például ibuprofen hatóanyagú gyógyszer, de csak mértékkel, hosszan szedve vese- és májbetegségeket okozhatnak. Az ok függvényében antibiotikum is felírható. Antibiotikumok többnyire hatástalanok a vírusok ellen, s mint írják, bár létezik néhány szer bizonyos vírusfertőzések kezelésére, enyhe vírusfertőzésre legjobb megoldás pihenni és sok folyadékot inni. Figyelmeztetnek, gyerekeknek sose adjanak aszpirint, szedése összefügghet a Reye-szindróma kialakulásával (jóllehet e kór kifejlődésének pontos háttere nem ismert), ami, igen ritkán, de halálos kimenetellel is járhat (a hatóanyagazonosság miatt nálunk ugyanez érvényes az acylpyrinre). Ha 28 napnál fiatalabb csecsemő lesz lázas, az ok súlyos fertőzés lehet, kórházi kezelés, intravénás gyógyszerezés, állandó felügyelet szükséges. A Mayo Klinika szakértői egy táblázatot is közzétettek amúgy egészségesekre vonatkozó ajánlásaikkal, amelyből kiderül, korosztályonként mekkora láznál mi a teendő. Csecsemőt 3 hónapos koráig 38°C- os lázzal, egyéb tünetek híján is, feltétlenül orvoshoz kell vinni. 3-6 hónapos kor között, amíg végbélben mért hőmérséklete nem lépi túl a 38,9°C-t, nem kell orvosság, csak pihenés és rengeteg folyadék. 6 hónapos kor után 38,9°C felett kaphat például ibuprofen hatóanyagú gyógyszert, s ha egy napnál tovább tart a láz, érdemes orvoshoz fordulni. 18 év felett a magasabb testhő ugyan kellemetlen, de szájon át mért 38,9°C-ig, ha más tünet, például erős fejfájás vagy légszomj nem tapasztalható, nem kell orvosság, elég a pihenés és a sok folyadék. Ha ezt meghaladó az érték szájon át, és romlik a közérzet, akkor szedhető paracetamol vagy ibuprofen hatóanyagú szer, vagy aszpirin (acylpyrin); de több paracetamol tartalmú szert nem szabad egyszerre használni. Ha gyógyszer ellenére a testhő nem csökken, és három napnál tovább kitart, vagy eléri a 39,4°C-t (ami mellé társulhat furcsa bőrkiütés, fényérzékenység, tartós hányás, nehézlégzés, orvoshoz kell menni. Sok kutató szerint a láz önmagában nem árt, csak a természetes testi védekezési folyamat érezhető része. Ha más tünetek is megjelennek, irány az orvos. S hogy sosem árt az óvatosság, mert a láz több veszély forrása is lehet, arra egy 2017 nyarán megjelent, amerikai és norvég kutatók jegyezte tanulmány (Molecular Psychiatry folyóirat) mutat rá. A 32. hétre vagy utána született 95 754 baba bevonásával Norvégiában végzett kutatásban arra jutottak, ha a terhesség során, főleg a második trimeszterben, az anyák legalább egyszer belázasodtak, a születendő csecsemőknél megnőtt az autizmus spektrum zavar (az autizmus tünetei lehetnek nagyon enyhék, de a legsúlyosabbak is) kialakulásának kockázata. Az nem világos, hogy vajon a láz és az autizmus között pontosan miféle a kapcsolat. A kutatásvezető Dr. Mady Hornig (Columbia Egyetem, New York) felhívja a figyelmet, az anyai láz és az utód autizmusának kialakulása közötti látszólagos összefüggés nem jelent feltétlenül ok-okozati kapcsolatot, és önmagában a láz miatti autizmus kialakulásának veszélye csekély. Ebben lehet valami, gondoljunk bele, ugyan a láz gyakori a terhesség alatt, de nem lesz azzal egyenlő számú autista utód, szerencsére. A Föld köré vont „vegyi napernyővel” lassítanák a felmelegedést MTI-HÍR A napsugárzást tompító kemikáliákat permeteznének szét a kutatók a Föld légkörében a globális felmelegedés lassítása érdekében - derült ki a Harvard Egyetem és a Yale Egyetem kutatóinak tanulmányból. A szakemberek szerint a sztratoszférikus aeroszolinjekció (SAI) néven ismert geomémöki beavatkozással felére lehetne csökkenteni a klímaváltozást okozó hőmérsékletemelkedés mértékét. A kutatók egy külön erre a célra kifejlesztett repülőgéppel permeteznének szét a sztratoszféra alsóbb rétegeiben - nagyjából 19,3 kilométeres magasságban - nagy mennyiségű szulfátrészecskét, hogy azok visszavetjék a bejövő napsugárzás egy részét a világűrbe. Az Environmental Research Letters című folyóiratban publikált tanulmány szerint 3,5 milliárd dollárból lehetne elindítani 2033 körül egy 15 évesre tervezett SAI-projektet, amelynek éves működési költsége átlagosan nagyjából 2,25 milliárd dollár lenne. A kutatók szerint a projekthez olyan repülőgépet kellene kifejleszteni, amely nagyjából 20 kilométeres magasságban repül és 25 tonnányi rakomány szállítására képes. A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy mindez csupán egy elméletben létező forgatókönyv, amely bár bizonytalan kimenetelű és nagyon vakmerő, technológiailag megvalósítható és rendkívül olcsó megoldás lenne. A sztratoszférikus aeroszolinjekciónak számos negatív következménye lehet: a világ egyes részein aszályt vagy szélsőséges időjárást okozhat, megrongálhatja a termőföldeket és közegészségügyi fenyegetéssé is válhat. Mindezeken túl pedig nem oldaná meg a globális felmelegedésben kulcsszerepet játszó széndioxid-kibocsátás egyre növekvő problémáját. A felmelegedés a világ egyes részein aszályt vagy szélsőséges időjárást okozhat, megrongálhatja a termőföldeket és közegészségügyi fenyegetéssé is válhat (Fotó: Shutetrstock)
