Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)

2018-11-29 / 273. szám

141 ISKOLA UTCA 2018. november 29.1 www.ujszo.com Kétszer nem léphetsz ugyanabba a folyóba? Andalúzia másodszor sem okozott csalódást a pozsonyi Duna utcai gimnazistáknak és tanáraiknak (Fotó: mtag) Tavaly szeptemberben a pozsonyi Magyar Tannyelvű Alapiskola és Gimnázium gimnazistái és tanárai közül többen töltöttek egy hetet a napfényes Andalúzia déli részén, mivel szeretünk duplázni, 2018 októberében újabb lelkes csapat indult ismét Andalúziába, hogy az északibb részével kerüljön közelebbi kapcsolatba. Második andalúz utunk előtt, alatt, sőt, után is feltettük kérdésként Hé­­rakleitosz több mint kétezer évvel ezelőtti állítását. És valóban: nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni, vagyis kétszer ugyanaz nem történik meg velünk. Pozsonyból szállt fel a gépünk Malagába, Ben­­almádenában, Malagától nyugatra foglaltuk el szálláshelyünket. Frigi­­liánával nem érdemes összehason­lítani, mert mindkettőből csak egy van, mindegyiknek megvan a maga bája. De nem is volt nagyon időnk ezen elmélkedni, mert másnap be­lecsaptunk a lecsóba! Elsőként Benalmádenát vettük a nyakunkba: jachtkikötő csinos inst­ruktorokkal, galambpark nem csak galambokkal, vagány belváros, ho­mokos tengerpart, sőt, (első és utol­só) mártózás a tengerben. Córdobát, melyet a Nyugat Konstantinápolya­­ként vagy a mór Spanyolország gyöngyeként aposztrofálnak, bő két­órás buszozással értük el. A córdobai nagymecset 23 ezer négyzetméterén bolyongva tátva maradt a szánk! Szá­munkra sem dőlt el: mecset vagy ka­tolikus katedrális? Volt szerencsénk a minaretből készült harangtorony te­tejéről rálátni erre az építészeti cso­dára. Seneca szülővárosának kanyar­gós utcácskáin is sétáltunk. A híres virágok utcáin is jártunk, de egyetlen belső udvar sem áll nyitva, viszont a Királyi Palota termeibe, parkjába be­jutottunk, és Córdoba zsidó negyedét is felfedeztük az Alkímia Múzeumá­val együtt. Másnap, míg az égiek öntözték szálláshelyünket, a zárt lepkeház je­lentett menedéket számunkra. Ennyi értékes és érdekes információt bio­lógiaórán sem hallottunk a lepkékről: trópusi éjjeli lepkékkel fényképez­­kedtünk, szemünk előtt hagyta el bábját egy lepke, követtük a kis ken­gurut (igaz, nem ugrálva, mint ő). A lepkeházat elhagyva beléptünk a nyugati világ legnagyobb sztúpájába, azaz a buddhista szentélybe. Frigili­­ána a pueblo blancók (fehér falvak) egyik gyöngyszeme, Mijas pedig az egyik ékszerdoboza. Kár, hogy ezt mások is tudják legalább 50 éve, má­ra turistalátványosság lett, de azért büszkén feszítettünk a csacsitaxik egyikén, az ovális alakú bikaarénát is megnéztük. Rondát kihagyni az andalúz prog­ramból halálos bűnnel ér fel. Mi is el­sütöttük a rossz poént, de Ronda va­lóban az andalúz falvak egyik leg­­szebbike. A Guadalevín folyón át­ívelő Új híd a városka szimbóluma. Csattogtattuk bőszen fényképező­gépeinket nemcsak itt, hanem a mór király házánál, az arénánál, a Santa Maria la Mayor belsejében és tor­nyában is. Este még maradt erőnk, hogy elgyalogoljunk a szomszédos Torremolinosba, s egy autentikus flamencóesten leessen az állunk. Ez a tánc a spanyoloké, ők a mesterei, ez vitathatatlan! Sevilla előtt egy napot „pihen­tünk”. Útban aztán az andalúz fővá­ros felé az autópályán, a hömpölygő esővízen átkelve nem nagyon bíz­tunk abban, hogy szárazon meg­­ússzuk Sevilla felfedezését. Csodák pedig vannak (már tudjuk), Sevillá­ban ha hét ágra nem sütött is a nap, de száraz, kellemes, igazi turistaidőnk volt. Persze, Sevillára egy nap nem elég, ide vissza kell még térni néhány napra, hiszen belülről (kiállva a kí­gyózó sort) csak az Alcázart tudtuk megtekinteni. Leírhatatlan látvány! A 8. napon ismét Malagával bú­csúztunk Andalúziától. A helyi vá­sárcsarnokból kijőve szinte minden­ki valamilyen egzotikus gyümölcs­különlegességet vagy a belőle kifa­csart levet szorongatta. Fényképez­­kedtünk Picassóval (a bronzba ön­töttel), megálltunk a katedrálisnál, a római kori amfiteátrumnál, az Alca­­zaba falainál, de biztosan voltak, akik elbarangoltak a tengerparthoz is. Az El Pimpi kultikus éttermet és kávé­zót pedig nemcsak világsztárok ke­resik fel, hanem mi is betértünk. Andalúzia másodszor sem okozott csalódást, pedig más arcát mutatta, de mi ezt is imádtuk, sőt, élveztük! Kö­szönet Kovinak, azaz Kovács Zol­tánnak, aki ebben az évben is kivá­lóan kalauzolt bennünket, aki renge­teg érdekességet osztott meg velünk az andalúz/spanyol életérzésről! A sziesztát továbbra is irigyeljük tő­lük! Andalúzia visszavár! író Erzsébet tanár Ismerd meg szülőfölded, ismerd meg Komáromot! Ahogy az utóbbi években a Kari Napokon és a Komáromi Egyete­mi Napokon, úgy idén is biztosí­totta a Selye János Egyetem Hall­gatói Önkormányzata egy kisis­kolás évfolyam számára a komá­romi erőd megtekintését. Idén a Marianum Egyházi Iskolaközpont 4. A és 4. B osztályára esett a szer­vezők választása, akik huszonha­­tan ingyen tekinthették meg a ko­máromi erődöt, és nyerhettek be­tekintést annak múltjába. „Úgy gondolom, rendkívül fon­tos, hogy a fiatalabb generáció megszeresse a szülőföldjét, meg­ismerje annak építészeti és törté­nelmi kincseit. Történelem sza­kosként kötelességemnek érzem, hogy mindent megtegyek ezért, programunk pedig épp a fent em­lített indokok miatt indult útjára az Ismerd meg szülőfölded, ismerd meg Komáromot! néven” — mondta el Cséplő Cintia, a várlá­togatás szervezője. A szervezők büszkén meséltek arról, hogy a kezdeti idegenkedést már felváltja az öröm, amikor megkeresnek egy iskolát a kezde­ményezéssel. „Úgy érezzük, sike­resen beágyaztuk a Hallgatói Ön­­kormányzat éves programjaiba a rendezvényt, és mondhatom, si­került hagyományt teremtenünk” - jelentette ki Páldi Ádám, a Kari Napok egyik főszervezője. Jakab Csaba Idén a Marianum Egyházi Iskolaközpont 4. A és 4. B osztálya tekinthette meg ingyen a komáromi erődöt (Fotó: SJE) Matematika-fizika nap a Selye János Gimnáziumban A Cornides István Matema­tika-Fizika Emlékversenyt a komáromi magyar tannyelvű gimnázium egykori és jelenlegi tanárai hívták életre. 2001-ben a Selye János Gimná­ziumban a hetvenes évek óta zajló szellemi diákviadalt Kalácska Jó­zsef javaslatára Cornides Istvánról nevezték el, az emlékversenyen évente több felvidéki és magyaror­szági középiskola diákjai négy ka­tegóriában vesznek részt. Iskolánk méltó módon ápolja Cornides István emlékét, hiszen egy tantermet is el­neveztek róla, és évente versenyt rendezünk emlékére, így Magdi né­ni, Cornides István özvegye a ver­senyjutalmazása mellett a tanév vé­gén évente több tízezer forintos Comides-ösztöndíjat is adományoz a legjobb gimnazista diáknak. November 23-án délelőtt három magyarországi - a Pannonhalmi Bencés Gimnázium, a tatai Eötvös József Gimnázium, a budapesti Szent István Gimnázium - és négy felvi­déki középiskola - a dunaszerdahelyi Vámbéry Armin Gimnázium, az ógyallai Építőipari Szakközépiskola, a komáromi Ipari Szakközépiskola és a Selye János Gimnázium - diákjai törték a fejüket a feladatok megoldá­sán. A versenyt gimnáziumunk igaz­gatója, Andruskó Imre nyitotta meg, majd dr. Gál Tibor fizikus, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem nyu­galmazott egyetemi docense Cor­nides Istvánról, a verseny névadójá­ról tartott rövid előadást. A példákat matematikából és fizikából iskolánk két tanára, Horváth Katalin és Szabó Endre vezetésével állították össze. Délután az 1991 óta megrendezett XXVI. Nagy Károly Matematikai Diáktalálkozóra került sor gimnázi­umunk dísztermében. Fonód Tibor főszervező mellett a megnyitó ün­nepségen a két szervező iskola kép­viseletében Andruskó Imre igazgató és Vetter János, a komáromi Ipari Szakközépiskola igazgatója, a város nevében Stubendek László polgár­­mester köszöntötte a jelenlévőket. Idén hatodszor adták át a 2013-ban alapított Oláh György Magyar Ma­tematikai Tehetség Díjat. A felvidéki középiskolai matematikatanár emlé­két idéző elismerésben idén Vistan Laura, a kassai Márai Sándor Gim­názium és Alapiskola egykori diákja részesült, aki jelenleg a kassai Pavol Jozef Safárik Egyetem Természettu­dományi Karának matematika sza­kos hallgatója. A díjazottat Tarics Pé­ter, a kuratórium tagja méltatta. Az idei rendezvény 24 előadásán mintegy 80 érdeklődő vett részt a Kárpát-medence minden tájáról - Szatmárnémeti, Zenta, Pécs, Békés­csaba, Győr, Szeged, Gyula, Kapos­vár, Hódmezővásárhely, Budapest, Debrecen, Nagykanizsa, Kassa, So­­morja, Dunaszerdahely, Fülek, Ipolyság, Pozsony stb. A találkozó vasárnap ért véget. (-s|g-) Három magyarországi és négy felvidéki középiskola diákjai törték a fejüket a feladatok megoldásán (Dr. Holczhei Árpád felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents