Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)

2018-11-29 / 273. szám

UTAZZ.UjSZO.COM ■ UTAZAS(®UJSZO.COM A Hazai tájakon jó kis élményekben lehet részünk. Látogassunk el a Csilizközi Őstermelői Piac­ra, a vásárúti rétesfesztiválra vagy akár egy DAC-meccsre. A történelem szerelmesei pedig sorra látogathatják a templomokat, környékbeli kastélyokat is. Most pedig következzen pár kedvenc hely, program és élmény a környéken: TŐKÉSI-ÁG, KIS-DUNA Mindig felkészülök abból a témából, amiről írok, és bizony Csallóközből is fel kellett frissítenem az isme­reteimet. Ennek köszönhe­tően tudatosult bennem pár érdekes adat, például, hogy Európa legnagyobb szárazföldi szigetéről van szó, és itt található Szlovákia legnagyobb föld alatti víz­készlete is. Arra, hogy egyes mondák szerint egykor a tündérek birodalma volt, és természeti kincsei miatt Aranykertnek is nevezték, már emlékeztem. Csallóköz élővilágának és természet­­védelmi területének ala­posabb megismerése is jó kiindulópontja lehet annak, hogy otthonunkat nem min­dennapinak tekintsük. A Kis-Duna, a különbö­ző patakok és vízfolyamok a legmeghatározóbb for­málói ennek a vidéknek. A Tőkési-ág 306 hektáros körzetét még az 1980-as években védelem afá vet­ték, és 1993-ban nemzeti természetvédelmi terület­ként a legmagasabb szin­tű védettséget kapta: tilos EGYES MONDÁK SZERINT EGYKOR A TÜNDÉREK BIRO­DALMA VOLT, ÉS TERMÉSZETI KINCSEI MIATT ARANYKERT­NEK IS NEVEZTÉK. CSALLÓKÖZ ÉLŐVILÁGÁNAK ÉS TERMÉSZET­­VÉDELMI TERÜLETÉNEK ALAPO­SABB MEGISMERÉSE IS JÓ KIIN­DULÓPONTJA LEHET ANNAK, HOGY OTTHONUNKAT NEM MINDENNAPINAK TEKINTSÜK. többek között a vadászat, halászat, fa-, nád- és tőzeg­­kitermelés, a vízlecsapolás, a vizes élőhelyek módosí­tása vagy a víz természetes térnyerésének gátlása. Sok alkalommal hallom időseb­bektől, mennyire hasznos és jó dolog volt, hogy 50-60 éve markológépek járták a vízfolyamokat, és gondos­kodtak arról, hogy az iszap, a növényzet ne nyerjen ak­kora teret magának, mint ma. Bár a természetvédel­mi szigornak biztosan sok hozadéka van, sajnos az itt élők és én is már csak nosz­talgiával emlékezünk vissza arra, amikor 25-30 éve még azzal telt az egész nyarunk, hogy a Dunában fürödtünk naphosszat. Ma már ezek a fürdőhelyek Vásárúton szin­te kivétel nélkül megszűn­tek, elsősorban a meder tisztításának hiánya miatt. A Tőkési-ág vonalán he­lyezkedik el a Csallóközkürt és Felsővámos (Vámosfalu) által behatárolt Kürti-sziget nevű terület, amit a Csal­lóköz gyöngyszemeként is emlegetnek. Sokan még ma is emlékeznek rá, amikor a híres francia tengerkutató, Jacques-Yves Cousteau ka­pitány csapata erre járt, és kutatásokat-végzett a Tőké­­si-ágon. Az itteni vizet tisz­tának találták, és felfedeztek egy kizárólag itt élő édesvízi szivacsot. A szivacs olyan vízi állat, ami oxigéndús környezetet és tiszta vizet igényel. így ahol megjelenik, ott biztosan tiszta vizet talá­lunk. Sajnos, a környezeti változások és a víz minősé­gének romlása érzékenyen érintik. Miután megismertük a Kürti-sziget élénk élővilágát, az út mentén Dunatőkés irányába haladva a Cséfal­­vay-vízimalomhoz jutunk. A 6 méter átmérőjű malomke­reket már messziről kiszúr­hatjuk. A malomban ma a vízimalmokról szóló állandó kiállítás tekinthető meg. BICIKLIZÉS ÉS TERMÉSZETJÁRÁS Az utóbbi években a kör­nyék szerteágazó kerékpár­útrendszerrel gazdagodott, így nemcsak a tájat, a termé­szetet csodálhatom meg te­kerés közben, hanem kicsit sportolhatok is. Legutóbb a tőkési vízimalomnál járva kicsit meglepődtem, amikor holland biciklisekbe botlot­tam. Jóleső érzés, hogy ér­dekesnek találták ezt a tájat, és egyben érdemesnek arra, értéket jelenthet. így van ez a terményekkel, háztájival, a helyben termett zöldséggel, gyümölccsel vagy a csalló­közi kézműves dolgokkal is. Magyarországon a falusi turizmus virágzása mellett az utóbbi években megsza­porodtak az őstermelői pi­acok, ahol a helyi termelők portékáját kóstolhatják meg, vehetik meg az érdeklődők. Nagyon örültem, amikor láttam, hogy már idehaza is van ilyen kezdeményezés: a Csilizközi Őstermelői Piac. A piac havonta kerül megren­dezésre a csiliznyáradi Pla­tán panzió előtti réten. A másik hagyományőrző rendezvény a vásárúti ré­tesfesztivál, amit minden év májusában rendeznek meg a falu közepén. A fesztiválon nemcsak a finom réteseket kóstolhatjuk meg, hanem megnézhetjük, ahogy a helyi ügyes kezek évről évre meg­­döntik a leghosszabb rétes rekordját: Bugár Krisztina és csapata idén már 12. alka­lommal több mint 40 méter hosszú rétest készített. A DAC-meccs meglátoga­tása is hagyomány, az egyik legmaradandóbb élménye­im közé tartozik. Jó két éve lehetett, amikor megláttam az egyik meccsen készült vi­deofelvételt. A hangulatától Csilizközi Őstermelői Piac (Fotó: Facebook) hogy idejöjjenek. AVásárút- Felsővámos-Csallóközkürt útvonalon minden évszak­ban szép élmény meglesni, megtapasztalni a természet változását. A Komárom-Csi­­csó vagy a Pozsony környéki Dunacsún-Vajka-Csölösztő is kedvelt útvonal. HAGYOMÁNYOK ÉS MINŐSÉGI TERMÉKEK Minden, ami nekünk ter­mészetes, másnak óriási libabőrös lett a karom. Már akkor elhatároztam, hogy ezt muszáj átélnem nekem is, így kedves barátnőmék szervezkedésének köszön­hetően szeptemberben ott lehettem, és hallhattam azt a szurkolást, amit sok-sok foci­csapat megirigyelhet. Jó turistáskodást idehaza mindenkinek! Zászlós Ágnes tazas EXTRA 2018. NOVEMBER 13

Next

/
Thumbnails
Contents