Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)
2018-11-28 / 272. szám
161 KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 2018. november 28.1 www.ujszo.com Néphagyomány az óvodában, az iskolában LECZO ZOLTÁN H| ■■■■■■■KSH A hót vógón befejeződik az a képzés, melynek célja, hogy az óvónők és az iskolák alsó tagozatos tanítói hatékonyan építsék be a néphagyomány egyes elemeit az oktatóinevelői munkába. laiiMum A Comenius Pedagógiai Intézet, a Hagyományok Háza Hálózat - Szlovákia, valamint a Királyhelmeci Közös Tanügyi Hivatal által szervezett 60 órás képzést befejezők 15 kreditpontot szereznek. A képzés célja, hogy a hallgatók elsajátítsák a hagyományközvetítés pedagógiai módszertanát, valamint megismerjék az óvodai és az iskolai hagyományápolás lehetőségeit. A Királyhelmeci Közös Tanügyi Hivatalban megtudtuk, hogy szeptemberben már tartottak egy találkozót, melyen Farkas József és Illés Gábor, a Hagyományok Háza szlovákiai hálózatának munkatársai tájékoztatták a régió pedagógusait a lehetőségekről, a tapasztalataikról. Ezután felmérték, hogy hasonló program beindítására volna-e igény a térségben, s mivel a pedagógusoktól pozitív visszajelzéseket kaptak, rövidesen neki is láttak a szervezésnek. A néphagyomány beépítése az óvodai és iskolai nevelő-oktató munkába elnevezésű képzés 20 helyére több mint 40-en jelentkeztek, ezért a szervezők az első 20 online regisztrálójelentkezését tudták csak A királyhelmeci foglalkozásokon bodrogközi és Ung-vidéki pedagógusok vettek részt (A szerző felvétele) elfogadni. Nekik a Helmeczy Mihály Alapiskolában Ádám Csilla, Benko Pál, Benko Tünde és Varga Lia tartott foglalkozásokat, a hallgatóknak Királyhelmecen, Imregen és Buzitán is speciális óralátogatáson kellett részt venniük. A pedagógus-továbbképzés záróvizsgával ér véget, melyet a tervek szerint 2019. január 4-én tartanak. Mivel a programra a bodrogközi és az Ung-vidéki oktatási intézményekből ilyen sokan jelentkeztek, a szervezők valószínűleg a jövő év második felében újabb csoportot indítanak. Ez előtt azonban tavasszal egy másik, szintén akkreditált továbbképzés is indul, Népi játékok és néptánc az óvodában és az iskolában címmel. A kassai sétány szellemjárta háza NÉMETI RÓBERT Az épület átfogó felújítását 2019 végéig szeretnék befejezni (A szerző felvétele) Gazdag, de sötét múltja van az ArtHáz névre keresztelt kétemeletes Fő utcai épületnek. KASSA A Fő utca 87. sz. alatti épület hosszú éveken át a kassai Állami Színház tulajdonában volt. A társulat éveken át próbálta eladni, de nagyon sokat kellett várniuk a megfelelő vevőre. Végül három évvel ezelőtt, 562 ezer euróért adták el egy Milan Ház nevű nagyvállalkozónak, a Marada Real Estates vállalat társtulajdonosának. Mivel az ingatlan nagyon rossz állapotban volt, a vállalat teljesen felújította. Hogy mire fogják használni az épületet, azt egyelőre nem közölték, de valószínű, hogy továbbra is a város kulturális életét fogja gazdagítani. A16.századvégén felépített,majd a 19. század végén egy második emelettel kiegészített ház története meglehetősen kalandos. Az évszázadok során több tulajdonosa is volt, és sokféle célra használták. A feljegyzések szerint először Stefan Bérezik városi szenátor tulajdona volt, majd Wajnárovist József doktor, később pedig egy szerb földbirtokos, Milan Sekulic vette meg. Az utolsó tulajdonosok egyike, Révész Jenő tánciskolát működtetett az épületben. Az Állami Színház elsősorban a színészek és a balett-táncosok elszállásolására tartotta fenn az épületet, és innen datálódik az épület sötét múltja is. A legenda szerint a házban lakó balett-táncosok egyike egy éjszaka egy férfi sötét sziluettjét látta. Az árnyalak az ágya felé tartott, majd eltűnt. Úgy mondják, pontosan ezért nem akarta éveken át senki megvenni az épületet. Gertrudis szívének legendája SZÁSZI ZOLTÁN Könyvtárnyi szakirodalmat lehet átböngészni s még egyszer annyit írni az ország keleti végeinek egyik legjelentősebb egyházi műemlékéről, egykori hiteles helyéről, vaskos falakkal erődített kolostoréról, a legendákkal övezett leleszi premontrei apátságról. LELESZ Egy erről szóló forrásanyagot, Pankovics Andrea könyvét mindenképpen érdemes elolvasni. Aki erre jár, álljon meg, keresse fel a robusztus épületegyüttest. Érdemes. A kezdetek homálya A tizenkettedik század végén, amikor III. Béla király Imrét nevezte meg utódjaként, s e döntésnek ellene szegült a később II. András néven megkoronázott király, András titkos híve, bizonyos Boleszló nevű váci püspök elkezdte építtetni Zemplénben, Leleszen a premontreiek rendjének újonnan alapított kolostorát. Maga a kolostor helye a Ticce folyó és annak mocsárvidéke fölé emelkedő, mintegy húsz méter relatív magasságú, bőven mérve három hektár területű dombhát, amely egyes feltételezések szerint már a történelem előtti időkben is lakott, védett lehetett. Boleszló III. Béla király uralkodása alatt, valamikor 1188 és 1196 közt építette fel a mai kolostor helyén álló, román stílusú Tájoló Lelesz kolostorát a Királyhelmec és Nagykapos közti 555- ös útról a 3716-os útra letérve találjuk meg, a 22,02/48,46 GPS-koordinátáknál. épületet. Komoly adományokat, királyi kiváltságokat, birtokokat kapott a friss alapítású apátság, ahová az „Istent fejér öltözékben szolgáló kanonokok” költözhettek be. E leírás a premontrei szerzetesek fejtetőtől saruig hófehér színű, egyszerű ruházatára utal. Lelesz kolostora alapítása utáni fénykorában országos jelentőségű hiteles hely volt, vám- és árumegállítási jogokkal, erdő- és földbirtokokkal, kezdetekben királyi, később gondnoki adományokkal gazdagítva. A királyné szíve A hagyomány szerint II. András király a kolostor építtetőjével, Boleszlóval igen jó barátságban állt, ez a jó kapcsolat még András trónkövetelői korában alakult ki, amikor vagyonát a váci püspökségen őriztette és titkos levelezését is azon keresztül bonyolította. Amikor már király volt, ez a kapcsolat továbbra is fennállt. így lett különleges hely Lelesz. II. András feleségének, Merániai Gertrudisnak sorsát Katona József Bánk bán című drámájából ismerhetjük. A történelmi tények szerint a királynét 1213. szeptember 23-án bizonyos Pilis nevű helyen gyilkolták meg a pártütő főurak, név szerint Péter ispán, Bánk bán és veje, Simon, miközben férje, a király már sokadik hadjáratát vezette a hatalma ellen fellázadó halicsi nemesség és trónkövetelők ellen. Újabban felmerült a kérdés, hogy a merénylet helyszíne valóban Pilisszentkereszt volt-e, mint ahogy azt korábban feltételezték, vagy esetleg a Leleszhez közeli Szentes község fölötti Pilis hegy lehetett-e a királyné meggyilkolásának helyszíne. Égy dolog viszont bizonyos, Gertrudist a Pilisszentkereszti ciszterci apátságban temették el, gótikus síremlékének és szarkofágjának maradványait ma a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik. Gerevich László régészprofesszor szerint a síremléket Villard de Honnecourt híres francia építész alkotta. A leleszi apátság sem maradt ki Gertrudis emlékezetének őrzéséből, s mivel a hagyomány szerint II. András éppen Leleszen tartózkodott, amikor megtudta a gyilkosság hírét, felesége kezét és szívét Lelesz templomában temettette el. Ez a templom a tatár-. járáskor sajnos elpusztult, a kolostor újjáépítésére azonban viszonylag hamar sor került, s ekkor kaptak kegyúri jogot a királyhoz hű, kegyelt családok. A mohácsi vész után, valamikor 1533 táján a kolostor épületét megerődítették, körbesáncolták és -árkolták, magas kőfalakkal vették körül, az épülettömb sarkaira ágyútomyokat húztak, környékének egy részét szándékosan elmocsarasították. A viharos évszázadok után a premontrei rend 1697-ben kapta vissza kolostorát, majd II. József intézkedései után 1802-ben térhettek vissza a fehér barátok. Leleszi ekkoriban Jászóvárhoz csatolták. A huszadik század szocialista évei szégyenletes pusztítást hoztak falai közé, értékes gótikus kápolnájában műtrágyát tároltak, a rendházat mezőgazdasági szakiskolává alakították át. Csak a rendszerváltozás után, 1990-ben kezdték el felújítását és régészeti, építészettörténeti feltárását. Páratlanul szép freskók kerültek elő, ezek restaurálása ma is folyik. Idén kora ősszel pedig a vidék legrobusztusabb tornyán, az apátság harangtornyán kezdték el a felújítást. ősszel kezdték el restaurálnia robusztus épület tornyát (A szerző felvétele)
