Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)
2018-11-28 / 272. szám
8 I KÜLFÖLD 2018. november 28. I www.ujszo.com RÖVIDEN A rendezett brexit is áldozattal jár London. Neves londoni kutatóintézetek közös, új tanulmánya szerint a következő évtizedben várhatóan jelentős növekedési áldozattal jár a brit gazdaságban Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból (brexit) akkor is, ha a kilépési folyamat a most elfogadott megállapodás alapján, rendezetten zajlik le. A London School of Economics gazdaságkutató intézete és az Institute for Fiscal Studies pénzügyi kutatóműhely tegnap ismertetett, számos forgatókönyvet modellező elemzése arra jut, hogy rendezett körülmények között végbemenő brexit esetén az egy főre számolt brit hazai össztermék (GDP) értéke a következő évtizedben 1,9% és 5,5% közötti mértékben marad el attól a szinttől, amelyet a brit gazdaság ebben az időtávlatban elérhetne, ha az ország az EU tagja maradna. (MTI) Macron enyhítheti a gyűlölt benzinadót Párizs. Az üzemanyagokra kivetett környezetvédelmi adó január 1-jétől tervezett emelését a kormány háromhavonta felülvizsgálja, és az üzemanyagárak változásának függvényében módosítja - jelentette be Emmanuel Macron francia államfő. Szerinte úgy kell meghallani a szociális elégedetlenség miatti tiltakozásokat (az ún. sárga mellényesek tüntetését), hogy közben a kormány nem mond le a feladatairól, miután a környezetvédelem is sürgős intézkedéseket igényel. (MTI) Általános sztrájk Görögországban Athén. Ma 24 órás általános sztrájkot tartanak Görögországban. A szakszervezetek azt akaiják elérni, hogy a kormány több állami juttatást állítson vissza a görög pénzügyi válságot megelőző szintre. Követeléseik között szerepel a nyugdíjemelés, az adócsökkentés, a minimálbér megemelése 508 euróról a mentőprogram előtti 751 euróra. Mindezeket 2015-ös választási győzelme előtt a baloldali Sziriza meg is ígérte, csak a kormány és hitelezőinek hajthatatlansága miatt Görögország hivatalosan csődbe ment, és kis híján kiesett az eurózónából, ezért a Szirizakormány kénytelen volt visszavonni ígéreteinek javát. (MTI) Koszovó: tiltakozó szerb városvezetők Pristina. Tegnap lemondtak a koszovói szerb települések polgármesterei, mert - mint indokolták - Pristina diszkriminációt követett el a szerbek ellen, így ők nem akarnak a koszovói intézmények részei lenni. A polgármesterek nevében Goran Rakic, Kosovska Mitrovica északi részének vezetője úgy fogalmazott: Koszovó 100%-os vámot vetett ki a szerbiai termékekre, ezek után az ottani szerb gyerekeknek nem lesz mit enniük. (MTI) A Kreml bünteti a matrózokat Moszkva: az ukrán hadiállapot miatt eszkalálódhat a konfliktus a Donyec-medencében MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Kijev/Moszkva. Megszavazta az ukrán parlament a hadiállapot bevezetését azzal a változtatással, hogy mától nem országosan, hanem csak 10 megyében vezetik be. A hadiállapot bevezetése Ukrajnában magában hordozza annak kockázatát, hogy eszkalálódik a konfliktus a délnyugati válságzénában - jelezte a Kreml. Petro Porosenko ukrán elnök indítványozta, hogy ne az egész országban vezessék be a hadiállapotot, hanem csak az Oroszországgal és a Moldovához tartozó, Ukrajna által el nem ismert szakadár Dnyeszter Menti Köztársasággal határos, valamint a Fekete és az Azovi-tengerpart mentén fekvő megyékben. Ezek a következő megyék: Odessza, Mikolajiv, Herszon, Zaporizzsja, Luhanszk, Donyeck, Szúrni, Harkiv, Csemyihiv és Vinnicja. Eszerint a fővárosban, Kijevben nem vezetnek be hadiállapotot. Hadiállapot 30 napig A hadiállapot - amely az ukrán jogrendben a rendkívüli állapot egy formája, nem jelent tényleges háborús állapotot - az elnöki rendelet alapján ma 9 órától lép életbe és 30 napig, azaz december 27-ig tart. Az elnök leszögezte, hogy az állampolgárok jogait a vezetés csakis orosz beavatkozás esetén fogja korlátozni. Porosenko beleegyezett abba a módosításba, hogy 60-ról 30 napra csökkentse a hadiállapot időtartamát. Ezt annak érdekében tette, hogy a hadiállapot ne csússzon bele az elnökválasztási kampány időszakába, amely a választás előtt 3 hónappal kezdődik - az elnökválasztást 2019. március 31 -ra, vasárnapra írták ki. Bírák előtt a tengerészek A hadiállapot bevezetése Ukrajna több régiójában magában hordozza annak kockázatát, hogy eszkalálódni fog a konfliktus a délnyugati válságzónában -jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. A három ukrán hadihajó (két páncélozott ágyúnaszád és egy vontatóhajó) vasárnapi, Oroszország általi lefoglalásáért és a 24 főnyi személyzet őrizetbe vételéért a két fél egymást tette felelőssé. Az elfogott ukrán állampolgárokat - akik közül ketten orosz közlés szerint az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) tisztjei - Kérésből a Krím székvárosába, Szimferopolba szállították át, ahol máris bíróság elé állítják őket. Közülük hárman már az orosz tévének is nyilatkoztak. Egyikük, Vladimir Leszovoj arról beszélt a felvételen, hogy tisztában volt vele, hogy az ukrán hajón egy provokatív cselekedetet hajt végre. Az ukrán haditengerészet parancsnoka szerint a férfiakat erővel kényszerítették arra, hogy hazudjanak. Peszkov a hadiállapot bevezetését a jövő márciusban tartandó ukrán el-Petro Porosenko ukrán elnök tanácskozása a honvédelmi miniszterrel (tasr/ap) nökválasztással hozta összefüggésbe, és arra figyelmeztetett, az intézkedés miatt megnövekedhet a feszültség a Donyec-medencében. A szóvivő közölte, hogy a keresi incidens miatt nem volt szükség közvetlen kapcsolatfelvételre Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko ukrán elnök között, mert a határőrizet „pacifikálta” a határsértőket. Angela Merkel német kancellár telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, aki azt mondta neki: nagy aggodalommal tölti el, hogy Ukrajna hadiállapotot vezetett be. Putyin arra kérte a kancellárt, figyelmeztesse Kijevet, hogy óvakodjon a „meggondolatlan” lépésektől - adta hírül a Kreml. A Kercsi-szorosnál foglyul ejtett három ukrán hajó és legénysége azonnali szabadon bocsátására szólította fel brüsszeli sajtótájékoztatóján Jens Stoltenberg NATO- fötitkár Oroszországot, indokolatlannak minősítve az orosz katonai erő alkalmazását az Azovi-tengeren. A NATO-fotitkár közölte: az összes NATO-szövetséges teljes támogatásáról biztosította Ukrajnát területi integritását és szuverenitását illetően. ENSZ: Moszkva a hibás Oroszország durván megsértette a szuverén Ukrajna területi épségét - hangoztatta az USA ENSZ- nagykövete az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) rendkívüli ülésén. A BT elutasította azt az orosz állítást, hogy Kijev sértette volna meg Oroszország szuverenitását. Nikki Flaley közölte: Washington fenntartja a Moszkva ellen a Krím félsziget bekebelezése miatt meghozott büntetőintézkedéseket. Washington elítéli Oroszország agresszív akcióját - szögezte le Mike Pompeo amerikai külügyminiszter. Az amerikai diplomácia irányítója hangsúlyozta: az amerikai kormány azt követeli Moszkvától, hogy „szolgáltassa vissza a foglyul ejtett ukrán hajókat és legénységüket, tartsa tiszteletben Ukrajna szuverenitását és területi sérthetetlenségét a nemzetközileg elismert határok között, beleértve az ukrajnai fennhatóságú vizeket is”. Az ENSZ BT rendkívüli ülését orosz és ukrán kérésre hívták össze. Oroszország azzal a hivatkozással kérte az ülés összehívását, hogy Ukrajna szerepvállalását vitassák meg. Moszkva szerint ugyanis Ukrajna sértette meg az Orosz Föderáció határait. Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország azonban - a BT-tagok többségével együtt - leszavazta az orosz javaslatot, elutasította azt az orosz állítást, hogy Kijev sértette volna meg Oroszország szuverenitását. Volodimir Jelcsenko, Ukrajna ENSZ-nagykövete arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy foganatosítson újabb szankciókat Oroszországgal szemben. Moszkva viszont Kijevet vádolja a konfliktus miatt. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint az ukrán hadihajók a kijevi vezetés utasítására hatoltak be az orosz területi vizekre, „provokációjukat” az Ukrán Biztonsági Szolgálat két munkatársa koordinálta. A határövezetekben mobilizálták az ukrán hadsereget (TASR/AP) Tüntetések Tunéziában Trump és a klímaváltozás Tunisz. Több százan tüntettek tegnap Tunéziában Mohamed bin Szalmán szaúd-arábiai trónörökös látogatása ellen, aki Kairóból érkezik Tuniszba. Ez a körút a trónörökös első hivatalos külföldi utazása azóta, hogy október 2-án a sivatagi királyság isztambuli konzulátusán meggyilkolták a szaúdi ellenzéki újságírót, Dzsamál Hasogdzsit; és sajtójelentések szerint a gyilkossághoz a trónörökösnek is köze lehetett. A Hasogdzsi meggyilkolását elítélő tunéziai tüntetések hétfő óta tartanak, a fővárosban több ellenzéki párt és civil szervezet vonult fel. Ä tüntetők a főváros központi részén található Habíb Burgiba sugárúton is áthaladtak, itt zajlottak a 2011-es tüntetések is, amelyek megdöntötték az akkori államfő, Zin el- Abidin Ben Ali uralmát. A tüntetők azt skandálták,,,a gyilkost nem látjuk szívesen Tunéziában”, valamint „szégyen Tunézia vezetőire”, hogy fogadják Szalmánk Bahrein viszont teljes mértékben kiáll Szaúd-Arábia mellett és elutasít bármilyen beavatkozást Rijád belügyeibe - idézték Hamad bin Isza al-Kalifa bahreini király szavait, amelyek az uralkodó és a szaúd-arábiai trónörökös bahreini találkozója során hangzottak el. Hasogdzsi meggyilkolása nagy nemzetközi felháborodást keltett, Szaúd-Arábia és a nyugati országok közti kapcsolatok feszültté váltak, és a trónörökös külföldi megítélése is jelentősen romlott. A törökországi sajtó kormányhoz közeli része és a török hatóságok magukat megnevezni nem kívánó tagjai pedig továbbra is arra gyanakodnak, hogy az ügyben Mohamed bin Szalmán is érintett. A szaúdi ügyészség ezzel szemben leszögezte, hogy a trónörökösnek nincs köze az ügyhöz. (MTI) Washington. Donald Trump újságíróknak nyilatkozva ismételten elutasította a most nyilvánosságra hozott kormányzati jelentés megállapításait a klímaváltozás veszélyeiről, úgy fogalmazva: „nem hiszi”, hogy a globális klímaváltozás káros hatással lenne az amerikai és a világgazdaságra. „Láttam, elolvastam belőle részeket, és rendben van” - fogalmazott a kormányzati jelentésről, amelynek megállapításait a Fehér Ház szóvivője már pénteken visszautasította. Amikor az egyik újságíró a klímaváltozás káros gazdasági következményeiről faggatta, az elnök röviden csak annyit mondott: „én ebben nem hiszek”. Szerinte az USA a legkevésbé környezetszennyező ország, és ez számára nagyon is fontos. Hangsúlyozta, hogy híve a tiszta környezetnek, benne a tiszta víznek és a tiszta levegőnek. Majd a kömye; zetszennyezésre utalva hozzátette: : „Ha mi tiszták vagyunk, de a Föld ; minden más része piszkos, az nem ; jó dolog”. Szerinte más országoknak kell lépéseket tenniük az üvegházhatást kiváltó káros anyagok kibocsátásának csökkentésére. Ezzel összefüggésben Kínát, Japánt és egész Ázsiát említette meg. A különböző minisztériumok, kormányközi intézmények és tudósok által a kongresszus felkérésére összeállított jelentés szerint a klí; maváltozás az évszázad végéig kártékonyán érinti majd az egészségügytől az infrastruktúráig az amerikai gazdaság valamennyi ágazatát. Az anyag készítői megállapították, az üvegházhatást kiváltó és a globális felmelegedést gyorsító gázok változatlan kibo: csátása „történelmi mértékű”. (MTI)