Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)

2018-11-26 / 270. szám

www.ujszo.com I 2018. november 26. AUTÓ-MOTOR 113 A Toyota az automatizált gyártás úttörője DEMECS PÉTER A Toyota a világ első autógyártója, amelynek óvás termelóse túllópte a 10 millió gópkocsit. A Toyota Corolla minden idők legnópszerűbb autója, s nóhány óva vezeti a szemólyautók értékesítési listáját a világon. A japánok azt állítják, hogy a siker titka az úgynevezett Lean (szűk) termelósi rendszer. A világon számos más gyártó át­vette a Toyota gyártási filozófiáját, melynek lényege az volt, hogy a mi­nimumra csökkentsék azt az időt, amíg a termék eljut a gyártótól a ve­vőig. A 20. század elején Szakicsi Toy oda megalapította a szövőgépek gyártására szakosodott cégét, az au­tógyártásnak fia, Kiicsiro Toy oda látott neki 1937-ben. A vállalkozás kezdetétől a II. világháború okozta alapanyaghiánnyal küszködött. A legnagyobb válság idején például a K-modell elnevezésű pick-upba csak egyetlen fényszórót szereltek, a fé­kek pedig csak az első kerekeket fé­kezték. Ötlet a szupermarketből A japánok ebben a bonyolult gaz­dasági helyzetben keresték a választ arra, hogyan tudnák megállni helyü­ket a konkurenciaharcban. A mér­földkőhöz az ötvenes évek elején ért el a cég, amikor Kiicsiro unokatest­vére, Eidzsi Toyoda az Amerikai Egyesült Államokba utazott. Elláto­gatott a Ford River Rouge gyárába Michiganben. Lenyűgözte a terme­lési folyamat, de ugyanakkor tuda­tosította, hogy a háború sújtotta Ja­pánban nincs lehetőség ilyen rend­szer kiépítésére. A Ford gyárának raktáraiban több hónapos gyártásra elegendő alkatrészeket és kompo­nenseket tároltak, ilyen luxust pedig Japánban abban az időben nem en­gedhettek meg maguknak. Eidzsi Toy ódának végül az ame­rikai szupermarket adta az ihletet, hiszen szülőhazájában akkoriban nem ismertek ilyen típusú boltokat. A japán vállalkozónak elsősorban az tetszett meg, hogy a vásárló sza­badon kiválaszthatta, mire volt szüksége és pontosan akkor, ami­kor szüksége volt rá. Ezért döntött úgy, hogy erre a filozófiára alapoz­za az új gyártósort - csak annyi al­katrészt fog gyártani, amennyire az adott pillanatban szüksége lesz. Ekkor jött létre az úgynevezett just­­in-time termelési rendszer, amely úgy szervezi a logisztikát az autók előállításánál, hogy minimalizálja a szállítási és raktározási kiadásokat. Ilyen rendszerrel működik jelenleg a legtöbb autógyártó; nem raktá­rozzák az alkatrészeket, mivel eze­ket néhány perccel azelőtt szállítják a gyárba, mielőtt beszerelik ezeket az autóba. A kisebb mennyiségű alkatrész gyártásának köszönhetően a Toyota kisebb költségvetéssel dolgozhatott. A gyártás során bevezették a Kan­ban rendszert, melynek lényege az volt, hogy űrlapok segítségével el­lenőrizték a felhasznált, a raktáro­zott és a legyártott alkatrészek szá­mát. A Toyota ezt a rendszert alkal­mazza a mai napig, az űrlapokat vi­szont vonalkódok váltották fel. A módszer viszont nagy fegyelmet igényel az egész hálózatban, a be­szállítóktól egészen a gyárcsamo­­kig, ezért nem lehet Japánon kívül mindenütt korlátlanul használni, felmerül a kiesések kockázata. A Toyota viszont ennek köszönhetően 30 százalékkal növelte a gyártást. Mindenki felelős A Toyota tulajdonosa megfi­gyelte, hogy az amerikai autógyár­tók Henry Ford gyártási elveire épültek. Az alkalmazottaktól el­várták a maximális teljesítményt, ám ennek következtében később több hibát is kellett javítani az au­tókon. Ez a japánok szerint nem motiválta kellőképpen az alkalma­zottakat arra, hogy precíz munkát végezzenek. Ezért a Toyota gyárá­ban minden egyes helyiségében el­helyeztek egy gombot, melynek se­gítségével az alkalmazottak bár­melyike leállíthatta a gyártósort, ha valamilyen problémát észlelt. Ezt követően az egész csapat a problé­ma megoldására tudott koncentrál­ni. A módszernek köszönhetően je­lentősen csökkentek a gyártási hi­bák. Fokozatosan sikerült felgyorsíta­ni a gyártási folyamatot, illetve a Toyota gyártotta autók megbízható­ságát. 1962-ben a Toyota gyárát egymillió autó hagyta el, tíz évvel később ez a szám már túllépte a tíz­milliót. A Toyota gyáraiban jelenleg egy új autót 1,6 óra alatt gyártanak le, az összehasonlítás kedvéért az USA- ban ez az átlag 4,7, Németország­ban 2,7 óra. Mindmáig a Toyota több mint 250 millió gépkocsit gyártott le. BMW XI sDrive 20i: sportosra igazítva A legkisebb SUV a BMW termékcsaládjában ideális méreteket és teljesít­ményt kínál (A szerző felvétele) DEMECS PÉTER Az X család legkisebb növendékét a legerősebb elérhető benzinmotorral próbáltuk ki, az sDrive20i duplakuplungos váltóval van kombinálva. A modell sportos M csomaggal is rendelkezett. A sportos kivitelezés az utastér­ben is megmutatkozott, különböző díszítő elemek, az ülések kárpitozá­sa, mind a szabadidő-terepjáró spor­tos énjére utaltak. A kétliteres ben­zinmotor kezdetektől fogva kelle­mes meglepetés okozott, a leghal­kabb motorok közé tartozik. Mindez szerencsére a háttérbe szorul, ha a sport üzemmódban padlógázt adunk, akkor a benzinmotor kihozza magá­ból a maximumot, teljesítmény és hang terén egyaránt. A sport szó ebben az esetben nem­csak afféle reklámfogás. A 141 kW (192) lóerőnek és a 280 Nm-es for­­gatónyomatéknak köszönhetően ez a járgány 7,7 másodperc alatt éri el a 100 km/órát. Ettől senki sem fog el­ájulni, a gyorsulás dinamikája vi­szont a volán mögött ülve igencsak élvezetes és érezhető. Olyan érzé­sem volt, mintha a valódinál sokkal gyorsabban száguldoznák, mindez annak a jele, hogy az XI jól tud ját­szani az érzelmekkel. A dinamikus vezetés során nagyon sokat segít a hétgangos duplakuplungos váltó, amely a bajor márka ékkövei közé tartozik, a piacon aligha találnának jobban működő automata váltót. Mivel ezzel a járgánnyal kicsit ne­héz visszafogottan vezetni, nem kell csodálkozni azon, ha mindez meg­mutatkozik a fogyasztáson is, amely az én esetemben 8,6 litert jelentett 100 kilométeren. Ez kicsit több a soknál, tekintettel arra, milyen autóról van szó, milyen fogyasztási értékeket szoktunk meg a legújabb BMW mo­­dellektől, s hogy a járgány nem is volt négykerék-meghajtású. Autópályán simán elérhetjük a hét liter, ország­úton pedig a hat liter körüli fogyasz­tást. Ä kicsivel magasabb fogyasztá­sért viszont kiengesztel a fiitómű, amely igazán tökéletesen működik. Az általunk tesztelt változat alapára 36 350 euró volt, de mint ahogy azt a BMW-nél már meg­szokhattuk, a számos extra és kiegé­szítő az eredeti árat enyhén megdob­ta. Például az M Sport csomag jelen esetben 6800 euróba került. Ä kö­vetkező, jelentősebb tétel az Inno­vation csomag volt 3063 euróért, s további közel 1400 euró volt a Bu­siness Class csomag. Az autó vég­összege így megközelítette az 52 ezer eurót. Másrészt ennyi pénzért már egy nagyon jól felszerelt, meg­bízható és kényelmes autót kapnak, például LED-fényszórókkal, elekt­romosan vezérelt csomagtérajtóval, head-up kijelzővel, parkolókamerá­val vagy navigációval. Műszaki adatok ► Hengerűrtartalom ► Teljesítmény 141 kW (192 LE) 5000 ► Forgatónyomaték 280Nm/1350 ► Fogyasztóé városban (gyári) ► Fogyasztás városon kívül (gyári) ► Kombinált fogyasztás (gyári) ► Hossz./Szélesség/Magasság (mm) ► Végsebesség ► Gyorsulás (0-100 km/ó) ► Tesztelt változat alapára ► Tesztelt modell ára 1998 cm3 -6000 fordulatnál -4600 fordulatnál 71/100 km 4,91/100 km 5,71/100 km 4439/1821/1612 226 km/ó 7,6 mp 36 350 euró 51991 euró Eidzsi Toyoda modernizálta az autógyártási rendszert • 3SB—— mEmBmwx/wr-f ' Átlagban 1,6 óra alatt gyártanak le egy autót a Toyota gyárban (Toyota-feivéteiek)

Next

/
Thumbnails
Contents