Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)
2018-11-23 / 268. szám
8 I KULTÚRA 2018. november 23.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Rembrandt ujjlenyomata London. December 5-én elárverezik Rembrandt egy festményét, amelyen valószínűleg a 17. századi holland művész ujjlenyomatai láthatóak. Az árverést bonyolító Sotheby's aukciósház munkatársa, George Gordon szerint az imádkozó Krisztust ábrázoló portrétanulmányon lévő ujjlenyomatokat még évekkel ezelőtt vették észre a festmény restaurálása közben. Gordon szerint ugyan „nem száz százalékig biztosak abban”, hogy ezek Rembrandt ujjlenyomatai, de kétség kívül olyasvalakitől származnak, aki rögtön a befejezése után fogta meg a festményt. Hozzátette: „az, hogy a lenyomatokat az eredeti festékrétegben fedezték fel, nagyon valószínűvé teszi a kapcsolatukat a művésszel”. A festmény leütési árát 6 millió fontra becsülik. (MTI) Őszi írófesztivál tizenharmadszor Párkány. A Szlovákiai Magyar írók Társasága 13. alkalommal rendezi meg az Őszi írófesztivált. Ma délelőtt Kéménd, Köbölkút és Párkány magyar tannyelvű iskoláiban tartanak rendhagyó irodalomórát az írók és költők, este pedig ünnepélyes keretek között átadják az év irodalmi alkotásának járó Arany Opus díjat, valamint az írószervezet Forbáth- és Turczel-díját. Holnap az írótársaság háromévente esedékes tisztújító közgyűlése zajlik Párkányban. (luk) Egész évben Kaláka Ötvenéves lesz a magyar énekelt vers műfaj emblematikus zenekara JUHÁSZ KATALIN Aki az elmúlt ötven évben magyar közegben cseperedett, és szülei, tanárai egy kicsit is formálni igyekeztek ízlését, az már ovis korban találkozott a Kaláka dalaival. Ez az együttes a maga műfajában Eurépa-rekorder, ha nem rögtön világrekorder. Ezért nem érezzük túlzásnak, hogy Gryllus Dánielék idén novembertől egy egész éven át tartó eseménysorozattal ünnepük fennállásuk 50. évfordulóját. A magyarországi fellépések mellett lesznek külföldi turnék és új lemez is, jövő novemberre pedig már lefoglalták a budapesti Művészetek Palotáját két koncertre. A Kaláka 1969-ben azt találta ki, hogy verseket fognak énekelni, és népzenét játszanak hozzá saját feldolgozásban. Muzsikájuk színes, és a versekből következően sok stílusú is. A négy énekhang, valamint a klasszikus és népi hangszerek összeboronálása egyedi hangzást eredményezett. Elegáns, egyben rendkívül játékos ez a zene, pont annyira emeli el a dalokat, amennyire szükséges, azaz sosem ütik agyon a nívós szöveget öncélú zenei virtuózkodással, de alkalomadtán azért megcsillantják instrumentális tudásukat. Kezdetben nem szakosodtak gyerekekre, ám amikor látták, hogy legalább annyi kiskorú ül a koncertjeiken, mint amennyi felnőtt, összeállítottak egy gyerekprogramot - kísérletképpen. A kísérlet olyan jól sikerült, hogy azóta tudatosan szelektálnak - más dalokat játszanak gyerekeknek, és mást egyetemi közegben, vagy fesztiválokon. Eddig harmincvalahány lemezt jelentettek meg (nem könnyű összeszámolni őket, mert dupla albumok is vannak köztük), dalaik száma meghaladja az ezret. Ezért nem igazán érdemes bekiabálni koncerteken a da-A mai felállás 1996-ra alakult ki: Gryllus Vilmos (cselló, gitár), Radványi Balázs (mandolin, gitár, ukulele, cuatro, brácsa), Becze Gábor (bőgő, gitár) és Gryllus Dániel (fúvós hangszerek, citera) (Képarchívum) lók címét - a zenekar tagjai ilyenkor néha azt sem tudják, van-e egyáltalán ilyen című daluk. Boldog lehet az a kortárs költő, akinek a verseit kiszemelik maguknak, hiszen általuk sokkal többen megismerik a „szövegírót”, mint ahányan megvásárolnak egy-egy verskötetet. Huszonöt éve működtetnek saját kiadót, ahol hasonló terepen mozgó zenész kollégáknak is megjelenési lehetőséget kínálnak. Budapesten saját lemezboltot tartanak fenn, ami első hallásra nyaktörő mutatványnak tűnik, ám Gryllus Dániel szerint a megzenésített versekre fogékony vásárlói réteg el tudja tartani ezt a vállalkozást. A jubileumi év különlegessége a Kaláka 50 hét határon át fantázianevű tűmé, amelynek során a szomszédos országok egy-egy határ menti városába látogatnak el, majd pedig a magyar területen fekvő szomszédos településen koncerteznek. A párosítások között - nagy örömünkre - szerepel Kassa és Miskolc is. Az ünneplés viszont már holnap elkezdődik budapesti törzshelyükön, a Marcibányi Téri Művelődési Központban, ahol a Kaláka volt tagja, a húsz évig velük zenélő Huzella Péter lesz a vendég. Ő a későbbiekben is felbukkan majd egy-egy állomáson, de Sebestyén Márta, Palya Bea, a Szélkiáltó együttes és Ferenczi György is a vendégfellépők között lesz. Miké István, az ismert színész és rendező szintén jelezte, hogy felbukkan valahol. Ő az első években hegedült a zenekarban, mielőtt felvették volna a színművészetire, de az évtizedek során több közös projektjük is volt. Nem mellesleg: jövő júniusban rendezik a 40. Kaláka Fesztivált Egerben, júliusban a magyarföldi Fatemplom Fesztiválon és a Művészetek Völgyében, a kapolcsi Kaláka Versudvarban játszanak, ősszel pedig immár negyedszer utaznak Dél-Amerikába, ahol az ottani magyar diaszpórának játszanak. Aztán jön az új CD Őszi rigódal címmel, eddig kiadatlan dalokból. A címadó Aprily Lajos-vers mellett többek között Oláh János, Ady Endre, Szabó T. Anna, Lackfi János megzenésített művei szerepelnek rajta, valamint egy Örkényegyperces, a Rossz álom. A Kaláka sosem szolgált ki politikai pártokat, túlélte az összes kormányt, semmilyen hatalom nem tudta őket kisajátítani. 2000-ben Kossuth-díjat kaptak, 2004-ben Prima Primissima kitüntetést, 2014-ben pedig Magyar Örökség díjat. Kulka János mégis visszatér a színpadra Budapest. Jövő júniusban az Ujszegedi Szabadtéri Színpad Moliére komédiájában, a Don Jüanban Kulka János is játszik. Néhány hete jelentették be, hogy több mint két és fél év kihagyás után Kulka a Dollár Papa Gyermekei nevű független alkotói csoport január végi bemutatójában tér vissza a Trafóban, ahol Móricz Zsigmond Árvácska című regényének Ördög Tamás által rendezett adaptációjában játszik majd. Most az is kiderült, hogy nem egyszeri alkalomról van szó, a színész más előadásokban is látható lesz majd. Szegeden Don Jüant Jakab Tamás, az elcsábított apácát, Donna Elvirát, aki inkább választotta Don Jüant féijnek, mint a zárdaéletet, Csákányi Eszter játssza. Kulka a meggyilkolt kormányzót és kőszobrát alakítja majd. Az előadásban szerepel Bodrogi Gyula is. Kulka János két és fél évvel ezelőtt kapott stroke-ot, ami többek közt a beszédét is érintette, az agyvérzés következtében ugyanis a beszédközpontja is sérült. A színész azóta logopédusa segítségével mindent újratanult, ennek nehézségeiről több inteijúban beszélt korábban. Augusztusban, a stroke után adott első inteijújában még arról beszélt, soha többet nem szeretne színpadra állni. Azóta láttuk egy szöveg nélküli fílmszerepben, Ujj Mészáros Károly X - A rendszerből törölve című filmjében. Most úgy tűnik, hogy jövőre a színpadra is visszatér. (index.hu, juk) Nemrég még arról beszélt, hogy abbahagyja a színészetet (Képarch) PENGE Számvetés Erdős Virág új kötetének versei két tematikát járnak körbe: egyrészt a közéleti/közérzeti líra, másrészt a köteteim által is jelölt, életkori köl-NAGY CSILLA KRITIKAI ROVATA tészet kerül egymás mellé. Az előbbi - ahogy azt a szerzőtől az utóbbi években már megszokhattuk - a nagyváros otthonosságát, a hétköznapok visszásságait láttatja, társadalom- és ökokritikai attitűddel, rákérdezve a morál és a humánum kategóriáira. Az utóbbi verscsoport pedig az önazonosságra, a női identitásra, a kívül-belül érzékelhető változás tapasztalatára kérdez rá, így egyfajta számvetésnek, és - a nagy arányban előforduló József Attila-vendégszövegek okán - a kései líra hagyományához való kapcsolódásnak tekinthető. Az Ötven plusz egyébként könyvtárgy, amelyben a fotók és a montázsok a versekkel kiegészítő kapcsolatban állnak (a képanyag és a kötetterv is a szerző munkája). A tárgyak szuperközeli fotói a matéria természetét mutatják meg (pl. hogy milyen egy kő vagy az emberi bőr mintázata közelről), és minden esetben reflektálnak a szövegekben vázolt viszonyokra. A versek - Erdősre jellemzően - alulpoetizáltak, és az írásbeli kifejezésmód helyett legtöbbször a szóbeli megnyilatkozás megoldásait alkalmazzák, felülretorizáltak. Az ismétlés, a kihagyás, a fragmentáltság és a fokozás alapvető eszköz a szövegek strukturálásában. Az esztétikai hatás a kimondott szó, mondat, rigmus; azaz a mondhatóság és felidézhetőség erejében rejlik. A szövegek „instant” módon befogadhatóak, a hatásfokuk paradox módon épp azáltal mérhető, hogy a vers alapjául szolgáló asszociatív ötlet azonnal, kézenfekvő módon azonosítható-e. Ilyen értelemben az Erdős-poétika egyes médiaműfajokkal (reklámszöveg, szlogen) mutat rokonságot. Olyan kötetről van tehát szó, amely nem okoz meglepetést: mindaz gördülékenyen működik benne, amit Erdős Virágtól megszoktunk. Azonban továbbra is kérdés, hogy meddig tud termékeny lenni az ilyen típusú költészet, hogy meddig terhelhető a nyelv ebben a formában, és mi az a pont, ahol a lírai invenció rutinná válik. Erdős Virág: Ötven plusz Magvető, 2018.64 oldal. Értékelés: 7/10
