Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)

2018-11-22 / 267. szám

Gyümölcsöskert Idén a gyümölcsök korábban értek! Év vége felé szokás összegezni a mögöttünk álló hóna­pokat. Mi mondható el az idei gyümölcsévről? Az ember hiába szeretné csak a legjobbakat írni az eltelt időszakról, mert ha mi meg is tettünk mindent a sikerért, a termésho­zamot önhibánkon kívüli tényezők is befolyásolták. annak viszont olyan hibák is, melyeket mi ma­gunk követtünk el, elhagytunk egy fontos kártevők elleni védekezést, kihagytunk valamilyen gon­doskodást. Egy barátom pa­naszkodott, hogy sok a fér­ges almája. Elmondta, hogy amikor a permetezés ese­dékes lett volna, annyira fájt a dereka, hogy nem tudta felemelni a permetezőgépet- tehát ez lehet az alma fér­­gesedésének az egyik oka. Almából egyébként bőséges termésünk volt. Más a helyzet a kajszival. Mint azt már többször leír­tam, mindannyiunk kedvelt gyümölcse sokfelé lefagyott még rügy állapotban. Tér­ségünkben gond volt az őszibarackkal is, július 21-én nagy szélvihar volt nálunk, jégveréssel. A jég megse­bezte az őszibarackot és a téli almát is. A megsebzett őszibarackot megtámadta a monília (m. fruktigena), en­nek következtében lepotyo­gott, és csak abból lehetett válogatni, ami a földön volt. Kitűnő termésük volt a kö­vetkező gyümölcsöknek: cse­resznye, meggy, alma, kör­te, szilva, szamóca, málna, ribiszke, szeder. Különösen bőséges volt a málnatermés, a kertemben lévő állomány két jó termést is adott. Sajnos gondok vannak és lesznek a dióval. Az az egész­séget sugalló diófa a régi gaz­dasági udvarokban, amelyet korábban senki sem perme­tezett, belépett a permete­zést igénylő gyümölcsök cso­portjába. Minden jó és rossz Amerikából jön hozzánk, így a dióburoklégy is onnan érkezett 4-5 évvel ezelőtt. A kártevőről csak azt tudjuk, hogy furatokat végez a dió­burokban, a kikelt lárva átjár­ja a burkot, a megfeketedett nedves burok pedig nem en­gedi át a levegőt, s a dióbél nem fejlődik ki. A jövő sze­zonig meg kellene tudnunk, hogy melyik hónapban kell megkezdeni a védekezést el­lene és milyen szerrel. AZ ŐSZ HAGYOMÁNYOSAN A GYÜMÖLCSÜLTETÉS IDŐSZAKA Tudom, hogy nem so­kan törődnek a fák, bokrok utánpótlásával, én mégis, ismételten erre szeretném ösztönözni a kerttel rendel­kezőket. A gazdaboltok már meghozták a megrendelt fákat - idén is nagyjából olyanok voltak az igények, mint egy éve. Ugyanakkor a kertészkedők már isme­rik a. rezisztens fajtákat, és ezeket ültetik. Most azt sze­retném tanácsolni, hogy a fácskák ne legyenek sokáig papírzsákban a garázsban. A kiültetett fácska hajszál­gyökerei napi 2 mm-t nőnek. A gyökér metszésekor csak a legszükségesebb, esetleg megroncsolt részeket vágjuk le. Ne sajnáljunk elég nagy ültető gödröt ásni, és ha van érett istállótrágyánk, kom­posztunk, tegyünk a gödör aljába, majd takarjuk be, ezt követőileg a fácskát olyan mélyre ültessük, amilyen mélyen a faiskolában volt. A fa koronájának megmet­­szése maradjon tavaszra. Ha lehetséges, a kivett al­matermésű után ültessünk csonthéjast és a csonthéjas után almást. Vegyük figye­lembe almánál az alanyt is. Ugyanis az MM 106-os ma­gassága kifejlett korban fél­­egy méterrel magasabb az M 9-nél. A kiültetett fa kapjon egy vödör vizet. A KERT TALAJÁNAK MEGMŰVELÉSE A 2-3 áras kertek talaját vagy kistraktorral műveljük, vagy megássuk. Az ásással kiirtjuk, eltávolítjukazévelő gyomokat a kertből (mácsonya, szülék, perje). Fontos tudni, hogy a gyümölcsfák gyökerei a talaj­­felszín alatt 5-10- cm mélyen helyezkednek el, ezért akár ásunk, akár szántunk, ezt fi­gyelembe kell venni. A talajnak négyévenként istállótrágyát vagy komposz­­tot kell kapnia. Érdemes gaz­dálkodni a lehullott falevéllel. Díszfasor alatt, zárt rendsze­rű gyümölcsfasor alatt télire ott hagyhatjuk a falevelet - védi a nagy fagyoktól a gyökereket. Az összegyűj­tött falevéllel gyarapíthatjuk komposztunk mennyiségét. Az őszi lomb aranyat ér! GONDOLJUNK A JÖVŐRE! Növényvédelmi okokból még a szántás előtt szedjük le a fákról a gyümölcsmúmi­ákat, szedjük össze alóluk a moníliával fertőzött gyümöl­csöt - mindezt öntsük a sze­metes kukába. Távolítsuk el a letöredezett, károsodott ágakat is a fákról. Ha van olyan kertészkedő, akinek nem gond a perme­tezés, az most fogja a per­metezőjét, és az összes fáját permetezze meg pl. Kupri­­kolal. Ide tartozna még a le­töredezett ágak eltávolítása. Belucz János GYÜMÖLCSÉSZ MÉRNÖK A legnépszerűbb magyar kertészmérnök A korábbiakban mindig a gyümölcsterme­léssel kapcsolatos problémáknak szenteltem írásaimat, most v iszont szeretnék egy másfé­le információval szolgálni önöknek: Bálint Györgyről, Gyuri bácsinkról szeretnék pár sort írni, annak apropóján, bogy ebben az évben ő kapta a Magyar Szabadságéit díjat. A díjat az elmúlt évtizedekben végzett példamutató tevékenységéért vehette át Gö­döllőn. a magyar szabadság napján, június utolsó szombatján. Ahogyan az ünnepségen elhangzott: az idén kilencvenkilenc eszten­dős kertészmérnök már 14 éves korában tu­datosította, hogy majd felnőttként tudását át kell adnia azoknak, akiknek erre a legna­gyobb szükségük lesz. Kutatóintézetekben és állami gazdaságokban vállalt munkát. Főszerkesztője volt a Kertészet és Szőlészet­nek, megalapította a Kertbarát magazint. „Megígérhetem - mondta az ünnepségen -, hogy életem hátralévő részében minden erőmmel arra törekszem, hogy ugyanazzal a lelkesedéssel folytassam a munkát, amit sok évv el ezelőtt elkezdtem.” Bálint György Gyümölcsöskert című, 1986- os kiadású könyvét magam is megvettem, s idéztem is már belőle az Új Szó olvasó­inak, mint pl. azt a jelmondatot is, hogy „Aki gyümölcsfát ültet, az bízik a jövőben”. Gyuri bácsi sokunknak példaképünk, visel­kedése. munkássága pedig példaértékű. Az ez évi trencséni legszebb alma versenyen a regisztrált kiállított darabok száma 1483 volt 15 fajtából. A 10 fődíj közül az elsőt a Gold Bohemia, Milan Minarik almája kapta. A Dunaszerdahelyi járás almáiból a Granny Smith, Tóth Ti­bor almája a 7. díjat hozta el. 6 KERTésUDVAR 2018. november Wttk

Next

/
Thumbnails
Contents