Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)

2018-11-22 / 267. szám

101 HASZNOSTANÁCS 2018. november 22. lwww.ujszo.com A tartozásai mindenkit utolérnek ÖSSZEFOGLALÓ A karácsonyi ünnepek előtti időszakban rendszerint meg­ugrik a fogyasztási és külön­böző gyorshitelek száma. Eb­ből a szempontból a nyugdíja­sok különösen sebezhetők, ezért a Szociális Biztosító fi­gyelmeztet: ne vállaljanak meggondolatlanul pénzügyi kötelezettségeket, az adóssá­gai mindenkit utolérnek. Mindenki a legszebb karácsonyt szeretné, gazdag ünnepi asztallal, szép ajándékokkal. Az év végi be­vásárlási láz hevében sokan hajla­mosak túlköltekezni. Egyesek a szűkös anyagi helyzetüket kölcsön­nel próbálják megoldani, s a legegyszerűbb megoldásnak vala­milyen gyorshitel tűnhet, melyet megvárásra is el lehet intézni. Saj­nos mindennapi élethelyzet, hogy valamilyen tartozást valamiért nem tudunk megfizetni, ezért a hitelező vagy a hatóság az adós bevételeinek a letiltását kezdeményezi. Ez alól a nyugdíjasok sem képeznek kivételt. „Teljesen téves elképzelés, hogy a végrehajtás a nyugdíjat nem érint­heti. Törvényből kifolyólag bírósági végrehajtási határozat alapján a nyugdíjasok járadékát is meg lehet kurtítani” - tájékoztatta lapunkat Peter Visváder, a Szociális Biztosító szóvivője. Nyugdíjletiltás Ha valaki nem rendezi a tartozá­sát, az ügy végső soron bíróság elé kerülhet. A bírósági végrehajtókról szóló törvény értelmében pedig a bírósági ítélet végrehajtásának egyik módja a bérből és az egyéb be­vételből történő rendszeres levonás, miközben az egyéb bevételek közé tartoznak a társadalombiztosításból folyósított támogatások, köztük a nyugdíjak is. A nyugdíj letiltás azt jelenti, hogy a végrehajtó hivatalos úton utasítja a jövedelmet biztosító intézményt-a Szociális Biztosítót-, hogy az adós járadékából rendsze­resen vonjon le bizonyos összeget, és azt utalja át a végrehajtónak, il­letve a hitelezőnek. A Szociális Biz­tosító „saját szakállára”, valamilyen más illetékes intézmény utasítása és jogerős ítélet nélkül csak akkor vonhat le bizonyos összeget a nyug­díjból, ha a nyugdíjasnak jogtalanul fizettek ki valamilyen szociális tá­mogatást (például időközben megszűnt a jogosultsága bizonyos járandóságra, vagy magasabb összeget kapott, mint ami megillette stb.), amit vissza kellett volna adnia, ám ő nem tett eleget a kötelességé­nek. Ilyen esetben a Szociális Biz­tosító a visszajáró tételt levonja a nyugdíjból. Ha valaki sokallja a nyugdíjból le­csippentett összeget, megpróbálhat intézni kisebb levonást. „A Szociá­lis Biztosító a végrehajtói rendtar­tással összhangban meghatározott összegeket köteles levonni. Alacso­nyabb tételt csak az illetékes végre­hajtó beleegyezésével lehet levonni a nyugdíjból, de csak a nyugdíjas és a hitelező kölcsönös megállapodása alapján” - tájékoztatott a biztosító. Ha a nyugdíjas hirtelen nagyobb összeghez jut, és egy összegben tör­leszti a hátralévő tartozását, erről pedig tájékoztatja a Szociális Biz­tosítót, nem állíthatják le a levonást a nyugdíjból csak azon a címen, hogy a nyugdíjas tájékoztatta a biztosítót. A biztosító csak akkor hagyhatja ab­ba a letiltás végrehajtását, ha a le­vonást előíró szerv bejelenti, hogy az adós mindent rendezett. Zárolt számla Ha a bankszámlán felhalmozott adóssággal kapcsolatban történik a végrehajtás, a bank a végrehajtó uta­sítására az adott számlán visszatart­hat a vitatott tartozásnak megfelelő összeget. így előfordulhat, hogy a végrehajtó zárolja azt a számlát, melyre a nyugdíjat havonta átutal­ják, és a tulajdonosa teljesen pénz nélkül maradhat, miközben sok idős személy azt hiszi, hogy a számlát a Szociális Biztosító blokkolja. Ilyen esetben nem a Szociális Biztosítónál kell reklamálni, hanem a bankban kell bejelenteni, hogy a zárolt szám­lára érkezik a nyugdíja, mely egy ré­széhez a végrehajtó sem nyúlhat hozzá. Létminimum Törvényből kifolyólag nem lehet letiltani a nyugdíjas teljes nyugdíját­­fontos alapszabály: az adós részére meg kell hagyni egy minimális alap­összeget, amelyből biztosítani tudja a legfontosabb életfeltételeket. Ez a mindenkori létminimumnak felel meg - jelenleg 205,07 euróról van szó. Eszerint, ha egy nyugdíjasnak van valamilyen adóssága, és a hatá­lyos végrehajtói döntés értelmében járandóságából rendszeresen kell törlesztenie, havonta legfeljebb csak annyit vonhatnak le, hogy a nyug­díjasnál kell maradnia 205,07 euró­­nak. Ha pedig vele együtt él egy má­sik személy, akit eltart, azért további 102,53 eurót (a létminimum 50%-a) számítanak, ez esetben a végrehajtó legkevesebb 307,60 euróhoz nem nyúlhat. Ha valakinek a havi járan­dósága ennél kevesebb, nem lehet semmit levonni, a végrehajtást ide­iglenesen leállítják. Ilyen esetben a további végrehajtás lehetőségét felül MEGKÉRDEZTÜK Peter Visváder, a Szociális Biztosító szóvivője Hány nyugdíjasnak vonják le adósságát a nyugdíjából vógrehajtás címén? Az idei év első kilenc hónap­jában a Szociális Biztosító összesen 325 692 levonást hajtott végre valamilyen ha­tályos bírósági végrehajtási határozat alapján. A legtöbb nyugdíjlevonás januárban (36 879) és februárban (36 979) volt, a legkevesebb szeptemberben (34 969). Ha ehhez hozzávesszük a leg­frissebb, októberi adatokat is, akkor a szeptemberi hónap­hoz hasonlóan ismét mérsé­kelt csökkenést figyelhetünk meg, októberben 34 885 nyugdíjból kellett adósság­­törlesztés céljából valamilyen tételt levonni. Összehasonlí­tásképpen: 5 évvel ezelőtt még kevesebb nyugdíjlevo­nás volt, a járandóságokból való egzekúciók száma nem sokkal 23 ezer fölött mozgott. Azegzekúcióktöbbmintfele az öregségi nyugdíjasokat érinti, a második legnépe­sebb csoportot a rokkant­­nyugdíjasok képezik. (sza) kell bírálni, vagy a törlesztési rész­leteket át kell értékelni. Az adósság­­törlesztés ideiglenes leállítása azon­ban nem azt jelenti, hogy megszűnt a tartozás. A jövőben, ha a nyugdíjas bevétele lehetővé teszi, ismét tör­lesztenie kell. Az adósságok az ille­tő halálával sem évülnek el, hanem örökölhetők, és végső soron az adós gyermekei vagy más örökösei fog­ják megfizetni. (sza) Az eladósodás leggyakoribb oka Mitől függ a törlesztés összege? Sokéves tapasztalatok alapján a nyugdíjasok a leggyakrabban rendszerint a következő 4 okból verik magukat adósságba: 1. Nem törlesztik a gyorshitele­zőktől felvett kölcsönt - minden idős személynek vigyáznia kellene arra, hogy ne vegyen fel kölcsönt semmilyen alternatív pénzügyi társaságtól, noha feltehetően ezek az egyedüli intézmények, amelyek- az előrehaladott életkorra való tekintettel - haj landóak nekik pénzt kölcsönözni. Tudatosítani kell, hogy az ilyen társaságoknál rendkívül magasak a kamatok. 2. Nem fizetik a telefonszámlát — sok nyugdíjas számára megfe­lelőbb, ha mobiltelefonjukba kreditet vásárolnak maguknak. Ilyen esetben minden egyes hívás után érkezik egy SMS, hogy még mennyi pénzt telefonálhatnak el. Ha valakinek előfizetéses tarifája van, az egyre hosszabb és gya­koribb csevegésre ösztönözhet, aminek az eredménye rendkívül magas számla lehet, amit a kis­nyugdíjasok nem képesek kifi­zetni. 3. Negatív számlaegyenleg - ha a nyugdíjas mínuszba megy le a számláján, egy bizonyos összeg felett a bank a helyzetet végre­hajtással próbálhatja megoldani. Előfordulhat az is, hogy az idős személy kiveszi a számlájáról az egész havi járandóságát, miköz­ben megfeledkezik például arról a tényről, hogy a számlavezeté­sért bizonyos illetéket kell fizet­ni, és legalább ennyit a számlán kell hagyni. 4. Rendezetlen villany- vagy gázszámla - aki nem fizet havi rendszerességgel, vagy túl keve­set utal át a különböző szolgálta­tóknak, hátraléka keletkezik. Aki ezt az éves elszámolás során sem rendezi, egyrészt kikapcsolhatják a fűtést, a gázt vagy az áramot, másrészt a tartozáshoz büntető­­kamat is adódhat, és az adósság óriásira dagadhat. (sza) Hogyan számítják ki a nyugdíjból való letiltás összegót? Melyek az elsőbbséget élvező tartozások? Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat. Azt, hogy az adóssággal rendelke­ző nyugdíjas társadalombiztosítási nyugellátásából pontosan milyen összeget vonjanak le, úgy számítják ki, hogy a havi járadékból levonják azt a mindenkori létminimumnak meg­felelő alapösszeget, amelyet minden­képpen az idős személynél kell hagy­ni, és a maradékot eurócentekre lefe­lé kerekítik úgy, hogy az eredmény 3- mal osztható szám legyen. Utána ezt a maradék tételt 3 részre osztják. Az első harmad az összes tartozás tör­lesztésére szolgál, a második harma­­dot az elsőbbséget élvező adósság törlesztésére kell fordítani, a harma­dik harmadot pedig hozzáadják ah­hoz a minimális összeghez, melyet a nyugdíjasnál kell hagyni. A végre­hajtói határozat teljesítésére az első és a második harmadot lehet használni. Ha nem elsőbbséget élvező adósság­ról van szó, akkor a nyugdíjból csak az első harmadnak megfelelő össze­get tiltanak le. Ha elsőbbséget élvező tartozásról van szó, a letiltás az első két harmadnak felel meg. A konkrét összeg, melyet levonnak a nyugdíjból, függ a létminimum időszerű összegétől, a nyugdíjas havi járandóságától, az általa eltartott sze­mélyek számától, a tartozás teljes összegétől, valamint attól, hogy el­sőbbséget élvező tartozásról van-e szó. Ha pedig valaki szociális szol­gáltatásokat nyújtó intézményben kap ellátást, a levonás összege függ e szolgáltatások árától is. Az elsőbb­séget élvező tartozások közé tartozik a tartásdíj, az adóhátralék, az egész­ségbiztosítóval és Szociális Biztosí­tóval szembeni tartozások. A végrehajtó nem nyúlhat olyan tárgyakhoz, amelyek törvényből ki­folyólag nem képezhetik a végrehaj­tás tárgyát. Főleg olyan dolgokról van szó, amelyek az adós tulajdonában vannak, és melyek nélkülözhetetle­nek a saját és családja alapvető szük­ségleteinek a biztosításához, a mun­kafeladatok teljesítéséhez, vállalko­zásához. Olyasmit sem kobozhatnak el, melyek értékesítése sérti az erköl­csi normákat. A végrehajtó nem nyúlhat a mindennapi életben hasz­nált ruhákhoz, alsóneműhöz, cipő­höz, a háztartás nélkülözhetetlen fel­szereléséhez (ágy, asztal, szék, hűtőszekrény, tűzhely, vízforraló, fűtőtest, mosógép, ágynemű, paplan, tányérok, evőeszköz, rádió, háziálla­tok - kivéve a vállalkozás céljából tartott állatokat), a vállalkozás működtetéséhez szükséges dolgok legfeljebb 331,94 euró értékben, egészségügyi segédeszközök, tan­könyvek, játékok, jegygyűrű, 99,58 euró alatti készpénz. Nem vehetnek el olyasmit sem, aminek a beszerzésé­hez a szociális ügyi hivatal valami­lyen anyagi támogatást adott. (sza) JÖVŐ HETI TÉMA: ONLINE-VÁSÁRLÁS ■ HOGYAN VEGYÜNK AJÁNDÉKOT AZ INTERNETEN, FOGYASZTÓVÉDELMI TANÁCSOK Téma: —■> adósságtörlesztés nyugdíjból Nem szabad könnyelműen áruhitelt felvenni (TASR-illusztrációs felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents