Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)

2018-11-21 / 266. szám

www.ujszo.com | 2018. november 21. KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 117 Antónia százezer szalvétája Antónia új világcsúcsát a szlovák rekordokat számon tartó szervezet már el­ismerte (A szerző felvétele) Harmónia Díjat kapott a Buzitai Citerazenekar LECZO ZOLTÁN Százezer darabosra bővült Kozák Antónia, háromszoros Guinness-rekorder papírszalvéta-gyűjteménye. Mielőtt a barátai által csak Szal­­vétás Tonkának becézett dobórusz­­kai hölgy beszállt volna a küzdelem­be, a szalvétagyűjtés világrekordját 1976 és 2005 között a belga Kathy Lernst tartotta. A rekorder azonban ez idő alatt „mindössze” 15 560 da­rabot gyűjtött össze. Kozák Antónia 2004 novembe­rében lett a versenyág szlovákiai bajnoka, igaz, akkor még csupán 4000 darab papírszalvétával büsz­kélkedhetett. 2006-ban a 21 000 darabos kollekciójával viszont már megdöntötte a Guinness-rekordot, majd 2007-ben és 2011-ben is megjavította saját rekordját. Antónia huszonegy évvel ezelőtt, 1997-ben kezdett el újra gyermek­kori hobbijával foglalkozni, ami­ben segítik szülei és a férje is. Cso­magokat hetente többször kap itt­honról és külföldről is, olyan is többször előfordult, hogy valaki a teljes gyűjteményét ajánlotta fel a világrekordemek. Kozák Antónia pontos kimutatást vezet a tevé­kenységéről, azt is tudja, hogy a gyűjteménye évente kb. 6-8 ezer darabbal bővül. Néhány éve Antó­nia úgy határozott, olyan szalvétá­kat is gyűjteni fog, melyeket híres személyek, például politikusok vagy színészek láttak el kézjegyük­kel. Ilyeneket először Juraj Lőj és Nádasdi Péter színművésztől ka­pott, majd hasonló kéréssel kereste meg Andrej Kiska köztársasági el­nököt is, aki 2016-ban teljesítette óhaját. Idén tavasszal Ader János­tól, Magyarország köztársasági el­nökétől kapott egy dedikált szalvé­tát, melyet Szili Katalin miniszter­­elnöki megbízott személyesen adott át Dobóruszkán a gyűjtőnek. Időközben a világrekorder egy régi álma is teljesült, meghívták az egyik legnagyobb szlovákiai pa­pírgyárba, hogy láthassa, hogyan készülnek a papírszalvéták. A vi­lágrekorder gyűjteményének egy részét egyebek mellett Dobórusz­kán, Királyhelmecen, Nagykapo­­son és Besztercebányán is láthatták az érdeklődők, 2017-ben a Bodrog­közi és Ung-vidéki Közművelődési Intézet, a Kassa Megyei Önkor­mányzat Kulturális Intézménye ál­tal szervezett királyhelmeci bemu­tatón. Antónia korábban úgy nyilatko­zott, legközelebb csak akkor kéri a bejegyeztetését a Guinness-rekor­­dok könyvébe, ha a kollekciója 100 ezer darabos lesz. Erre a napokban sor került, az új rekordot azonnal ok­levéllel és éremmel ismerte el a szlo­vák rekordokat számon tartó szer­vezet. Az új rekord Guinnesshez va­ló bej egyzését Antónia egyelőre nem kezdeményezte, mint mondta, nem gondolta, hogy az új világcsúcsot már idén sikerül elérnie. Tonka el­mondta, a sikert barátaival és csa­ládtagjaival ünnepelte meg, egyik barátnője, Tóth Júlia egyedien fel­díszített tortával lepte meg. Ottjár­­tunkkor a gyűjtemény már 100 621 darabos volt. NÉMETI RÓBERT November 17-én, szombaton Nazvadon rendezték meg a Harmónia - Szlovákiai Magyar Zenei Díj hetedik gálaműsorára. Az év hagyományőrző népi zenekara díját a Buzitai Citerazenekar vitte haza. NASZVAD/BUZITA A Harmónia Díj elsősorban a szakmai szempontok figyelembe vételével díjazza és ismeri el azo­kat az együtteseket, zenekarokat és egyéni előadókat, akik a szlo­vákiai magyar zenekultúra meg­maradásáért dolgoznak. Csak­úgy, mint az előző évek során, az idei gálaműsoron is a Harmónia kuratóriuma választotta ki a nyertes előadókat. Az idei gála­esten hat győztes előadó és együttes nevét hirdették ki, köz­tük a Buzitai Citerazenekarét is. „A Harmónia Díj óriási elismerés számunkra. További munkára sarkall bennünket, egyúttal olyan visszajelzés, hogy érdemes dol­gozni. Nagyon sajnáljuk, hogy egy ausztriai fellépés miatt az együttesből csak egyvalaki vehe­tett részt a gálaesten” - nyilat­kozta lapunknak Mohnansky Dominika, a Buzitai Citerazena­­kar egyik örökös tagja. A gazdag múlttal és egyre több taggal büsz­kélkedő citerazenekar számtalan fellépésen, zenei megméretteté­sen van túl. A Görcsös János által vezetett együttes 2010-ben meg­kapta a Kárpát-medencei verse­nyek legnagyobb díját, a Vass Lajos Nagydíjat, 2011-ben és 2012-ben pedig az Országos ci­­teratalálkozó vándorserlegét is. 2002 októberében alakult meg az együttes (Képarchívum) Az ország egyik legrégebbi kőhídja SZÁSZI ZOLTÁN Páratlan érdekességekre bukkan az, aki megáll Lelesz községben. Alig pár méterre a főúttól, a Tisza régen kiszáradt mellékága, a Ticce mára száraz árokká sekélyült medre fölött ível át Szlovákia egyik legrégebbi gótikus kőhídja, a Szent Gotthárd híd. LELESZ A kutatások szerint Lelesz góti­kus hídja, ez a hasított andezitkőből mesteri módon rakott, sok évszázad áradásait, hadi eseményeit túlélő híd valamikor a 14. században épülhe­tett, építtetése minden bizonnyal Lelesz másik, igen jeles műemlék­együttesével, a kolostorral is kap­csolatban áll. Építészeti kis remek A kolostorok föld- és erdőbirtoka­ik, valamint a helyi jövedelmek mel­lett a vizek szabdalta vidéken vám és árumegállítási jogaikból, hídpénz szedéséből tartották fenn magukat. A leleszi kolostorhoz közeli Szent Gotthárd híd is ilyen híd lehetett. Az építmény hetven méter hosszú, nagyjából öt méter széles, vagyis két szekémyomnyi szélességű, négy boltíves, mindkét végén enyhén szé-Az elmúlt hét évszázad alatt sem háborúk, sem árvizek nem tudtak komo­lyabb kárt okozni a hídban (A szerző felvétele) Tájoló A leleszi Szent Gotthárd­­hidata Királyhelmecés Nagykapos közti 555-ös útról a 3716-os útra letérve találjuk meg, a 48,46/22,01 GPS- koordinátáknál. lesített felhajtójú építészeti műem­lék. Építőanyaga a közeli Királyhel­­mec fölé magasodó dombság vulka­nikus eredetű szürke andezitje, ame­lyet lapos darabokra hasítottak az egykori hídépítő mesterek, és szá­razon rakták egymásra, külön kötő­anyag használata nélkül. A boltívek elosztása és az egykori mederben nyugvó vaskos támpillérek igen nagy terhelhetőségről tanúskodnak. Az elmúlt hét évszázad alatt sem hábo­rúk, sem árvizek nem tudtak komo­lyabb kárt okozni a hídban. Karban­tartását a község végzi, állapota ki­váló, egyelőre csak néhány kilazult andezitdarab kívánkozik vissza a helyére, ezeket az apró hibákat re­mélhetőleg hamarosan kijavítják. A híd névadója A Lelesz melletti gótikus kőhíd Szent Gotthárd nevét viseli, s a for­rások szerint a messzi Alsó-Európa szerte ismert szent tiszteletét a 19. század elején, egészen pontosan 1802-ben Csehországból újra ide­telepedett premontrei barátok hoz­ták magukkal, ők nevezve el a híres szentről a hidat. A cseh barátok a korábban II. József által felszámolt rend helyére költöztek be, és a he­lyiek számára új hagyományt népszerűsítettek, Szent Gotthárd mellett Nepomuki Szent János kul­tuszát is elterjesztették. A két szent szobra a források szerint egészen 1848-ig díszítette a hidat, hogy ho­vá tűntek s mi lett velük, azt nem tudni. A falu központj ában ma is van egy Nepomuki Szent János-szobor, de a helyiek úgy tudják, ez az alko­tás már újabb keletű. Visszatérve a híd névadójához, Szent Gotthárd­­hoz, róla azt lehet tudni, hogy Alsó- Baj orországban, Reichersdorfban született, a niederalteichi bencés rendi apátságban tanult, és a forrá­sok szerint alig 16 évesen már an­nak apátjává választották. 1022-ben II. Henrik német római császár Hil­­delsheim egyházmegye püspöké­nek nevezte ki, aki az egyház és a rendi élet megreformálásán dolgo­zott. Gotthárdot nagy templomépí­tőként is tisztelik, egyházmegyéjé­ben harminc új templom épült működése alatt. Azt tartják róla a krónikák, hogy elmélyült szerzete­si életet élt, de bölcs derűje mindig beragyogta a környezetét. Koráb­ban Bajorország legnagyobb építő­jének és pedagógusának tartották Szent Gotthárdot, aki 1038-ban, püspöki székhelyén hunyt el, az ak­kori viszonyokhoz képest igen ma­gas kort, 77-78 évet élt meg. II. In­ce pápa avatta szentté, tiszteletére lakhelyén bazilikát emeltek, végső nyughelye a hildelsheimi dóm kriptájában található. Tiszteletét egész Európában a bencés és a cisz­tercita rendek terjesztették el, így került el neve Leleszre is, ahol hi­dat neveztek el róla. Letjkölefebb a feleszi kolostori mulatjuk be.

Next

/
Thumbnails
Contents