Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)
2018-11-16 / 263. szám
www.ujszo.com I 2018. november 16. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 111 Tamad a fekete péntek SZABÓ LACI Ügyelni kell azonban arra, hol vásárolunk, elsősorban akkor, ha az interneten keressük a kedvezményeket (Fotó: Shutterstock) Az utóbbi napokban szinte minden csatornán találkozhatunk a fekete péntekkel, azaz a Black Fridayjel - mindenhol ilyen címszóval ellátott akciókkal próbálnak meg vásárlásra csábítani, legyen szó online kereskedésről, turisztikai szolgáltatásokról, plázákról stb. De nem árt résen lenni! Ha megnyitja az e-mail-fiókját, és megnézi a kapott leveleket, akkor szinte biztos, hogy legalább öt-tíz olyan e-mailt is talál, amely speciális Black Friday-akciókat hirdet. Hatalmas kedvezményeket ígérnek, de sok esetben a kedvezmények csak a százalékos mutatóban tűnnek jelentősnek, előfordul, hogy még drágább is a kínált termék, szolgáltatás, mint korábban. De az is tény, hogy az Amerikai Egyesült Államokból importált vásárlási láz tényleg kedvező árakat kínál. Amerikában az 1960-as években jelent meg a fekete péntek, ez jelentette és jelenti a mai napig a karácsonyi vásárlási láz első napját. A kereskedők ezen a napon - ami idén jövő héten, november 23-án lesz - sokszor már éjfélkor kinyitják a boltokat, ezek azok a pillanatok, amit számos videóban láthatunk, amikor a várakozó tömeg szinte betör a boltba, közelharcokat vívnak, hogy megszerezzék a sokszor beszerzési áron kínált termékeket, elsősorban elektronikai cikkeket. Az online kereskedők is rátelepedtek a fekete péntekre, a webshopokban már napokkal, sőt sokszor hetekkel a hivatalos Black Friday nap előtt rendkívüli kedvezményekkel csábítják a vásárlókat. Nemcsak a világcégek, de a szlovákiai és a magyarországi kereskedők is napok óta hirdetik a fekete péntekre kínált akcióikat, ha jobban körülnézünk a boltokban, a webshopokban, akkor láthatjuk, hogy számos olyan akció van, amely valóban kedvező, így érdemes elgondolkozni a vásárláson - feltéve, ha valóban szükségünk van a termékre -, ám számos olyan elektronikai cikkel is találkoztunk, amely felett ugyan ott virít, hogy 30-70 százalékos kedvezménnyel vásárolhatjuk meg, de az akció mértéke ennél lényegesen alacsonyabb, sőt, olyan is előfordul, hogy még többe is kerül, mint néhány héttel korábban, egy egyszerű, hétköznapi akcióban. Éppen ezért fontos, hogy vásárlás előtt végezzünk egy piackutatást, hol mennyibe kerül az az eszköz, amelyet meg szeretnénk vásárolni, ne dőljünk be a magas kedvezményeknek. Az utóbbi években nemcsak az elektronikai boltok, de a többi üzlet is megjelent a Black Fridayakciókkal, így ne lepődjünk meg, ha Tnár a hipermarketek, vagy akár az utazási irodák katalógusaiban is ilyen kedvezményeket találunk. Bár sok olyan fekete péntekes akció van, amely csak a százalékokban kínál kedvezményt, a tényleges ár szinte ugyanaz, mint pár héttel korábban, számos olyan ajánlattal is találkozhatunk, amely valóban olcsóbb. Ezek közé tartoznak az utazási ajánlatok is - számos légitársaság ténylegesen olcsóbban kínálja a repülőjegyeket, a szállodák és a nagyobb szállodaláncok pedig nemcsak extra kedvezményt adnak, hanem olyan extrákat is kínálnak most, amelyek még kedvezőbbé teszik az utazást - például a 20-50 százalékos kedvezmény mellé még ingyenreggeli is jár azoknak, akik ezekben a napokban foglalnak. Ha tehát utazni készül, akkor érdemes most résen lenni, és lecsapni az ajánlatokra. Ügyelni kell azonban arra, hol vásárolunk, elsősorban akkor, ha az interneten keressük a kedvezményeket. Ne vásároljunk ismeretlen weboldalakon, sokan próbálkoznak ugyanis azzal, hogy álwebshopokkal, vagy akár nem létező termékekkel próbálják kicsalni a vásárlók pénzét. Ha számunkra ismeretlen webáruházban akarunk vásárolni, akkor keressünk vásárlói értékeléseket, de ne az áruház hivatalos oldalán. Ha online vásárolnánk, akkor most is fontos figyelni abiztonságra-csak olyan oldalon adjuk meg a bankkártyaszámunkat, amelyet ismerünk, megbízunk benne, és az oldal címe https-sel kezdődik. Ilyenkor ugyanis sok csaló is aktivizálja magát, hamis oldalakat gyártanak, vagy e-mailben bombázzák a lehetséges áldozatokat, hihetetlen ajánlatokkal. Ha az ismeretlen feladótól érkező e-mail linkjére kattintunk, könnyen a hackerek áldozatává válhatunk. Ha pedig a levél, amelyben nagyon kedvező áron kínálnak valamit, tört magyarsággal íródott, akkor azt azonnal töröljük — azokat a csalók fordítóprogram segítségével készítették, hogy még nagyobb kört éljenek el a hamis ajánlataikkal. Félnek az arcfelismero technológiától ÖSSZEFOGLALÓ Nehéz hová tenni egy olyan vállalat vezetőjének megszólalását, mely cég erősen függ a politikai döntéshozóktól. A Microsoft elnöke - és egyben a korábbiakhoz hasonlóan még mindig vezető jogtanácsosa -, Brad Smith egy Lisszabonban rendezett konferencián fejtette ki, hogy a ma már mindennaposnak számító arcfelismerő technológiák mai szabályozása elégtelen, mivel olyan eszközről van szó, mely az állami hatóságok számára elfogadhatatlan ellenőrzési lehetőségeket biztosíthat. Smith ezért azt tartaná helyesnek, ha szigorúbb szabályozás jönne létre, különben „2024-ben egyszer csak 1984-ben találjuk magunkat” - utalt George Orwell ikonikus könyvére. Az elnök aggodalmainak alapja az, hogy az arcfelismerés egy olyan technológia, mely túlhatalmat biztosít az államok számára az egyén magánélete felett: a bekamerázott világban roppant mód követhetővé teszi az egyén mozgását - de más szempontból is aggályos szerinte: az üzleti világ is féktelenül belemászhat a privát szférába, ha pl. egy kereskedő az arcfelismerés alapján azonosít egy lehetséges ügyfelet, tudja, hogy az mikor járt utoljára a boltban, mit vásárolt, miket nézett meg kíváncsiságból stb. Smith elmondta, hogy a már ma is létező, illetve hamarosan megjelenő technológiák magát a demokratikus berendezkedést veszélyeztetik, mivel az egyénnek nem lesznek eszközei a hatalommal szemben, mely minden lépését könnyedén ellenőrizheti - ez a polgári szabadságjogok érvényesítésének végét jelentheti, jelentette ki az elnök. Álláspontját megerősítette a vele egy színpadon szereplő Tony Blair volt brit miniszterelnök. Habár maga a Microsoft is fejleszt ilyen technológiát, ahogy pl. az Apple és a Facebook is, e vállalatok már korábban jelezték, hogy szükség lenne ezek alkalmazásának pontos és szigorú szabályozására. Mind ez idáig azonban gyakorlatilag nem volt politikai visszhangja ezeknek a'kéréseknek - ami bizonyos szempontból érthető, hiszen önkorlátozó intézkedésekről lenne szó, és az ilyeneket csak erős kényszer, nagy nyomás hatása alatt szokás bevezetni. (IT Café) Az arcfelismerés egy olyan technológia, mely túlhatalmat biztosit az államok számára az egyén magánélete felett (Fotó: Shutterstock) A közösségi média növeli a depresszió és a magány érzését MTI-HÍR A különböző közösségi platformokon töltött idő növelheti a depresszió és a magányosság érzését az emberben - derült ki a Facebook, a Snapchat és az Instagram használatét vizsgáié tanulmányból. A Pennsylvaniai Egyetemen dolgozó Melissa G. Hunt és kollégái arra a három közösségi platformra összpontosították a tanulmányukat, amelyek a legnépszerűbbek voltak a vizsgálatba bevont 143 egyetemi hallgató körében - írja az MTI. A tanulmány kezdetén a résztvevők mindegyikének ki kellett töltenie egy kérdőívet a hangulatára vonatkozóan. A hallgatókat véletlenszerűen osztották két csoportra: a kontrollcsoport tagjai a szokásos módon használhatták a közösségi oldalakat, míg a másik csoportnak napi 10-10 percre kellett korlátoznia a Facebook, Snapchat és Instagram használatát. A következő három hétben a résztvevőknek képemyőfotókat kellett készíteniük az iPhone-juk akkumulátor-használatáról, hogy a kutatók heti bontásban lássák, hogy az egyes alkalmazások mennyi ideig voltak használatban. Az adatok fényében Hunt és kollégái megnézték, hogy az egyes résztvevőknél többek között milyen mértékű volt FOMO (azaz a félelem, hogy kimaradnak valamiből), a szorongás, a depresszió és a magány érzése. Ha az ember a szokásosnál kevesebb időt tölt a közösségi platformokon, az jelentősen csökkenti a depressziót és a magányt. Ez a jótékony hatás különösen azoknál a résztvevőknél volt érzékelhető, akik depressziósabbak voltak a tanulmány kezdetén - mondta Hunt. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy az eredmények nem azt jelentik, hogy a 18-22 éves korosztály tagjainak teljesen ki kell zárniuk a közösségi oldalakat, de hasznos lehet korlátozni ezek használatát. A közösségi médiával foglalkozó szakirodalom egy része szerint a különböző platformok böngészése közben a felhasználók összehasonlítást végeznek. „Amikor az ember mások életét nézi, különösen az Instagramon, könnyedén arra a következtetésre juthat, hogy mások élete sokkal menőbb vagy jobb, mint a sajátja” - magyarázta a kutató. Bár a tanulmány nem határozza meg azt az optimális időt, amelyet a felhasználóknak ezeken a platformokon kellene tölteniük, vagy hogy hogyan lehetne őket a legjobban használni, Hunt szerint az eredményekből mégis kirajzolódik két olyan konklúzió, amelyek betartása egyetlen közösségimédia-felhasználónak sem árthat: Először is csökkenteni kell a szociális összehasonlításra alkalmat adó lehetőségeket. „Amikor az ember nem azzal van elfoglalva, hogy a kattintásvadász tartalmakat bújja a közösségi médiában, akkor több időt szentel azoknak a dolgoknak, amelyek nagyobb valószínűséggel töltik el elégedettséggel a saját életét illetően” - magyarázta Hunt. Másodszor, mivel ezek a platformok még jó ideig az életünk részei maradnak, ezért a társadalomnak ki kell találnia, hogyan lehetne őket úgy használni, hogy a legkevesebbet ártsák a felhasználóknak. Azt ugyanakkor Hunt szerint se tudni, hogy ezek az eredmények más közösségi platformok és korcsoportok esetében, illetve eltérő körülmények között is érvényesek-e, ennek megállapításához további kutatások szükségesek. Ha az ember a szokásosnál kevesebb időt tölt a közösségi platformokon, az jelentősen csökkenti a depressziót és a magányt (Fotó: Shutetrstock)
