Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)
2018-11-03 / 252. szám
8 KULTÚRA 2018. november 3.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Scott folytatja a Gladiátort Hollywood. Ridley Scott brit rendező és produkciós cége folytatja a 2000-ben Russel Crowe és Joaquin Phoenix főszereplésével bemutatott Gladiátor című, öt Oscar-díjas filmet a Hollywood Reporter és más sajtóértesülések szerint. A Gladiátor 2. forgatókönyvének írásával Peter Craiget bízták meg, aki egyebek között a Top Gun című film folytatásának forgatókönyvét is elkészítette. Az új filmben a fiatal Luciusnak, Lucilla fiának és Commodus unokaöccsének történetét fogják követni, akit az eredeti alkotás végén a Maximust alakító Russel Crowe megment nagybátyjától. Ridley Scott Gladiátorát 2001 -ben tizenkét Oscar-díjra jelölték, egyebek mellett elnyerte a legjobb filmnek járó elismerést, Russel Crowe pedig a legjobb színész lett. (MTI) A Netflix három filmje moziba megy Los Angeles. A Netflix amerikai streamingszolgáltató három filmjét is be fogja mutatni mozikban még az online forgalmazás megkezdése előtt. Alfonso Cuaron Roma című filmjének, a Coen testvérek Buster Scruggs balladája című alkotásának és a Sandra Bullock főszereplésével készült Bird Boxnak a filmszínházi bemutatásával a cég eltér hagyományos gyakorlatától, hogy az interneten és a mozikban egy napon kezdje el filmjei forgalmazását. A változtatással a Netflix a hagyományos stúdiók által alkalmazott stratégiát akarja követni, vagyis filmjeit a hollywoodi díj szezon előtt mutatja be. Cuaron Roma című filmjét és a Coen testvérek alkotását is Oscar-esélyesnek tartják a kritikusok. (MTI) Ez itt nem tündérmese 15+1 kortárs magyar szerző folytatja egy-egy közismert mesehősnő történetét LAKATOS KRISZTINA A mese, a játék a gyermekiét alapja. Aztán felnőttkorunkra sokfajta képességünk elveszni látszik, vagy legalábbis átíródik: más tapasztalatok, összefüggések, olvasatok rakodnak rá az egykori feltétlen elfogadás, naiv öröm rétegeire. A Cser Kiadó felkérésére most 15+1 kortárs magyar szerző nyúlt vissza az emlékeiben, a játékos önmagáig, hogy - saját választás alapján - folytassa egy-egy közismert mesehősnő történetét. Előrebocsátom: az És boldogan éltek? című kötet nem gyerekkönyv, a 16 szöveg többsége egyáltalán nem a kiindulást jelentő műfaj felől közelít a feladathoz, és közel sem tündérmese. Akár az Anna Karenina első mondata is állhatna mottóként a könyv elején - A boldog családok mind hasonlók egymáshoz, minden boldogtalan család a maga módján az -, feleletként a hercegnős-királyfis mesék megszokott, a címben kérdőjellel idézett záró formulájára. Rövid, néhány oldalas novellákat olvasunk, amelyekben egyrészt persze tetten érhető az irodalmi játék öröme, a nem evidens, nem közhelyes, az alapvetésből mégis szépen levezethető utótörténet keresése, másrészt pedig az is igaz, hogy kortárs magyar írónők jegyzik a kisprózákat a maguk horizontjával, így a szövegek többsége a mai nézőpont, a 21. századi elbeszélésmód, a mai (nőjtörténetek nyomvonala mentén alakul, és nem éppen a hepiend irányába halad. Persze, olykor-olykor, ha szomorkásán is, de még ezekbe a kisvilágokba is belép a csoda, a varázslat, a mese. Ahogy az az ilyen vállalkozásoknál általában lenni szokott, akadnak a kötetben erősebb és gyengébb próbálkozások, az összkép azonban vi-Eleonóra királyi hercegnő az irodalomtörténet által jó ideig csak az egyik gonosz mostohanővérként számon tartott nagynénje bűntudatáról ad számot, amiért saját függetlensége, boldogulása oltárán feláldozta szerencsétlen testvérét, közben nagy sikert ért el a regényével - a könyvben egy előkelő nemes rendszeresen megerőszakolja, bántalmazza értelmi fogyatékos, csak az állatokkal beszélgető feleségét. Több szerző a 21. századba emeli át hősnőjét. Selyem Zsuzsa pici stilusremekében Sahrazád egy görögországi menekülttáborban meséli el unokahúgainak elvetélt kistestvérük történetét, miközben kerettörténet és mese többszörös kört vet (Múról, a menekülő kis csillagról). Szécsi Noémi Mulanja Hajnalka, a magyarkínai jogászlány, aki persze nem kerülheti el a kedvesen lekezelő becézést, és akit természetesen eladónak néznek a sarki kínai boltban, miközben a hétköznapi eseménysor hátterében a mai magyar társadalom minden frusztrációja és fóbiája megvillan (#mimamgyamők). Szvoren Edina A múlt, a jelen és megint a múlt című novellájában Halász felesége hívja meg a penészes falú kis lakásba a régi barátokat, akik annak a néhány hónapig tartó, színesebb, gazdagabb életnek nem lehettek részesei, most viszont megint ők vannak. Egy életben, amelyhez vissza kell szokni, miközben a hősnő még félve őrizgetné annak a másiknak az utolsó emlékeit. És még itt sincs vége, fuss el érte! És boldogan éltek? - Mesehősnők utóélete. Cser Kiadó, 2018. 184 oldal. A kötet szerzői: Arany Lídia, Berg Judit, Boldizsár Ildikó, Halász Rita, Hernyák Zsóka, Karafiáth Orsolya, Kemény Zsófi, Kiss Noémi, Molnár T. Eszter, Nina Yargekov, Sárbogárdi Jolán, Rakovszky Zsuzsa, Selyem Zsuzsa, Szécsi Noémi, Szvoren Edina, Ugrón Zsolna. tathatatlanul színes, egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató; a legkülönfélébb műfajú és stílusú megszólalások között minden olvasó megtalálhatja a maga kedvencét. Valószínűleg ezért is divatosak az utóbbi években a hasonlójellegű tematikus antológiák. Arról, hogy az És boldogan éltek? korhatáros kötet, meglepetésre az elsősorban -gyerekkönyvek - főleg a Rumini-kötetek - szerzőjeként ismert Berg Judit gondoskodik. Ő és én című írásában a (tetsz)halálból feléledt Hófehérke naplóját közli, és arra a kérdésre ad választ, mi a halálra vágyott a királyfi, amikor üvegkoporsóstul a palotájába vitette a szépségesen sápatag leányzót. Hasonló gondolatok mentén, a gótikus horror irányába indulhatott el Ugrón Zsolna is, akit Hamupipőke sztorija ihletett meg. Hagyaték című novellája egy levelet oszt meg velünk, amelyben MESEHŐSNÖK UTOELETE ■ Arany Lídia * Berg Judit * Boldizsár Ildikó Halász Rita * Hernyák Zsóka+Karaíiath Orsóba Kemény Zsófi » Kiss Noémi * Molnár T. Eszter Nina Yargekov * Sárbogárdi Jolán Rakovszky Zsuzsa • Selyem Zsuzsa • Szécsi Noém. Szvoren Edina »Ugrón Zsolna Leonardo a megújult Szépművészetiben Az ókortól a barokkig tekintik át az egyetemes ós a magyar képzőművészet történetét az átfogó rekonstrukció után ismét megnyílt Szépművészeti Múzeum állandó kiállításának megújult egységei, az első időszaki tárlat pedig Leonardo da Vinci és a budapesti lovas címmel várja a látogatókat. Budapest. Az épület három és fél évig volt zárva, ezalatt mintegy 15 ezer négyzetméternyi alapterületen újult meg, hetven év után ismét látható például a Román Csarnok. Baán László, az intézmény főigazgatója továbbá kiemelte, hogy számos 21. századi tér is létrejött: a közönséget jelentősen megnagyobbított ruhatár várja a mélyföldszinten, mellette kávézó és a Hősök tere felé megnyitható étterem kapott helyet, valamint több és korszerűbb múzeumpedagógiai foglalkoztatót is kialakítottak. A mélyföldszinten újra látható a jelentősen újragondolt egyiptomi és antik kiállítás. A magasföldszinten a Román Csarnok mellett az időszaki A felújított Szépművészeti Múzeum Román Csarnoka. Az épület három és fél évig volt zárva, ezalatt mintegy 15 ezer négyzetméternyi alapterületen újult meg; a Román Csarnok például hetven év után látogatható újra. (Fotó: MTI) kiállítások várják a közönséget. A héten a frissen felújított Michelangelo-terem nyílt meg, benne egy Magyarországon még nem látott bőségű Leonardo-kiállítással. A tíz eredeti Leonardo-rajzot és több más reneszánsz művész munkáit felvonultató kamaratárlat középpontjában a Szépművészeti gyűjteményének egyik büszkesége, a Leonardo da Vincinek tulajdonítható lovas szobor áll, bemutatva a bronz remekmű utáni izgalmas kutatást is. A most átadott legnagyobb egység a Régi Képtár, amely 1250 és 1600 között tekinti át az európai festészet fejlődését az első emeleten. A festmények mellett szobrok, ötvösmunkák, kerámiák, metszetek mutatják be a korszakot. A második emeleten bejárható a Régi Szoborgyűjtemény, a harmadik szinten pedig újonnan kialakított kiállítóterekben fogadja a közönséget a magyar barokk művészetet bemutató egység. A látogatók két szakaszban vehetik birtokba a megújult épületet és az új kiállításokat, a Szépművészeti Múzeum összes kiállítótere 2019 nyarán nyílik meg a közönség előtt. (MTI)
