Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)
2018-11-15 / 262. szám
www.ujszo.com I 2018. november 15. 3 „Magyarország nem védte meg a határait” ÖSSZEFOGLALÓ Strasbourg. Angela Merkel német kancellár kedden az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén Európa jövőjéről beszélt. Sorba vette az uniót feszegető legfontosabb belső és külső kihívásokat, és üzent néhány renitens tagállamnak, köztük Magyarországnak is. A politikából fokozatosan kivonuló kancellár beszédében elsősorban az európai identitás erősítését sürgette. Amellett, hogy kritikát fogalmazott meg egyes tagállamok kormányai címére, néven nem nevezve azokat, az unió globális politikai súlyának növelése céljából elengedhetetlen reformokra tett javaslatokat. A szolidaritás Európája Merkel beszédében külön nyomatékot kapott a szolidaritás és a tolerancia mint Európa alapvető eszméje. Ez a jogállam társadalmi és jogi kereteit felszámoló tagállamoknak, Magyarországnak és Lengyelországnak szánt üzenetként értelmezhető. Úgy fogalmazott, Európa egységének kritériuma az, hogy szem előtt tudjuk tartani az egész közösség értékeit és szempontjait, és ezeknek is akkora jelentőséget tulajdonítunk, mint a saját érdekeinknek; az európaiság feltétele az, hogy legyőzzük saját nemzeti egoizmusunkat. „Ha egy tagállamban meggyengül a jogállamiság vagy támadás éri a szabad sajtót, akkor az a többi tagállamot is érinti” - tette hozzá. Kihívások Az Európát érő kihívások között említette a felduzzadt államadóssá-Angela Merkel „Ha egy tagállamban meggyengül a jogállamiság vagy támadás éri a szabad sajtót, akkor az a többi tagállamot is érinti." Angela Merkel német kancellár got, amely az euró stabilitását veszélyezteti - ez valójában az olasz kormány költségvetési politikájának kritikája. Ugyancsak komoly kihívásnak tartja a terrorizmust, az Európához közel dúló háborúkat, a bevándorlást, a digitalizációt és az éghajlatváltozást. Mindamellett kulcsfeladatként emelte ki a Frontex határvédelmi ügynökség, a közös európai menekültügyi politika és ellenőrzési mechanizmus kiépítését. Elmondta, a hatékonyság érdekében bizonyos nemzeti hatáskörökről le kell mondani. Uniós hadsereg A kancellár Európa érdekérvényesítő erejének növelése érdekében közös kül- és biztonságpolitika, továbbá közös európai hadsereg, valamint gyorsreagálású képesség szükségességéről beszélt. Egy euró(TASR-fotó) pai biztonsági tanács létrehozását sürgette. Úgy fogalmazott, Európának a saját kezébe kell venni a sorsát, utalva arra, hogy Európa biztonságának az USA-dominanciájú NATO általi szavatossága egyre bizonytalanabbá válik, tekintettel Donald Trump amerikai elnök improvizatív és átgondolatlan nagyhatalmi politikájára. Mindazonáltal hozzátette, ezek az elképzelések és fejlesztések nem a NATO ellenében valósulnának meg, hanem azzal együttműködve. Merkel beszédében az európai döntéshozatali mechanizmus megreformálásnak igényét is megfogalmazta, indítványozva, hogy az uniós külpolitikában egy tagállamnak ne legyen lehetősége megvétózni a közösségi álláspontot. Egy héttel korábban egy rádióinterjúban Emmanuel Macron francia államfő Merkel biztonságpolitikai elképzeléseihez nagyon hasonló célokat fogalmazott meg, ő is közös európai haderő felállítását javasolta, Európa szerinte sem hagyatkozhat a biztonság terén az Egyesült Államokra. Macron külön kiemelte Oroszországot mint fő fenyegetést. Üzenet Orbánnak A német kancellár így fejezte be beszédét az Európai Parlamentben: „Európa a legnagyobb esélyünk a békére, a jólétre és a boldog jövőre. Nem szabad elszalasztanunk ezt az esélyt, tartozunk ezzel magunknak, a múlt és a jövő generációinak. A nacionalizmus és az egoizmus többet ne juthasson térhez Európában. A jövőnk a tolerancia és a szolidaritás. Ezért a jövőért pedig megéri küzdeni.” Egy képviselői hozzászólásra adott válaszában Merkel elmondta, a menekültválság idején Orbán Viktor Németországhoz és Ausztriához fordult segítségért, azzal a kéréssel, hogy fogadjanak be menekülteket. Kijelentette: „Ki kell mondani, hogy Magyarország 2015-ben még nem tudta megvédeni a határait.” Hozzátette, nagyon furcsának tartja a segítségnyújtás miatt a segítséget nyújtók címére intézett szidalmakat. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke felszólalásában igazat adott Angela Merkelnek. „Cselekedetével utat mutatott a világ számra, amikor 2015-ben nem zárta le a határokat” - jelentette ki Juncker. Manfred Weber néppárti frakcióvezető, Merkel párttársa szerint Európa jövője érdekében fel kell hagyni végre a „brüsszelezéssel”. (mzs, Europa rl.europa.eu, Hvg.hu, lndex.hu) Nem kerül menekülttáborba Gruevszki KÓSAANDRÁS A magyar Miniszterelnökség tegnap megerősítette, hogy valóban Magyarországon tartózkodik, és menedékjogot kért a volt macedón miniszterelnök. A magyar kormányban senki nem tud semmit Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnökről, aki saját bevallása szerint Budapestre jött azért, hogy politikai menedékjogot kérjen a hazájában őt ért „halálos fenyegetések” miatt, miközben Gruevszki, aki Orbán Viktor személyes jó barátja, szabadon sétálgat Budapesten - nagyjából ez lehet a tanulsága a nemzetközi botrányt kiváltó ügy legfrissebb összefoglalója egy szappanopera ajánlójának stílusában. Központi ukóz A magyar kormány egyelőre hallgatással szeremé elkerülni a nagyobb botrányt, de ez már aligha sikerülhet, miután Macedóniában is komoly belpolitikai ügy lett Gruevszki szökéséből. Az ügy miatt már bekérették a macedón belügyminisztériumba Dux László szkopjei magyar nagykövetek és a büntetőeljárás két másik vádlottját rögtön előzetes letartóztatásba helyezték, arra hivatkozva, hogy ha a volt kormányfő el tudott szökni, akkor ennek veszélye esetük-Nikola Gruevszki ben is fennáll. A magyar külügyminisztérium egyelőre egy központi kormányzati kommunikációs ukázt küldött szét az érintett kormánytisztviselőknek, diplomatáknak, amiben arra utasítanak, Gruevszkivel kapcsolatban csak annyit szabad mondani, hogy „nem ismerem az ügy részleteit”. Ez azonban nem lesz elég várhatóan, az ügy ugyanis túlnőni látszik ezen a szinten. A Népszava szerdán arról írt, David B. Comstein, az USA (TASR-fotó) budapesti nagykövete 45 perces megbeszélést folytatott Szijjártó Péter külügyminiszterrel, és bár a napirend hivatalosan nem Gruevszki ügye volt, de minden bizonnyal ez is szóba került, miután - mint a 444.hu megírta - a nyíltan oroszbarát exminiszterelnök körüli macedón belpolitikai csatározásoknak geopolitikai vetülete is van, hiszen Macedónia lehetséges NATO- és EU-integrációja az USA szempontjából is fontos. Útlevél nélkül Az ügy kulcselemei azonban továbbra sem tisztázottak teljesen. A legfontosabb kérdés, hogy Nikola Gruevszki hogyan jutott Magyarország területére. A macedón belügyminiszter szerint a büntetőeljárás során bevonták az útlevelét, a Magyar Narancs azonban arról írt korábban, hogy Gruevszki kérvényezte, hogy adják ki neki újra - többek között arra hivatkozva, hogy csak ennek birtokában tudná elfogadni Orbán Viktor invitálását Budapestre. Jelenleg mégis az tűnik valószínűbbnek, hogy Gruevszki érvényes úti okmányok nélkül került valahogy Magyarországra, ebben az Az érvényes magyar jogszabályok szerint vagy egy a szerb határon lévő tranzitzónában, vagy menekültügyi őrizetben kellene menekültügyi kérelme elbírálására várnia. esetben viszont az érvényes magyar j ogszabályok szerint vagy egy a szerb határon lévő tranzitzónában, vagy menekültügyi őrizetben kellene menekültügyi kérelme elbírálására várnia. Erre egyébként 30 napja van a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak (BÁH), de sürgősséggel is lefolytathatják az eljárást 15 nap alatt. A határozatot Gruevszki elvileg bíróságon támadhatja meg. Útlevél nélkül azonban semmiképpen nem tudott volna magyar területre lépni, vagy a repülőtéren, vagy valamelyik közúti határátkelőn mindenképpen fel kellett volna tartóztatniuk a magyar határőrizeti szerveknek a volt kormányfőt. Menedékjogot kért A magyar Miniszterelnökség tegnapi tájékoztatása szerint Nikola Gruevszki menedékjog iránti kérelmet nyújtott be az illetékes magyar hatósághoz. Az MTI-nek azt írták: a magyar hatóságok biztonsági okokból tették lehetővé, hogy Nikola Gruevszki - tekintettel arra, hogy 10 évig hazája miniszterelnöke volt - menekültügyi kérelmének benyújtását és meghallgatását a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BAH) budapesti központjában tartsák. Azt nem árulták el, hogy hogyan jutott a volt macedón miniszterelnök Budapestre. Mint írták: Magyarország partnere az államközi kapcsolatokban a mindenkori macedón kormány, ezért semmilyen formában nem kívánnak szuverén országok belügyeibe beavatkozni. A menekültügyi eljárás további részleteiről az eljárás lezárásáig további tájékoztatást nem adnak. Arról nem beszéltek, hogy eleget tesznek-e Macedónia kiadatási kérelmének. KÖZÉLET
