Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)
2018-11-14 / 261. szám
www.ujszo.com | 2018. november 14. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Készülődés, de mire? A parlamenti választáson nem lehet függetlenekre szavazni! VERES ISTVÁN Nem kicsit, hanem nagyon túloznak, akik a hétvégi önkormányzati választás eredményeiben már a _ Smer utáni (posztficiánus?) Szlovákia előszelét vélik felfedezni. Bár Robert Fico sikerként értékelte az eredményeket, azért nyilván ő is látja, hogy a Smer sokat veszített, ez pedig csak az egyik fejezete annak a történetnek, amely a kormánypárt idei szupergyors erodálódásáról szól. De míg az önkormányzatokat vezethetik pártfüggetlen emberek, a parlamenti választáson pártokra kell voksolni, és pártlistáikról kerülnek a jelöltek a törvényhozásba. A „meddig búja a Smer kormányon” tehát aktuális és egyre kellemesebb kérdés, viszont legalább ugyanennyire aktuális felvetés a „de ha nem ők, akkor ki” (és némileg talán kellemetlenebb is). Persze még mindig volt valahogy, nyilván ezután is lesz. Ha nem a Smer alakít kormányt legközelebb, akkor más, de az nem valószínű, hogy az új kormányalakitó erő mindhárom jelenlegi kormánypártot ki tudja hagyni az új kormányból. A következő parlamentben Kodéba ott lesz, Kollár ott lesz, bejuthat a KDH is, az SaS és az Ol’aNO bejutása pedig jelenleg papírforma eredmény, mindenképp bekerülnek. A többi csak térfogatnövelő aprólék lesz. Egyre többen bíznak a Progresszív Szlovákia és a Mihál-Beblavy-féle Együtt (Spolu) sikerében, de ezek a struktúra nélküli pártkezdemények valószínűleg nem izmosodnak domináns kormányalakító erővé 2020-ig. És ha azt vesszük, hogy a Smer-SNS-Híd-kormány már csak egyfős parlamenti többséggel rendelkezik, nem kizárt, hogy a parlamenti választásra még hamarabb sor kerül (így az említett két új formációnak még kevesebb ideje van az izmosodásra). Persze meglepetést mindegyik választás hoz, nyilván a következő parlamenti is. Mindenesetre érdekes, néha szórakoztató, néha nyugtalanító időtöltés nyomon követni Robert Fico és a Smer politikai zsugorodását. Ez ugyanis szükségszerűen bekövetkezik mindegyik, hosszan vagy röviden regnáló párt esetében, legalábbis mifelénk. Élnök- és generációváltásban nyilván nincs értelme gondolkodniuk, hiszen ahogy egykor a HZDS egyenlő volt Meciarral, a Smer sem lenne Smer Fico nélkül (hogy egyéb példákat ne is említsünk a környékről). A világ nyugati felében a pártok túl szokták élni pártelnökeiket, mivel azon is dolgoznak, hogy folyamatosan ki tudjanak termelni tehetséges és új vezetőket, biztosítva a belülről jövő megújulást. Mi ilyen szempontból még a keleti blokkba tartozunk. És ahogy eddig mindig, most is várjuk, melyik párt mikor leheli ki végleg a lelkét, és melyik pártbuboréknak elég erős a fala ahhoz, hogy kibírjon legalább egy rendes kormányciklust, mielőtt kipukkad. Szóval az önkormányzati választás ismét megmutatták, hogy Szlovákiában egyre többen unj ák a pártokat. Ez egy értékes és vidám információ, csak hát ezen a téren nem megyünk vele semmire, hiszen a függetleneket szombaton bejuttató választók minden egyéb választáson pártokra lesznek kénytelenek szavazni. A pártok tehát maradnak, a civil kontroll és a felfelé irányuló nyomásgyakorlás eszköze pedig a jelek szerint az utcai demonstráció lesz, hiszen tavasszal kiderült, hogy változtatni így is lehet. Kettő plusz egy államférfi (Cartoonizer) Bejutott egy menekült Magyarországra, Gmevszki, Orbán barátja Budapesten bujkál a börtönbüntetés elől ás menedékjogot kért Nikola Gruevszkl volt macedón miniszterelnök. Ezt a Facebookon jelentette be Gruevszki, azt állítja, a napokban számtalan halálos fenyegetést kapott és félti az életét, ezért fordult a magyar hatóságokhoz. Valójában azért menekült el Macedóniából, mert börtönbe kellett volna mennie. A Facebookon azt üzente haza: „Mindig hű maradok Macedóniához”. Hétfőn este adtak ki elfogatóparancsot a volt miniszterelnök ellen, mert nem jelent meg a börtönben, hogy megkezdje kétéves büntetésének a letöltését. Gruevszkit azért ítélték el, mert 2012-ben törvénytelenül utasította Gordana Jankuloszka belügyminisztert, hogy állami pénzen szerezzen be neki egy 600 ezer eurós Mercedest privát használatra. A győztesnek kihirdetett autókereskedő utólag még jutalékot is fizetett Gruevszkinek. Jankuloszkát is elítélték egy különtárgyaláson, hat évet kapott. A Mercedes megvásárlására 2015-ben derült fény, amikor az akkor még ellenzéki, azóta kormányfővé választott szociáldemokrata Zoran Zaev nyilvánosságra hozta Gruevszkinek és a kormány több magas rangú tisztségviselőjének illegálisan lehallgatott telefonbeszélgetéseit. Gruevszki 2006 és 2016 között volt Macedónia kormányfője, és bizalmas kapcsolatot alakított ki Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is, akivel Arthur Finkelstein személyében közös tanácsadójuk volt. Egyébként a Magyarországon is futtatott Stop Soros kifejezés is Gruevszkitől ered, ő hirdette meg elsőként a Soros Györgyhöz köthető civil szervezetek kipenderítését az országból. Orbán Viktor személyesen is kampányolt Gruevszki pártja mellett' tavaly ősszel. A macedóniai Ohridban arról beszélt, azért áll ki Gruevszki mellett, mert neki is a nemzet az első, és nem kér a migránsokból, de ez nem segített, a macedón jobboldal nagyon kikapott. A sors fintora, hogy a 2015-ös menekültválság idején Magyarország felvette Macedóniát a biztonságos harmadik országok listájára, hogy ne kelljen onnan menekülteket fogadnia, így Gruevszkinek egy nehezített eljárásban kell bizonyítania, hogy üldözik a hazáj ában. (444, mti) Távol Szingapúrtól, közel Ruandához DUDÁSTAMÁS Bizony, Szingapúr még mindig túl messze van, és nem csak földrajzi értelemben. A Világbank október végén jelentette meg aktuális Doing Business jelentését, mely a vállalkozói működési környezetet értékelte 190 országban. Leegyszerűsítve: az elemzők az alapján rangsorolják az országokat, hogy mennyire könnyű vagy éppenséggel bonyolult vállalkozni. És miért éppen Szingapúr? Évek óta a rangsor éllovasai közé tartozik, most csak Uj- Zéland tudta megelőzni egy hajszállal. Ezzel szemben Szlovákia az idei listán már csak a 42. De nem csak Szingapúr van messze, Szlovákia gyengén szerepel a szomszédjaihoz képest is. Csak Magyarországot előzi meg, Ausztria, Lengyelország és Csehország is előttünk jár. Elgondolkodtató, hogy a pozíciónk évről évre romlik. 2016-ban még a 29. volt az ország, mára kiszorult az első 40-ből. Pedig korábban sikeres volt, 2005-ben a Világbank a legsikeresebb reformországok között tartotta számon. Érezhető hát, hogy valami megváltozott, és a világ elhaladt mellettünk. Ma a listán olyan országok vannak Szlovákia előtt, mint Ruanda, Fehéroroszország vagy Örményország. Első hallásra ez furcsának tűnhet, de ezek az országok valóban folyamatos reformokkal javították a vállalkozói környezetüket az elmúlt években. Nálunk viszont már több mint egy évtizede elfogyott a reformlendület, és nem történik semmi, ami alapjaiban megkönnyítené a vállalkozást. Kivétel talán az Iveta Radicová kormányzása alatt készült terv volt, éppen a Szingapúr-terv nevet adták neki, az akkor világelső ország vállalkozói környezete ihlette. Sajnos azonban a kormány gyors bukása után a fiókba került, és folytatódott Szlovákia nemzetközi visszaesése. A Fico-kormány ugyan 2011 -ben papíron célul tűzte ki, hogy 2020-ra Szlovákia bekerüljön a 15 legjobb ország közé, de a mostani 42. hely ennek éppen ellenkezőjéről tanúskodik. Minden cél és akcióterv ellenére még műidig túl nagy a bürokrácia. Az INESS gazdaságkutató intézet elemzése szerint tavaly az átlagos szlovák vállalkozó 222 órát fecsérelt el a bürokráciával kapcsolatos teendőkre. Ez 64 különféle ügyintézést, papírozást takar, melyek közül többet is egyszerűsíteni lehetne. Jó példa, hogy míg Szingapúrban egy új vállalat alapításához két lépésre és másfél napra van szükség, addig Szlovákiában ez a folyamat nyolc lépést igényel és 26 napig tart. Még rosszabb a helyzet például az építkezési engedélyek megszerzésével. Míg ez Szingapúrban 41 napig tart a Világbank adatai szerint, Szlovákiában az építkezési engedélyek beszerzése 300 napot vesz igénybe. Lemaradásunk szinte a Világbank által vizsgált összes területen megfigyelhető, csak a külkereskedelemmel kapcsolatos bürokrácia leépítése terén tudunk lépést tartani a legjobb országokkal. Nem túlzás, hogy a vállalkozói környezet kapcsán egy egész elvesztegetett évtizedről beszélhetünk. A hivatalokkal való elektronikus kapcsolattartás és az állam elektronikus szolgáltatásainak fejlesztése sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a vállalkozók gyakran panaszkodnak e szolgáltatások hiányosságába. Közben Észtországban az állam már 2400 különböző elektronikus szolgáltatást nyújt, nemcsak a vállalkozóknak, hanem az egyszerű, hétköznapi ügyintézéshez is (csak házasodni és elválni, valamint ingatlant vásárolni nem lehet online). Pozitívum, hogy a szlovák kormány több akciótervet is beindított a vállalkozói környezet javítására, de megvalósításuk rendkívül hosszadalmas, így addig is csak távolról csodálhatjuk Szingapúrt. FIGYELŐ Új bizonyítók a szaúdi herceg ellen További nyom köti össze Mohammed bűi Szalmán szaúd-arábiai trónörököst Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságűó meggyilkolásával - írta a The New York Times amerikai napilap. A Hasogdzsi meggyilkolására Törökországba küldött 15 fős halálosztag egyik tagja, Maher Abdulazíz Mutreb a török hűszerzés által összegyűjtött hangfelvételen telefonon azt mondja feljebbvalójának: „mondd meg a főnöködnek, hogy végrehajtottuk a megbízást” - árulták el a felvételt ismerő források az amerikai lapnak. Amerikai hűszerzők úgy vélik, a „főnök” a szaúdi trónörökös, Mohammed bűi Szalmán. Eddig ez az egyik legkomolyabb bizonyíték, amely összekapcsolja a koronaherceget a Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán elkövetett gyilkossággal. A török hűszerzők vizsgálódása szerint a Mohammed bin Szalmán oldalán gyakran felbukkanó Mutreb a trónörökös egyik bizalmasával beszélt. A felvételt Gina Haspellel, az amerikai CIA igazgatójával is megosztották a törökök. Bruce O. Riedel korábbi CLA-tiszt terhelő bizonyítéknak nevezte a hanganyagot, de nem perdöntő, mert Szalmánt nem említették név szerint. A szaúdi tisztségviselők ezután újabb közleményben tagadták, hogy Mohammed bűi Szalmán bármit is tudott volna az újságűó meggyilkolásáról. Hangsúlyozták, hogy a szaúdi titkosszolgálat tagjai is meghallgathatták a török fél birtokában lévő hangfelvételeket, de azokban nem hangzott el az idézett mondat. Viszont úgy tűnik, a törökök birtokában több hangfelvétel van, és a szaúdiakkal nem mindegyiket osztották meg. Tegnapelőtt egy másik hangfelvéteűől számoltak be a törökök az A1 Jazeera arab hűtelevíziónak, azon Hasogdzsi utolsó szavait hallhatók. „Megfulladok, vegyétek le a zacskót a fejemről” - mondta az újságűó, mielőtt megfojtották. (MTI, hvg)
