Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)
2018-11-13 / 260. szám
2 KÖZÉLET 2018. november 13.1 www.ujszo.com A Smer az önkormányzati választás vesztese (TASR-felvétel) IBOS EMESE Grigorij Meseinikov politológus szerint az önkormányzati választás eredmánye egyértelműen a Smer fokozatos gyengülését jelzi. Az eredmények tükrében hogyan vélekedik az idei önkormányzati választásról? Úgy vélem, hogy a márciusi történések és az azokat követő társadalmi és politikai változások kontextusában kell az eredményeket vizsgálni. A változás nem egyszeri, hanem több szekvencióban zajlik. A kormányváltás, a politikusok cseréje, a nyomozással kapcsolatos előrelépések - gyakorlatilag ezek a változások folytatódtak az önkormányzati választás során. Jó eredményt értek el a független jelöltek, akik inkább polgári orientációjúak. A választás egy másik fontos vetülete, hogy a Smer a vesztese a választásnak. A párt, mely óriási problémákat okoz a sajátos hatalmi kormányzási stílusával, kezdi elveszíteni a támogatását a városokban. Bár még mindig képviselteti magát az önkormányzatokban, de már jóval kisebb mértékben. Azokat a kerületi és nagyvárosokat veszítette el, melyek a kormányzás szempontjából fontosak. Mintha már a Smer szavazóinak is látnák a párt morális arculatát. A változás szimbólumává a független jelöltek váltak. A lakosság a mainstream pártokat, a mainstream független jelölteket támogatják. Nagyon fontos az is, hogy a szélsőségesek nem tudtak teret hódítani. Miért tudtak már második alkalommal ilyen fölényes győzelmet aratni a független jelöltek? Az ő térhódításuk egyfajta trend, most 4-6%-kal emelkedett a független képviselők és polgármesterek száma, bár ez a korábbi voksolás fényében nem tűnik annyira jelentősnek. A lakosság elégedetlen a kormányzási stílussal, s ez úgy nyilvánul meg, hogy független, a dolgokat jobb Grigorij Meseinikov irányba változtatni akaró jelölteket támogatnak. A pártok jelöltjei egyre kevésbé szólítják meg a szavazókat. Nem egy jelöltnek teherré vált a politikai hovatartozás felvállalása. Én személy szerint úgy vélem, a pártjelöltek között is akadnak rátermett személyek. Mégis a lakosság jobban bízik a függetlenekben. Az eredményeket majdnem minden párt győzelemként könyvelte el. Valóban valamennyien győztesek? Nem, bár ez nézőpont kérdése. Vegyük a jobbközép ellenzéket, mely nem tudta megnyerni a választókat. Igaz azonban, hogy önkormányzati szinten a korábbi voksolás során sem volt jelentős képviseletük. Kivétel a KDH, mely ismét előretört. A parlamenti ellenzéki jobbközép pártok annak örülhetnek, hogy a Smer elveszítette a választást, hiszen a kerületi városokban kudarcot vallott. Ráadásul a kisebb településeken is csökkent a polgármestereik száma. Nem értem milyen győzelemről beszél a Smer, mikor az előző választásokhoz képest közel háromszáz polgármesteri széket veszítettek. Ez kétség kívül vereség. Evidens, hogy a pártok győzelemként próbálják beállítani az eredményt. Például a Spolu egy teljesen új párt, 301 polgármestere és képviselője lesz, ez valóban fantasztikus eredmény. Az SNS - tekintve, hogy parlamenti párt - gyengén teljesített, csak a korábbi számokhoz viszonyítva jobb a párt mostani eredménye. Hasonlóan teljesítettek az ellenzéki pártok is. Utóbbiak kizárólag azt ünnepelhetik, hogy legnagyobb parlamenti riválisuk tovább gyengül. Igaz, hogy a függetlenek javára gyengül. Kérdés, hogy az ellenzéknek vane bármi szerepe is abban, hogy a Smer gyengül. Ez ebben a helyzetben mellékes. Az ellenzéknek magába kellene szállnia, és keresnie kellene az okokat, hogy miért nem ők, hanem a független jelöltek tudták megszólítani a választókat. Ugyanakkor az ellenzék tisztában van azzal, hogy a parlamenti választás során a függetlenek nem rúghatnak labdába. A Smer gyengülése nekik kedvez, ők tudnak hasznot húzni belőle, hiszen nekik Robert Fico pártja a legfőbb politikai ellenfelük. Az önkormányzati választás eredménye jelzésértékű lehet a parlamenti választás szempontjából? Ez nagyon nehéz kérdés. Jelenleg jobbára kiegyensúlyozottnak mondanám a politikai palettát. A Smer stabilan 20, az SNS 8% körül mozog, kiegyensúlyozottnak látom a versenyt több jobbközép párt között, melyek jó eséllyel bekerülhetnek a parlamentbe. Ha ez sikerül, akkor akár többségi koalíciót is kialakíthatnak. Nagy kérdés, hogy mi lesz Marian Kotlebával, s milyen támogatottságot kap. Még fontosabb Andrej Kiska köztársasági elnök szerepvállalása. Tény viszont, hogy a jelenlegi kormánykoalíció már nem tudna kormányt alakítani. Úgy vélem, az SNS helyett a Híd is inkább a jobbközép pártokat választaná, ha akceptálnák. Inkább kormányozna velük, mint egy olyan párttal mely nemcsak az ország külpolitikai irányultságát vonja kétségbe, hanem lassan a demokrácia alapelveit is. Robert Fico a voksolást követően felvette a választási rendszer módosítását. Szükséges ilyen alapvető átalakítás? Ez óriási ellentmondás. Egyrészt sikerről beszél, másrészt azonnal átalakítaná a választási rendszert. Vajon miért? Netán mégis probléma van? Érdekes, hogy míg a Smer toronymagasan vezetett a polgármesterek számát illetően, addig nem volt gond a választási rendszerrel. Fico ezzel a javaslattal a közvetlen polgármester-választást törölné el. Ez botrány. Úgy vélem, a polgárok ebbe nem mennének bele, nem járulnának hozzá, hogy különböző politikai alkuk tárgya legyen a polgármester személye. Ez a felvetés további két dologra is rávilágít. Egyrészt azt jelenti, hogy Robert Fico nem tanulmányozta át alaposan a választás eredményét. Hiszen például a kerületi városokban nem szerzett a párt annyi képviselőt, hogy kényelmesen megválaszthatnák a számukra megfelelő polgármestert. De ezt a gondolatot alapjában kell elutasítani. Másrészt ez a felvetés tökéletes képet ad Fico irányultságáról. Ha valamit oldani kellene az az, hogy működőképes önkormányzataink legyenek, és hogy a megválasztott önkormányzatoknak erős legitimitásuk legyen. Ön módosítana valamit a jelenlegi választási rendszeren? A választási rendszer 1990-től változatlan és én megfelelőnek találom, módosítanám viszont a szabályait. Azonnal eltörölném például a moratóriumot, hiszen a szavazókat nagyon fontos információktól fosztja meg. Nyilván vannak olyan választók, akiket a felmérések adatai nem befolyásolnak, és voksukat mindentől függetlenül az általuk támogatott jelöltre adják le. Vannak viszont olyan szavazók is, akik az esélyesebb jelölt mellé állnak. Szlovákiában azonban pont a választások előtti két hétben, amikor a leginkább változik a jelöltek támogatottsága, nem lehet nyilvánosságra hozni az aktuális adatokat. A választók gyakorlatilag vakon szavaznak. Továbbá gondolni kellett volna arra is, hogy az önkormányzatoknak azonnal nyilvánosságra kelljen hozniuk az eredményeket. Ez korábban működött, de a legutóbbi módosításkor erről megfeledkeztek a törvényalkotók. Ezt mielőbb orvosolni kellene. Gyenge részvétel a magyarlakta városokban NAGYROLAND Az idei önkormányzati választáson kicsivel magasabb volt az országos részvételi arány, mint négy évvel ezelőtt. A magyarlakta városokban a választókedv régiónként elég változatosnak bizonyult, viszont a többség esetében elmondható, hogy nem érik el az országos átlagot. Az országos részvételi arány idén 48,67 százalékos volt, ami 0,33 százalékpontos emelkedést jelent az előző választáshoz képest. Konkrét számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy ebben az évben 2 3 425 -tel több borítékot dobtak az urnákba, mint 4 évvel korábban. Érdekes megoszlás figyelhető meg az egyes kerületek között: az északi régiókban szemmel láthatóan magasabb volt a választókedv, mint az ország déli részein. A legtöbb szavazatot a Eperjes megyében adták le, a részvételi arány itt 53,18 százalék volt. A választókedv szintén magasnak bizonyult Zsolna megyében, ahol a lakosság 52,05 százaléka szavazott. A többi kerületben a részvételi arány nem haladta meg az 50 százalékot. A legalacsonyabb részvételi arány Pozsony megyében volt, ahol a választásra jogosult lakosok 43,74 százaléka járult az urnák elé. Nyugaton magasabb A magyarlakta területekről általánosságban elmondható, hogy a nyugati régiókban magasabb volt a részvételi arány, mint a közép- és kelet-szlovákiai területeken. A megyék közül Nagyszombat megyében volt a legmagasabb a választókedv, itt a lakosok 49,31 százaléka szavazott. A Dunaszerdahelyi járásban kiemelkedően magas volt részvételi arány, mintegy 54 százalék, a járási központban ehhez képest csak kevesen mentek el szavazni, a lakosság alig több mint egyharmada. Más városokban viszont meglepően magas volt a választókedv: Somorján meghaladta az 50 százalékot, vagyis csaknem kétszer annyian szavaztak, mint 4 évvel ezelőtt, Nagymegyeren a lakosság 53,52 százaléka voksolt, Bősön pedig a 65,95 százalékuk. Érdekesség, hogy míg Dunaszerdahelyen az alacsony részvétel mellett Hájos Zoltán, a korábbi polgármester meg tudta őrizni a pozícióját, addig volt olyan település, ahol a magas részvétel mellett - például Nagymegyer - leváltották a régi polgármestert. Bősön Fenes Iván már a negyedik ciklusát kezdi meg polgármesterként, viszont az előző három ciklusban egyszer sem élt át olyan szoros szavazást, mint idén. Sőt, még az sem fordult elő, hogy az ellene induló jelöltek összesen több szavazatot kaptak, mint Fenes. Komáromban 30% alatt Nyitra megyében a részvételi arány 47,91 százalékos volt, ami nem sokkal marad el az országos átlagtól, viszont a nagyobb magyarlakta városokban a választókedv nagyon alacsonynak bizonyult: Párkányban még épphogy elérte a 40 százalékot, Érsekújvárban és Léván 35 százalék körül mozgott, Komáromban és Vágsellyén viszont már 30 százalék alá süllyedt. Ezekben a városokban az alacsony részvételi arány mellett a polgármesterek többsége képes volt megőrizni pozícióját. Komáromban és Léván ugyan új polgármester került a posztra, viszont ez azzal magyarázható, hogy a korábbi polgármester idén már nem jelöltette magát újra. Fülek: 23% Besztercebánya megye ugyanakkora részvételi arányt produkált, mint Nyitra, viszont a magyarlakta területeken már nagyobb volt a választókedv: Rimaszombatban és Tornaiján a lakosok több mint 46 százaléka elment szavazni, viszont ez is alacsonyabb az országos aránynál. Füleken sokkal kevesebb ember voksolt, a lakosok alig 23 százaléka, ami azzal is magyarázható, hogy csak egy polgármesterjelölt - Agócs Attila (Híd) - indult. A régi polgármester mindegyik említett városban megőrizte posztját-A keleti országrész magyarlakta városaiban szintén alacsony részvételi arány figyelhető meg. Rozsnyón, Királyhelmecen és Nagykaposon a lakosság mintegy 35 százaléka szavazott. Az előző városoknál megfigyelhető tendencia itt is érvényes volt: az alacsony részvételi arány mellett nem választottak új polgármestert. Kivételt képez azonban Rozsnyó, ahol Burdiga Pált (Híd) a független Michal Domík váltja, viszont a szavazás itt is elég szorosnak bizonyult. A részvételi arány a megyékben Eperjes 53,18% Zsolna 52,05% Nagyszombat 49,31% Trencsén 48,64% Nyitra 47,91% Besztercebánya 47,91% Kassa 46,51% Pozsony 43,74% Országos átlag 48,67% » Forrás: Statisztikai Hivatal Megye Részvételi arány
