Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)
2018-11-09 / 257. szám
12| TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2018. november 9. | www.ujszo.com Gumiabroncsok a tudomány gyártósoráról A mai gumiabroncsok 200 féle összetevőt is tartalmazhatnak. A Yokohama az Adván Sport V105 abroncsába narancshéjolajat kever, ettől kopásállóbb, nedves úton jobban tapad. A Michelin napraforgóolajjal ér el a hóban jobb tapadást. AToyo vállalat Microbit Technology eljárása során tört dióhéjat ágyaz Observe Garit KX téli gumijaiba a jobb tapadásért. (Fotó: Shutterstock) CSIBRÁNYI ZOLTÁN Az élet minden területén sokasodó igények mentén a vonatkozó kutatások száma is folyamatosan növekszik. Mivel gépjárművekből (is) agyra többet adnak el, a gumiabroncsok kapcsán szintén így van ez. Sokféle latextermelő növényfajt ismer a tudomány, de közülük leginkább a dél-amerikai kaucsukvagy para gumifából nyerhető ki kifizetődőén. A mexikói navatl nyelv „gumi” jelentésű „ulli” szavából nevet kapott guayule őszirózsaféle növekvő jelentőségű, mert nem okoz allergiát, vagy esetleg csak kismértékben (fehérjetartalma ugyanis kisebb a kaucsukgumiénál). A maláj-félszigeti guttaperchafa (Palaquium gutta) latexét a fogászat használja gyökértömő- és ideiglenes tömőanyagként. Az egyetlen mérsékelt övi, a kínai gumifa kevés tejnedvet ad, de az ottani népi gyógyászat legalább 1900 éve használja leveleit, kérgét, magját és gyökerét: vese- és májerősítőnek vélik, ajánlják továbbá magas vérnyomásra, hátfájásra. A gyermekláncfű rokon faja, a tudományos nevén Taraxagum koksaghyz ma orosz pitypang néven nyer egyre nagyobb ismertséget. Oroszországban — a naturalrubber.ru oldal szerint - 1929-1932 közt száz kutatóutat szerveztek az ország különböző régióiba, hogy a tejnedves növényekért átvizsgálják a terepet. 1000 ilyet találtak, köztük 1931-ben a Tien-san röghegység vidékén a Taraxagum kok-saghyz példányait. A krími gumipitypangra is ráakadtak, amelynek egyes részei nyersen, mások főzve ehetők; George Usher 1974-es könyve, az „A Dictionary of Plants Used by Man” szerint ebből is minőségi gumi nyerhető ki. A szerző arról is ír, hogy a szovjetek a ritka Scorzonera tausaghyzt úgyszintén termesztették. Albert F. Hill „Economic Botany” című 1937-es, és Loren G. Polhamus 1962-es „Rubber: Botany, Cultivation and Utilization” című könyvéből kiderül, hogy a legnagyobb területen termesztett Taraxagum kok-saghyz hozama 150-500 kg/ha volt. A múltban a világ számos vidékén, Magyarországon is próbálták termeszteni a gumipitypangot, de ez csupán kis sikerrel ment - dacára annak, hogy a molekuláris genetikai kutatással-fejlesztéssel foglalkozó holland Keygene N.V. mai vezető kutatója, Peter van Dijk szerint a „kokszagíz” gumitartalma 6%. A Szovjetunióban 1954-ben álltak le a termesztésével, miután a szintetikus gumik elvették a piacát. A II. világháború alatt az amerikai kormány Sürgősségi Gumi Terve ezernél több tudóst foglalkoztatott, de a program nemsokára leállt. A DuPont az 1930-as években fejlesztette ki a neoprént. A szovjet Sovpren műgumi is ekkoriban jelent meg. A svédek az 1926-ban friss Nobel-díjas Theodor Svedberget bízták meg műgumi-előállításra alkalmas eljárás kidolgozásával; további szereplők munkájával 1944- ben indult a Svedopren próbagyártása. A lidovky.cz oldal adta hírül, hogy a Cseh Tudományos Akadémia Növénytani Intézetében, Jan Kürschner vezetésével, 2011-re ázsiai fajok bevonásával kinemesítettek egy méretesebb gyökerű gumipitypang hibridet. Napjainkban a kínai Gumikutató Intézet (RRICATAS) Módosított Természetes Gumi Csoportja, Dr. Peng Zheng irányításával a természetes gumik kémiai úton történő módosítását kutatja, különleges elegyeket alkotnak, például titándioxiddal társított nanokompozitot. A mai gumiabroncsok 200 féle összetevőt is tartalmazhatnak. A Yokohama az Adván Sport VI05 abroncsába narancshéjolajat kever, ettől kopásállóbb, nedves úton jobban tapad. A Michelin napraforgóolajjal ér el a hóban jobb tapadást. A Toyo vállalat Microbit Technology eljárása során tört dióhéjat ágyaz Observe Garit KX téli gumijaiba a jobb tapadásért. A saját gumifagazdaságokkal bíró Bridgestone célja, hogy 2050-re legyenek a piacon 100%-ban fenntartható anyagú abroncsok. Guayule-fej lesztőkísérleteikért 2015-ben ők kapták az Edisondíj arany fokozatát az autóipari fejlesztések kategóriában. A Continental és a német Fraunhofer Intézet gumipitypanggyökérből nyert felülettel készített Taraxagum abroncsokat tesztelt. Az Apollo Vredestein részt vesz az EU-PEARLS projektben, amelynek célja egy európai alternatíva a kaucsukfa kiváltására. A Cooper Tire & Rubber Company már 2017 nyarán tesztelte egy 100%ban guayule abroncsprototípust. A Goodyear Tyre & Rubber Company elégetett rizspelyva hamujából nyert szilícium-dioxidot kever a gumiabroncshoz, amelynek köszönhetően a futófelülete erősebb, nedves úton stabilabb, gördülési ellenállása csökkenésével üzemanyagot spórol; már megkezdték a gyártást Kínában, a forgalmazás is itt indult. Különleges fejlesztésekről szólva, az American Engineering Group az Egyesült Államok hadseregének Különleges Műveleti Parancsnoksága részére olyan, katonai hadműveletekben résztvevő jármüvekre szánt prototípust (Pressure Zero Tyre) tesztel, amely golyózápor vagy utakon elhelyezett bombatámadás után is képes továbbhaladni még úgy 60 km-t 50 km/órás sebességgel. A gumiabroncsok minősége lényeges, mert számos mutatóra kihat, ettől is függ a jármű teljesítménye, sebessége, teherbírása és üzemanyag-fogyasztása. Ma már a mind könnyebb abroncsokba beágyazható csipek világa is a kutatók látókörében van, sőt, igazából gumiabroncsterhelést és útviszonyokat mérő érzékelő immár létezik is. Ki tudja, mit hoznak még a jövő fejlesztései... Az univerzum egyik legrégibb csillagát fedezhették fel MTI-HlR Az univerzum egyik legrégibb csillagát fedezhették fel ausztrál csillagászok: a csillag szinte teljes egészében az ősrobbanás által képződött anyagokból éli - közölték. A csillag, amely a Tejútrendszer ugyanazon részén van, mint Naprendszerünk, a kutatók szerint akár 13,5 milliárd éves is lehet. Erre utal nagyon alacsony a fémtartalma, vagyis a fémessége. A kutatást vezető Andrew Casey szerint korában úgy vélték, hogy az univerzumban kialakult első csillagok ma már valószínűleg nem létezhetnek. ,A felfedezés azért jelentős, mert első alkalommal tudtuk félreérthetetlenül bizonyítani, hogy léteznek nagyon ősi, kis tömegű csillagok, amelyek a mai napig életben maradtak anélkül, hogy elpusztították volna önmagukat”- mondta Casey. A csillagok fémessége növekszik, amikor megszületnek és meghalnak, egy olyan ciklusban, amelynek eredményeképpen egyre több nehézfém keletkezik. A Nap például már százezer generáció óta van jelen, így mintegy 14 Jupiternek megfelelő nehézfémet tartalmaz. Az univerzum kezdetén keletkezett csillagok teljesen olyan elemekből állhatták, mint a hidrogén, a hélium és kis mennyiségű lítium. Ez azt jelenti, hogy az újonnan felfedezett csillag nagyon alacsony fémessége arra utalhat, hogy kevesebb mint egygenerációnyira lehet az univerzum kezdetétől. Egészen az 1990-es évekig a kutatók úgy vélték, hogy csak a nagyon nagy tömegű csillagok formálódhattak az univerzum korai szakaszában, és sohasem lehet őket megfigyelni, mert nagyon gyorsan elégnek és meghalnak. Az új információk azonban rávilágítottak arra, lehetséges, hogy kis tömegű csillagok is léteznek 13 milliárd évvel az ősrobbanás után is. Ilyenek például a vörös törpecsillagok, amelyekről úgy vélik, több ezer milliárd éve léteznek. A csillag, amely a Tejútrendszer ugyanazon részén van, mint Naprendszerünk, a kutatók szerint akár 13,5 milliárd éves is lehet (Fotó: Shutterstock)
