Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)
2018-11-08 / 256. szám
I___________________________________UTAZÁS ■ 2018. NOVEMBER 8._________________ Nemcsak betiltják, el is kobozzák a nap tejet A 241 szigetből álló csendes-óceáni ország tilalma 2020. január 1-jétől lép életbe (Fotó: Shutetrstock) Turistabarát intézkedés Párizsban A naptejek és egyéb UV-szűrős kozmetikai készítmények használatát 2020-tól betiltják a Fülöpszigetektől keletre fekvő, 20 ezer lakosú Palau szigetállamban. Az intézkedés oka, hogy a naptejekben található vegyi anyagok egy része károsítja a korallokat, illetve veszélyes a halakra, a hínárokra és a tengeri sünökre is - írja a Qibit.hu tudományos portál. Idén nyáron Hawaii törvényhozói is hasonló rendelkezést fogadtak el, bár az amerikai államban a tilalom csak kifejezetten azokra a szerekre vonatkozik, amelyek tartalmazzák a korallokra leginkább veszélyes két összetevőt, az oxibenzont és az oktinoxátot. Palau lesz az első állam, amely országosan is meghirdeti a tilalmat, az után, hogy egyik népszerű turisztikai célpontját, a Medúza-tavat már korábban naptejmentessé tette. A tilalom egy sor naptejösszetevőre vonatkozik, és a gyártást, az importot, illetve az árusítást is magába foglalja. A 241 szigetből álló csendes-óceáni ország kormányának szóvivője, Olkeriil Kazuo a következő riasztó számvetéssel magyarázta a döntést: ha óránként négy hajó érkezik kirándulókkal a legnépszerűbb célpontokhoz, és minden turista csak 30 milliliter naptejet ken magára, az azt jelenti, hogy három óránként egy gallon (3,8 liter) naptej oldódhat fel az óceánban. így naponta 3-5 gallon kozmetikum kerülhet a vízbe a közkedvelt merülési helyeken, veszélyeztetve a korallokat és a vizek biodiverzitását. Az elnök és a kormány véleménye szerint ez masszív szennyezés. A palaui tilalom 2020. január 1-jétől lép életbe a szigetország új felelős turizmus edukációs törvénye részeként. A tilalmat megszegő boltok 1000 dollárig terjedő büntetésre számíthatnak, a behozott flakonokat pedig egyszerűen elkobozzák majd a turistákról, amikor belépnek az országba. Miközben a korallok körében már az óceán szokadan melegedése is valóságos irtást végzett, a turizmussal járó károsanyag-kibocsátásnak és környezetpusztításnak éppen azok a kis szigetországok, illetve szigetek a legnagyobb kárvallottjai, amelyeknél az önfeledt nyaralók dömpingje jelenti a fő bevételi forrást is. Bálit például a szemét falja fel. A turisták özönét eközben jellemzően a nagy gazdaságok - sorrendben: USA, Kína, Németország, India - küldik. A naptejtilalom a palaui kormány kísérlete arra, hogy valamelyest kézben tartsa az ügyet, megakadályozva a helyi élővilág még szélesebb körű pusztulását. A hawaii példa megmutatta, hogy egy hasonló intézkedésnek komoly ellenérdekeltjei vannak: a Johnson&Johnsont és a Bayert is képviselő iparági szövetség például kifogásolta, hogy két hatékony és biztonságos hatóanyagot betiltanak, csupán azért, mert egyetlen tanulmány szerint a vegyületek károsak a korallokra. A szövetség egyik vezetője szerint a vegyületek esedeges káros hatását azzal összefüggésben kellene vizsgálni, hogy a korallzátonyok pusztulása egyéb tényezőknek is betudható, így például a globális felmelegedésnek, a túlhalászásnak és a szennyezésnek. A tudományos álláspont szerint ugyanakkor a naptejben található vegyületek éppen a korall klímaváltozás hatásainak való ellenálló képességét csökkentik. A hawaii naptejkorlátozás ellenzői közé tartoznak azok is, akik aggódnak, milyen egészségügyi hatásai lesznek annak, ha a fürdőzők kevesebb napvédő szert használnak. Az amerikai bőrgyógyászok szövetsége arra figyelmeztetett, hogy megnőhet a bőrrákos, különösen a melanómás esetek száma, ami Hawaiin már így is 30 százalékkal az amerikai ádag fölött van. Craig Downs, a Virginia állambeli nonprofit Haereticus Környezetvédelmi Laboratórium ügyvezetője szerint az elmúlt két évben 12 tudományos munka jutott arra, hogy a naptejekben található vegyületek közül több - elsősorban a már említett oxibenzon és oktinoxát - ártalmas a korallzátonyokat felépítő virágállatokra: kifehéredést, deformációt, DNS-károsodást, végezetül pedig halált okoz, különösen a lárvák esetében. Vizsgálták a vegyületek jelenlétét a parti vizekben és egyes korallzátonyok mentén is, és kiderült, hogy sok helyen elérte a mérgező szintet a koncentrációjuk. Downs azt javasolta a tengeri élővilágén lelkesedő snorkelezőknek, hogy ha környezettudatosán szeretnének eljárni, húzzanak pólót, így kevesebb naptejet kell használniuk. (Qubit) Végleg kitiltották a járműveket a párizsi alsó rakpartokról, miután a közigazgatási bíróság elutasította a döntés ellen benyújtott kereseteket. A francia főváros önkormányzata egy februári meglepetésszerű bejelentést követően március 6-i rendeletében egyik napról a másikra kitiltotta a gépjárműforgalmat a Szajna jobb parti szakaszán, ahol azóta párizsiak és turisták sétálhatnak, biciklizhetnek vagy rollerezhetnek. Az önkormányzat adatai szerint március óta másfél millióan jártak gyalog, sportoltak, vagy csak egyszerűen levegőztek a rakparton. A 3,3 kilométeres útszakasz lezárása Párizs kellős közepén a járműhasználat visszaszorítását zászlajára tűző Anne Hidalgo szocialista főpolgármester egyik legemblematikusabb és legvitatottabb döntése, amely ellen kilenc helyről nyújtottak be keresetet, köztük Valéria Pécresse, a Párizs környéki Ile-de-France régió jobboldali elnöke, valamint helyiek, kerekedők és autósok egyesületei. A bíróság azonban valamennyit elutasította. Az eredeti javaslattal ellentétben a március 6-i rendelet nem a légszennyezettségre hivatkozva tiltotta meg a gépjárműforgalmat a Szajna-parton, hanem turisztikai és örökségvédelmi érvek alapján, miután a rakpart „Párizs történelmi központjának és emblematikus emlékműveinek közelében található”. A bírósági döntés megünneplésére a fővárosi önkormányzat november 18-án pikniket rendez a Szajna-parton, amelyre minden városlakót várnak. A bal parton az Alma híd és a Musée d’Orsay (Orsay Múzeum) között húzódó 2,3 kilométeres szakaszon egyébként már öt évvel ezelőtt megszűnt az autóforgalom és a tömegközlekedés, a szakaszt az elmúlt években parkosították. Az önkormányzat adatai szerint március óta másfél millióan jártak gyalog, sportoltak, vagy csak egyszerűen levegőztek a rakparton (Fotó: Shutterstock) Melyek a repülőterek legszennyezettebb pontjai? ANottinghami Egyetem kutatói a finn Nemzeti Egészségügyi Intézettel karöltve választ adnak a kérdésre Finnország legnagyobb nemzetközi repülőtere, a Helsinki- Vantaa tanulmányozása alapján. A kutatók úgy találták, hogy a biztonsági ellenőrzés során használt dobozok - amelyeket sokszor óhatadanul megfogunk, hogy beletegyük'a holminkat, majd az ellenőrzés után kivegyük belőlük a táskánkat, vagy a cipőnket - melegágyai a baktériumoknak. Ezeket minden percben más fogja meg, és más-más ember poggyászát rakják bele a nem véledenül kesztyűt A biztonsági ellenőrzés során használt doboztok a baktériumok melegágya (Fotó: Shutterstock) viselő alkalmazottak. Ez a legszenynyezettebb pont, amely manapság nem hagyható ki. Ráadásul ezekbe a dobozokba a világ minden tájáról érkezők táskái és ruhaneműi kerülnek bele, ily módon tesznek a különböző kontinensről érkező vírusok és baktériumok világkörüli utazást. A szalagkorlátok közé terelt lassan vánszorgó tömeg, a sok köhögés és egymásra lehelés is számos fertőzést terjeszthet. Szintén sok baktériumot és vírust fedeztek fel a különböző üzletekben, a mozgólépcsők karfáján, a check-in pultoknál, a gyermekjátszótereknél. A leggyakoribb reptéri vírus a kutatók szerint a rhinovírus. A fertőzések elkerülésének a legegyszerűbb módja, hogy gyakran mossunk kezet, vigyünk magunkkal nedves fertődenítő kendőket, az étkezések előtt a szokásosnál is alaposabban mossuk meg a kezünket, és Jf A szalagkorlátok közé terelt lassan vánszorgó tömeg is számos fertőzést terjeszthet. minél kevesebb felületet érintsünk meg a vécékben. Ha lehet, tiszta papírtörlővel fogjuk meg a kilincset és a vállunkkal nyomjuk be az ajtót - tanácsolja egy másik magazin. A várótermekben, a tranzitban vagy a gépen ne nagyon fogjuk meg a karfákat, mert ezekre is sok baktérium tapadhat, vagy ha mégis, akkor tegyük fertődenítő kendővel. Ezek az egyszerű trükkök megakadályozhatják a fertőzéseket, márpedig a repülőtéren mindig sok ember találkozik össze, a világ minden tájáról érkezve, kis területen koncentrálódva - figyelmeztet Jonathan Van Tam, az egyetem kutatója a Travel and Leisure hasábjain. (turizmus) A mellékletet szerkeszti: Szabó Laci, Laci.Szabo@ujszo.com . Levélcím: DUEL - PRESS s.r.o., Új Szó - Utazás, P.O.BOX 222,830 00 Bratislava 3
