Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)
2018-11-08 / 256. szám
8 KÜLFÖLD 2018. november 8. | www.ujszo.com RÖVIDEN Menedékkérők ezrei Mexikóban Mexikóváros. A Közép-Amerikából az USA déli határa felé tartó menekültkaraván több ezer tagja élt a mexikói hatóságok nyújtotta lehetőséggel és kért menedéket Mexikóban - közölte a mexikói belügyi tárca. Eddig 3230 menedékkérelmet nyújtottak be a Hondurasból, Guatemalából és El Salvadorból érkező emberek, és közülük 2697-en kaptak ideiglenes okmányokat, amelyekkel munkát vállalhatnak Mexikóban, amíg sorsukat el nem döntik az illetékes szervek. Az utóbbi hónapban az országaikat sújtó erőszak és szegénység elől menekülők 3 karavánja indult el az USA irányába. (MTI) Csökken Trump mozgástere . Demokrata többség a képviselőházban, a republikánusok nagyobb előnye a szenátusban Elengedték az elrabolt iskolásokat Yaoundé. A kameruni fegyveresek mind a 78 elrabolt iskolást szabadon engedték, a tanintézet igazgatóját és egy tanárát azonban még fogságban tartják. A fegyveresek a bamendai presbiteriánus középiskola 11-17 éves diákjait és tanáraikat rabolták el hétfőn. Az eset az ország angol nyelvű régiójában történt, ahol szakadár fegyveresek csoportjai küzdenek egy független, angol nyelvű állam létrehozásáért Ambazónia néven. (MTI) 150 migróns jutott bajba Máltánál Vallotta. Málta partjainál 149 illegális bevándorlót mentettek ki a Földközi-tengeren-közölte a szigetország hadserege. A máltai fegyveres erők arról számoltak be, hogy a parttól 111 km-re egy bajbajutott csónakról vették fel mentőegységeik a menedékkérőket. Az utóbbi hónapokban, mióta Olaszország lezárta kikötőit a civil szervezetek mentőhajói előtt, több száz menedékkérő érte el Máltát. (MTI) Felgyújtotta magát egy tibeti férfi Sanghaj. Felgyújtotta magát egy tibeti férfi a Kína északnyugati részén fekvő Szecsuán tartományban, hogy ezzel fejezze ki tiltakozását a kommunista párt vezette országot jellemző vallási elnyomás ellen, majd a helyszínen belehalt sérüléseibe. Egy 2009-es tiltakozási hullámban több mint 150 tibeti gyújtotta fel magát, és 130-an veszítették életüket. Az önégetéssel a tibetiek az 1951 óta tartó kínai megszállás ellen tiltakoznak. (MTI) Rövidesen lemond Horst Seehofer Berlin. Horst Seehofer rövidesen lemond a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöki posztjáról - írta a Die Zeit német hetilap. Seehofer állítólag pártja hét végi vezetőségi ülésén ismerteti döntését, miszerint befejezi 2008-ban kezdett pártelnöki munkáját, de megtartja a belügyminiszteri pozíciót. (MTI) Brexit: kitolódhat az egyezség ideje Dublin. Csökken az esélye annak, hogy még ebben a hónapban egyezség szülessen a brit EU- tagság megszűnéséről (brexit) London és az EU között - vélekedett Leo Varadkar ír miniszterelnök. Az EU vezetői korábban november közepére rendkívüli csúcstalálkozót terveztek abból a célból, hogy ellenjegyezzék az esetleges megállapodást. A két félnek azonban továbbra sem sikerült megoldást találni arra a kérdésre, miként lehetne elkerülni a rég megszűnt szigorú határellenőrzés visszaállítását az Egyesült Királysághoz tartozó Eszak-Irország és az ír Köztársaság között. A brit kormány ugyanis eltökélte, az EU-val együtt az egységes uniós piacból és a vámunióból is kilép, ami elkerülhetetlenné teszi az ellenőrzést az ír-északír határon. Ám a december 13-i uniós csúcsig még van lehetőség az egyezségre. (MTI) Az ellenzéki Nancy Pelosi töltheti be a képviselőház elnöki posztját (Tasr/ap) sítésének 4 joga is. Ez nem is a miniszterek esetében számít fontosnak, hanem a szövetségi bíróknál, akiket a szenátus élethossziglanra nevez ki. A demokratáknak is lesznek komoly jogosítványaik a képviselőházi többség mellé, amivel alighanem élnek is. Ha - mint azt Pelosi jelezte - a biztos kudarcot látva nem is indítanak alkotmányos vádemelési eljárást Trump ellen, számos vizsgálatot kezdeményezhetnek a kormány működésével kapcsolatban. Az US A- ban a kongresszusban a győztes mindent visz elve érvényesül, vagyis a többségben lévő párté minden bizottság elnöki posztja. Márpedig a képviselőházban több olyan bizottság is van, amely fontos és kényes ügyekben idézhet a színe elé kormánypolitikusokat. Különösen, ha Robert Mueller különleges ügyész leteszi az asztalra a jelentését a 2016-os elnökválasztás idején megkísérelt orosz befolyásolásról. Muszlimok és őslakosok A félidős választáson a metoo mozgalom, illetve Trump hímsoviniszta kiszólásai is éreztették a hatásukat. Minden korábbinál több nő indult a választáson, és hat szenátori párviadalban a gyengébbnek tartott nem képviselői vetélkedtek egymással, ami az eddigi rekord duplája. Nőkből a demokraták között lesz több, és sokan közülük a progresszív szárnyhoz tartoznak. De a két párt együtt történelmet ír: a kongresszus történetében először lesz száznál több női törvényhozó, ezzel éppen csak átlépi az arányuk a 20%-ot a 435 fős képviselőház és a száztagú szenátus alkotta egységben. Az amerikai történelemben először bennszülött amerikai nő is lesz a képviselőházban, egyből kettő is. A kansasi Sharice Davids ráadásul leszbikus, és mielőtt politikusnak állt volna, egy brutális küzdősportban jeleskedett. A másik bennszülött amerikai képviselőnő az új-mexikói Debra Haaland. llhan Omar is történelmet írt. A megválasztott 36 éves demokrata képviselőnő az első szomáliai-amerikai a képviselőházban. Omar Mogadishuban született, 1995-ben menekültként érkezett az USA-ba. Palesztin származású tagja is először lesz a képviselőháznak, a ciszjordániai bevándorlók gyermekeként már az USA-ban született Rashida Tlaib Omarhoz hasonlóan muszlint. Rendkívül magas volt a részvétel. Míg a legutóbbi félidős választáson, 2014-ben 83 millióan szavaztak képviselőjelöltekre, idén 114 millióan. A többlet a demokraták lelkesedésén túl Donald Trump mozgósító képességét is bizonyítja, aminek a szenátusi választásokon nagy hasznát is látták a republikánusok. (MTI, hvg.hu, 444.hu) ÖSSZEFOGLALÓ Washington. A republikánusok és a demokraták is sikeresnek minősíthetik magukat a félidős kongresszusi választás után, amelyen mindketten szenvedtek fájó vereségeket ás arattak biztató győzelmeket. így együttműködésre vannak ítélve, ami Donald Trump elnöknek nehezére eshet. Véget ért az egypártrendszer az USA-ban, a republikánusok már nem ellenőrzik mindhárom hatalmi központot, a Fehér Házat, a kongresszust és a legfelső bíróságot. Igaz, a demokraták csak a kongresszus alsóházát, a képviselőházat szerezték meg kedden, de ez is elég lehet ahhoz, hogy megpróbálják kontrollálni az elszabadult hajóágyúként viselkedő Donald Trumpot - ami az elnök republikánus párttársainak nem sikerült. Hiába fogadkoztak két éve, amikor azzal szembesültek, hogy az elitjükkel szembeszálló milliárdos gyakorlatilag bedarálta őket. Balos demokraták sikere A demokraták győzelemként élik meg a keddi eredményt, és valóban hozták is a papírformát, de annál többet nem. A képviselőházban szűk többségük lesz, és Nancy Pelosinak, aki a képviselőház elnöki posztját töltheti be, nem lesz egyszerű egyben tartani a frakciót. A pártban ugyanis megerősödött a magukat progresszíveknek hívó balszámy, amelynek tagjai a Hillary Clinton ellen két éve küzdő Bemie Sanders vermonti szenátor köpönyegéből bújtak elő. A legismertebb közülük a Puerto Ricó-i származású Alexandra Ocasio- Cortez, aki New Yorkban nyert mandátumot, és 29 évével a képviselőház történetének legfiatalabb női törvényhozója lesz. O Sandershez hasonlóan demokratikus szocialistának vallja magát, leghőbb vágya az ingyenes oktatás és egészségügy megteremtése, valamint Trump alkotmányos vádemelés alá helyezése. A demokraták számára a legfájdalmasabb a texasi szenátusi verseny elvesztése, ahol a korábbi elnökjelölt, a republikánus Ted Cruz lett a befutó. Republikánus szenátus A republikánusok éppen a szenátusi többségük növelése kapcsán beszélhetnek győzelemről, és ezt Trump már a választás estéjén világgá kürtölte. Ezzel lehetetlenné teszik a Trunip elleni alkotmányos vádemelést, mert azt ugyan a képviselőház elindíthatja, de a szenátus eltorlaszolhatja az utat, ahogyan tette ezt Bili Clinton esetében. A felsőház ellenőrzésével megmarad a republikánusoknál a kinevezések megerőDemokrata pártiak örülnek a kongresszusi választások eredményének (tasr/ap) Helsinkiben elkezdődött az Európai Néppárt (ÉPP) kétnapos kongresszusa. A néppárt két európai bizottsági elnökjelöltje, a finn Alexander Stubb (kék öltönyben középütt) és a német Manfred Weber tegnap este vitázott, a jelölt személyéről ma szavaznak. Weber szerint jelenleg a Fidesz kizárását az EPP-ből egyetlen tagpárt sem követeli. Ugyanakkor hozzátette, hogy az EPP-ben nincs tere az alapjogok megkérdőjelezésének, ezért támogatta az Európai Parlamentjavaslatát a jogállamisági eljárás megindítására Magyarország ellen. Orbán Viktor kormányfő ma szólal fel a pártcsalád kongresszusán. (MTi-feivétei) Szigorúbb olasz biztonsági csomag Róma. Bizalmi szavazással fogadta el a római parlament felsőháza Matteo Salvini belügyminiszter, a jobboldali Liga vezetője migrációs-biztonsági törvénycsomagját, miután az Öt Csillag Mozgalom (M5S) szenátorainak egy része megtagadta ennek támogatását. A csomag körüli feszültséget az M5S szenátorai váltották ki, akiknek egy csoportja arra hivatkozott, a Salvini-rendelet nemzetbiztonsági veszélyre hivatkozva szigorítja az olaszországi migrációs rendszert, intézkedései pedig az alkotmányellenesség és az alapjogok megsértését súrolják. Az intézkedéscsomag jelentősen szigorítja az olasz migrációs és nemzetbiztonsági rendszert. Az Olaszországba érkező bevándorlókat ezentúl a jelenlegi 90 helyett 180 napig tartóztatják fel a regisztrációs központokban a pontosabb azonosítás érdekében. (MTI)
