Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)
2018-10-04 / 228. szám
KÜLFÖLD 2018. október 4.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Ricint küldtek Donald Trumpnak Titkos orosz fegyverrendszer Oroszországnak be kell tartania a nukleáris erőket szabályozó nemzetközi egyezményt Washington. Ricint tartalmazó borítékot küldtek Donald Trump amerikai elnöknek. A Fehér Házba még hétfon küldték az erős mérget tartalmazó borítékot, amelyet azonban még azelőtt kiszűrtek, hogy bekerült volna az elnöki hivatalba. A borítékban lévő fehér port egyelőre a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) szakemberei elemzik, de feltételezéseik szerint kapcsolat lehet a Pentagonba küldött ricines levelek és a Trumpnak címzett boríték között. Ugyanis mérget tartalmazó boríték érkezett a védelmi tárcához is, az egyik James Mattis védelmi miniszter, a másik pedig John Richardson admirális, a tengerészeti hadműveletek irányítója címére. (MTI) Putyin: Szkripal egy söpredék Moszkva. Söpredéknek és hazaárulónak nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnök Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős hírszerzőt, akit tavasszal Novicsok katonai idegméreggel próbáltak meggyilkolni az angliai Salisburyben. „Ami Szkripalékat és a többit illeti, ezt a legújabb kémbotrányt mesterségesen felfújják. Néhány információs forrás azt a gondolatot erőlteti, hogy Szkripal úr majdhogynem jogvédő. O egyszerűen kém, hazaáruló”— mondta Putyin. Az orosz férfi lányával, Julija Szkripallal együtt túlélte a mérgezést, j elenleg mindketten ismeretlen helyen tartózkodnak. (MTI) Brüsszel aggódik Románia miatt Brüsszel. Egyre növekvő aggodalommal követi az Európai Bizottság a romániai fejleményeket, visszalépés figyelhető meg a reformfolyamatban - jelentette ki a brüsszeli testület első alelnöke az Európai Parlamentben. Frans Timmermans a román jogállamisági helyzetről szóló vitában hangsúlyozta: az igazságszolgáltatás függetlensége és a korrupcióellenes küzdelem elengedhetetlen sarokköve egy erős Romániának az Európai Unióban, márpedig ezeket jelentősen gyengítené, amennyiben változtatás nélkül fogadnák el a vitatott törvényeket. (MTI) Oldják fel az Iránt sújtó szankciókat Hága/Tehsrán. A humanitárius segélyezést (élelmiszerek, mezőgazdasági termékek, gyógyszerek és orvosi eszközök) és a polgári repülésbiztonságot érintő, Iránnal szembeni amerikai szankciók feloldását rendelte el ideiglenes végzésében a hágai Nemzetközi Bíróság. Határozatában a törvényszék annak biztosítására szólította fel az US A-t, hogy a Teherán elleni korlátozásai ne legyenek negatív hatással az említett területekre. Irán üdvözölte a Nemzetközi Bíróság döntését. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Oroszországnak be kell tartania az európai közepes és rövid hatótávolságú nukleáris erőkről (INF) kötött egyezményben foglalt kötelezettségeit - jelentette ki a NATO főtitkára a katonai szövetség védelmi minisztereinek 2 napos találkozóján. Jens Stoltenberg főtitkár hangsúlyozta, a NATO valamennyi tagállama egyetért azzal, hogy Oroszországnak a megállapodásban előírtak szerint átlátható és ellenőrizhető módon be kell számolnia rövid és közepes hatótávolságú rakétáinak fejlesztéséről, gyártásáról és telepítéséről, ugyanis az az európai biztonság és stabilitás kulcsfontosságú eleme. Amíg Moszkva növelte fegyverarzenálját, addig a szövetségesek nemcsak, hogy csökkentették, de fel is számolták az egyezményben felsorolt eszközöket. Mindennek tudatában, a megállapodás bárminemű megsértését a tagállamok nagyon komolyan veszik - tette hozzá. Kedden Kay Bailey Hutchison, az Egyesült Államok NATO-nagykövete kijelentette, országa szükség esetén kész megsemmisíteni a vonatkozó nemzetközi szerződés előírásai ellenére kifejlesztett rövid és közepes hatótávolságú orosz rakétákat. A főtitkár az amerikai kijelentésre reagálva hangsúlyozta, a tagállamok részéről érthető az aggodalom amiatt, hogy Moszkva évtizedeken át tartó tagadást követően a közelmúltban elismerte egy 9M729 nevű, új fejlesztésű rakétarendszer létezését. Bebizonyosodott tehát, hogy Oroszország újfent nem adott hiteles tájékoztatást rakétarendszere és haderőtelepítése kapcsán - mondta. A NATO azt várja Moszkvától, hogy tegye átláthatóvá katonai tevékenységét a szárazföldi állomásoztatású rövid és közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról 1987-ben megkötött szerződés szerint. A nukleáris fenyegetettség növekedése miatt összeül a NATO nukleáris tervezőcsoportja. A védelmi kiadásokra vonatkozó Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azorosz veszélyre hívta fel a figyelmet(TASR/AP) kötelezettségvállalások tagállami teljesítése, valamint a kollektív védelem és biztonság kérdése áll a NATO-tagországok védelmi tanácskozásának középpontjában. A szövetséges országok 2024-ig szóló célkitűzése szerint bruttó hazai termékük (GDP) 2%-át a védelmi kiadásokra fordítják. Emellett a miniszterek áttekintik a Grúziával nyáron aláírt nyilatkozatban foglalt kötelezettségvállalások teljesítését. A dokumentumban a felek elkötelezték magukat Grúzia atlanti integrációja mellett, a fekete-tengeri jelenlét fokozásának fontosságát is beleértve. Távoznia kell a beregszászi magyar konzulnak Az ukrán külügyminisztérium ma diplomáciai jegyzékben tájékoztatja Magyarországot arról, hogy a beregszászi magyar konzulnak el kell hagynia Ukrajnát - közölte Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter. Kijev. Az ukrán külügyminiszter kijelentette, hogy „civilizált országokban, mint amilyen Ukrajna is, erővel nem toloncolnak ki diplomatákat. Hiszen civilizált emberek vagyunk, udvariasak, de ugyanakkor kemények és következetesek... Természetesen önként hagyja el az országot, de minden pofonegyszerű, már mondtam. Javasoltam Szijjártó Péter magyar külügyminiszternek, hogy rendelje haza. (...) Ha ez nem történik meg, és ahogy értelmezem, a magyar álláspont miatt ez így lesz, holnap a magyar félnek átadunk egy jegyzéket arról, hogy fel kell hagynia munkájával Ukrajnában, így értelemszerűen távoznia kell Ukrajnából” — fejtette ki Klimkin. Múlt szerdán New Yorkban, az ENSZ- közgyűlés ülésszakának helyszínén Szijjártó Péterrel folytatott tárgyalása után Klimkin közölte, hogy Ukrajna rövid időn belül kiutasítja a beregszászi magyar konzult, amennyiben Magyarország nem hívja vissza. Két hete az Ukrinform ukrán állami hírügynökség kiszivárogtatott egy rejtett kamerával készült felvételt, amely felkerült a YouTube videómegosztóra is. Ezen ukrán állampolgárok magyar állampolgársági esküt tesznek és magyar útlevelet kapnak a beregszászi konzulátuson. A felvétel miatt tovább romlott Magyarország és Ukrajna viszonya. Pavlo Klimkin külügyminiszter ugyanis kijelentette, a beregszászi magyar konzulátus alkalmazottai megsértették Ukrajna törvényeit, ezáltal a konzuli tevékenységről szóló bécsi egyezményt. Kifogásolta továbbá, hogy a konzulátus munkatársai azt javasolták az esküt tevőknek, hogy titkolják el magyar útlevelüket az ukrán hatóságok elől. Pavlo Klimkin a Jevropejszka Pravda ukrán portálon közölt cikkében egyébként elismerte, hogy Ukrajnában a kettős állampolgárság nem von maga után sem büntetőjogi, sem adminisztratív felelősségre vonást, pusztán az országban „nem nézik jó szemmel a külföldi útlevelek osztogatását”, a kiutasítást pedig azzal indokolta, hogy ezt a kifogásolt tevékenységet folytatta a magyar konzulátus Ukrajna területén, ami szerinte úgyszintén ellentétes a bécsi egyezménnyel. Ukrajnában nem minősül az sem büntetendő cselekedetnek, ha valaki nem számol be egy másik ország útlevelének birtoklásáról - fejtette ki Menczer Tamás, a magyar tárca tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára, aki megerősítette, Magyarország mindezek miatt nem hív vissza sem főkonzult, sem konzult Beregszászról, „akárhogy is javasolják ezt az ukránok”. (MTI) Orosz rakéták Szíriának Brexit: tart a találgatás Oroszország leszállította Szíriának az Sz-300-as típusú légvédelmi rakétarendszert, amelynek célja az ott tartózkodó orosz katonák biztonságának növelése. Moszkva/Jeruzsálem. „Az elnök határozatával összhangban nekiláttunk egy sor olyan intézkedés megvalósításának, amelyek célja a Szíriái Arab Köztársaság légvédelmének megerősítése és elsősorban katonáink védelme. Befejeztük az Sz-300-as komplexum leszállítását”- közölte Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter. Elmondta: a rendszer 49 egységnyi berendezést foglal magába, azaz lokátorokat, fő vezérlőrendszereket, szállító járműveket és négy kilövőállást. A védelmi miniszter szerint a rendszert október 20-áig helyezik üzembe. Izraelnek gondot jelent az orosz légvédelmi rakéták Szíriába telepítése, de megbirkózik vele- közölték biztonsági források a Háárec izraeli újsággal. „Izrael Vlagyimir Putyin tudomására hozta, hogy továbbra is akcióba léphet Szíria Az Sz-300-as orosz légvédelmi rendszer. Izrael neheztel miatta, (tasr/ap) földjén” - mondták a lapnak nyilatkozó katonai illetékesek. Oroszország egy orosz harci gép két héttel ezelőtti lelövése hatására jelentette be, Sz-300-as rakétavédelmi egységekkel látja el a Szíriái légvédelmet. (MTI) London. A brit miniszterelnök szerint London megállapodásra törekszik az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszeréről, de nem bármilyen áron. Theresa May a kormányzó brit Konzervatív Párt éves kongresszusának zárónapján felszólalva kijelentette: Nagy-Britannia nem fél attól sem, hogy esetleg megállapodás nélkül kell kilépnie az EU-ból. Hozzátette: őszintén ki kell mondani, a megállapodás nélküli brexit a kétoldalú kereskedelemben megjelenő vámok és a költséges határellenőrzések miatt Nagy-Britannia és az Eunió számára egyaránt rossz lenne. Theresa May beszédében elmondta: sokan győzködik őt arról, hogy határozottan Járja ki a megállapodás nélküli brexit lehetőségét. Ha azonban a brit kormány így járna el, azzal saját tárgyalási pozícióját gyengítené, és el kellene fogadnia bármit, amit az EU felajánl - mondta a brit miniszterelnök. May szerint ez jelenleg két dolog kényszerű elfogadását jelentené. Az egyik egy olyan egyezmény, amely Nagy-Britanniát, ha névleg nem is, de gyakorlatilag az Európai Unióban tartaná, és az EU- ból érkezők további szabad letelepedésének engedélyezésére kényszerítené. Londonnak mindemellett továbbra is hatalmas összegekkel kellene hozzájárulnia az EU költségvetéséhez, miközben nem tudna saját jogán kereskedelmi megállapodásokat kötni az unión kívüli országokkal. A brit kormányfő ezzel kimondatlanul valószínűleg arra az elképzelésre utalt, amelyet nemrégiben Guy Verhofstadt, az Európai Parlament brexitügyi referense terjesztett elő. Verhofstadt feltűnést keltő BBC-interjúban kijelentette, hogy az Európai Parlament társulási szerződést szeretne Londonnal, és azt is el akaija érni, hogy Nagy- Britannia az Európai Unió egységes belső piacának és vámuniójának tagja maradjon. A brit kormány brexitstratégiájának azonban éppen az az egyik sarkalatos eleme, hogy Nagy-Britannia nemcsak az EU egységes belső piacáról, de a vámunióból is kivonul. (MTI)
