Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)
2018-10-31 / 250. szám
6 I KULTÚRA 2018. október 31. lwww.ujszo.com Háborús tájak a Fotóhónapon Korniss Péter Változások, valamint Török László Poézis című tárlata is gazdagítja a nemzetközi kiállítássorozatot tők háborús terepekről, az Sznf téri Művészetek Házában látható. Háború pusztította helyszíneket fotografál az osztrák Florian Rainer, a Fotóhónap Portfolio Review versenyének tavalyi győztese, aki lehetőséget kapott egy önálló kiállításra is. A szürke zóna című tárlata - a Donbasz vidéki helyzetet megörökítő fotósorozatának darabjaival - a Galéria F7-ben kapott átmeneti otthont. A nagyvilág képei A hagyományokhoz híven a világ fotóművészete nagyjainak is szentel egy blokkot a Fotóhónap. Az Sznf téri Művészetek Házában retrospektív kiállításon mutatják be Maré Riboud (1923-2016) francia riportfotós munkásságát. A fotós keleti utazásain készült, mára klasszikussá vált felvételek költöznek be a kiállítás idejére a pozsonyi kiállítótérbe, köztük Marc Riboud legismertebb felvételei: a vietnami háború elleni tüntetésén készült Fiatal lány virággal című kép, valamint az Eiffel-torony festője, amely 1953-ban a Life magazinban jelent meg, s egy derűs emberi pillanatot örökít meg, ahogy egy férfi biztosítókötél nélkül a vasszerkezet felületét mázolja. Nem kevésbé lenyűgözőek a Huangshan, a mennyek fővárosa című sorozatának darabjai. Marc Riboud bárhol is fotózott a világban, a környezetből mindig is az embert helyezte képei középpontjába. A neves francia fotográfus a Magnum fotóügynökség munkatársa volt. A magyar fotográfia A Fotóhónapot idén is gazdagítja magyar anyag. A Pozsonyi Magyar Intézet kiállítótermében látható november 30-ig Török László Poézis című kiállítása. A Balázs Béla-díjas fotóművész életművének kiemelkedő alkotásai a Bari Károly segítségével készült Cigányok című sorozata mellett az irodalmi ihletésű képei, melyek nem illusztrálják a verseket, hanem maguk is poétikusak - ezek darabjai is helyet kaptak a pozsonyi kiállításon, melynek kurátora Kincses Károly fotótörténész. Korniss Péter Változások című ki-Simon Norfolk: Káosz és nyugalom állításának a Pozsonyi Városi Galéria ad otthont. A kolozsvári születésű fotóművész munkássága az egyik leggazdagabb közép-kelet európai fotográfiai életmű. A Mirbach-palotában ma 17.30-kor nyíló Komisskiállításon a hagyományos paraszti kultúra asszonyai elevenednek meg a 70-es, majd a 90-es években készült, a globalizáció térhódítására reflektáló képeken, valamint az utóbbi évek konceptuálisnak tekinthető, az erdélyi Szék község asszonyait Budapestig követő fotósorozat darabjain. Az ötven évet átfogó kiállítás képeit végigtekintve a történelmi folyamat érzékeltetése mellett Korniss fotográfusi munkásságának változása is nyomon követhető. A kiállítás kurátora Kovács Krisztina. A Simon Norfolk Afganisztánban és Irakban járva a lerombolt vidéki tájat és az ott élő embereket fotografálta. Változások képei január 13-ig tekinthetők meg. A magyar fotóművészek kiállításai a Fotóhónap gerincét alkotó, a Közép- és Kelet-Európa fotóművészetét prezentáló szekcióba tartoznak. Ugyanezt a vonalat képviseli a Szlovénia Pozsonyi Nagykövetségén látható Different Worlds 2017 című kiállítás. (Fotók: Mesiac Fotografie) Ljubljanában fiatal művészek számára évenként meghirdetett nemzetközi verseny a Different Worlds Competition. A Pozsonyba érkező kiállítás az aktuális évfolyam első három helyezettjét mutatja be, fiatal szlovén fotográfusokkal együtt. A harmadik helyen végzett Zellei Boglárka Éva; a pozsonyi látogatók a bemerítési szertartásokat bemutató sorozatával ismerkedhetnek meg. A Fotóhónap kiemelt témaköre a testábrázolás; ez koncentráltan a ZOYA Galériában látható Bodyfiction című tárlaton jelenik meg. Jeles hazai fotográfusok önálló kiállításai a fotó- és a képzőművészet kapcsolódásait mutatják; köztük van Rónai Péter tárlata, melyet a hét végén nyitnak meg az Open Galleryben. TALLÓSI BÉLA Pozsony. A héten nyitják meg a 28. Fotóhónap kiállításait a pozsonyi galériákban, múzeumokban ás a főváros egyéb kiállítóhelyein. Ez évben is kb. harminc tárlat várja az érdeklődőket - tizenhat ország művészeinek munkáival. Az idei nemzetközi kiállítássorozat tárnája a háború ás az emberi test. Háborús helyszínek A háború nem teljes valóságában van jelén a képeken. Olyan fotóanyagot válogattak e témában az egyes kiállításokra, amelyek a megszokott háborús képsoroktól eltérően a háborúk utáni helyszínek állapotát, újraéledését ábrázolják, akár a közelmúlt konfliktusai, akár az első világháború színtereiről. Simon Norfolk Afganisztánban és Irakban járva a lerombolt vidéki tájat és az ott élő embereket fotografálta, arra törekedve, hogy láttassa, miként éli mindennapjait a háború sújtotta övezet polgári lakossága. Norfolk Káosz és nyugalom című kiállítása, melyen táj-, illetve életképek látha-Florian Rainer: Donyeck, 2017 FÜLVIDÉK „Odaszavaz, ahol óppen kicsinálják" Nagy találkozás volt, a megfelelő időben. A Honeybeast és Tarján Zsófia a helyüket keresték, amikor a lehető legjobbkor egymásra találtak. A zenekarról tudtuk, hogy nagy potenciál van benne, ám az . igazi áttöréshez hiányzott még valami. Az énekesnő próbálkozott metállal, rappel, dzsesszel, de a mostani, popos stílusban tud legjobban érvényesülni. A Honeybeast az Eurovíziós Dalfesztivál magyarországi válogatójának, A Dalnak volt a 2014-es nagy felfedezettje. Az ott debütáló A legnagyobb hős ma már örökzöld sláger. Zsófia karizmatikus énekesnő. Bencsik-Kovács Zoltán gitáros-billentyűs könnyen megszerethető és megjegyezhető, költői szófordulattá, ugyanakkor az egyszerűségre törekvő, a mindennapok történéseit követő eddigi szövegeit józan racionalitás, finom irónia, metsző szarkazmus, fanyar pesszimizmus és mély emberi érzések jellemzik. Olyan hatásosan önti szavakba azt, hogy milyen világban élünk, mint senki más. A szövegekből jó humorérzékkel megáldott ember képe rajzolódik ki, aki sokat tapasztalt már ahhoz, hogy részben borúlátó legyen. Az együttes ötödik, Élet a Marson című stúdiólemezének középpontjában, akárcsak az előzőekében, a mai kor embere és annak mindennapjai állnak. A szövegek borúlátóbbak, az irónia felerősödött, irtott elkeseredésbe megy át. „Elegem van az egészből, a bizarr butaságból, a sok észből, néhány meg nem értett zenészből - nincs élet a Marson” - hallható a címadó szerzeményben. A dalokban a Bencsik-Kovácstól megszokott társadalomkritika mellett politikai utalások is felbukkannak. „Az utolsó lehelettel is odaszavaz, ahol éppen kicsinálják. Ügyi mutyi pénzek, na mi a lényeg?” - szól a legerősebb a CD-t indító A lényeg címűben. A lényeget, az üzenetet azonban mindenki saját maga szűrheti le. A másik oldalon ott az elvándorlás szülte, de a hazaszeretetet hirdető Budapest vs London című zeneszám, amelyben a magyar metropolisz győz más európai nagyvárosok felett. A keserédes hangulatvilág, a színes harmóniavilág és a sodró lendület ezúttal is magával ragadja a hallgatót. Zenei újítások a dallamvezetésben és a hangszerelésben hallhatók. Az arány az elektronika javára billen el. A modernebb hangzás célja a rajongótábor bővítése, a még fiatalabbak felé való nyitás. Kérdés viszont, hogy ők igénylik-e az ilyen tartalmas, elgondolkodtató szövegeket. Akik ugyanis nyitottak rájuk, már biztosan felfedezték és megszerették a Honeybeastet. Kortól függetlenül. A lemezt beharangozó Utazó után másodikként az Idevaló című szerzeményhez készült videoklip. „Látod, semmi nem történt, csak elpazaroltál egy töltényt, de itt a golyó a szívemben” - ezzel indul. Ez a mondat is csak Bencsik- Kovács Zoltán szövegvilágában jelenhet meg. Puha József Honeybeast: Élet a Marson Gold Record, 2018 Értékelés: 9/10 Ma nyílik meg a Szépművészeti Budapest. Ma délben nyílik meg a nagyközönség előtt a három éven át tartó, átfogó rekonstrukción átesett Szépművészeti Múzeum, amely az újrarendezett állandó kiállítás mellett a Leonardo da Vinci és a budapesti lovas című időszaki kamaratárlattal is várja a közönséget. A látogatók két szakaszban vehetik birtokba a megújult épületet és az új kiállításokat: ma a mélyföldszinti terek és a felújított Román szárny nagy része, valamint az ott található kiállítások- az Egyiptomi, az Antik, a Régi Szobor gyűjtemények és a Régi Képtár jelentős része - nyílnak meg, az összes új állandó kiállítás pedig 2019 közepétől lesz látogatható. A gyűjteményt ugyanis a felújítás idejére a Barokk szárnyba költöztették, így a következő hónapokban ezt az épületrészt kell megújítani, hogy alkalmas legyen kiállítások befogadására. (MTI)
