Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)

2018-10-31 / 250. szám

DP 180699 Kedves olvasóink! A holnapi államünnep miatt lapunk legközelebb november 2-án, pénteken jelenik meg. Háborús tájak a Fotóhónapon Korniss Péter és Török László tárlata a pozsonyi kiállítássorozaton 6. oldal Úgy készül a harang, mint a középkorban Az ország legfiatalabb harangöntője a 21 éves várhosszúréti SIÍ2 Róbert Régió, 7-11. oldal A NAP MONDATA Meggyőződtem, hogy önök az állam­ünnepet százévente egyszer ünnepük, de ígérem, ha meghívnak 100 év múlva is, akkor eljövök. Miloá Zeman cseh köztársasági elnök Csehszlovákia megalakulásának 100. évfordulója alkalmából tartott turócszentmártoni ünnepségen IDŐJÁRÁS Jobbára napos, az évszakhoz képest meleg idő. A legmagasabb hőmérséklet 15 és 21 fok között alakul. ÚJ SZÓ-ELŐFIZETÉS megrendeles@petitpress.sk 02/323 77 777 9 "771335 705038 2021-ig lehet óraátállítás Nehezen tudnak megegyezni a tagállamok, hogy a nyári vagy a téli időt válasszák-e ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Egyre biztosabb, hogy jövőre nem fogják eltörölni a nyári és a téli idő váltakozását. Áz uniós tagállamok képvise­lői először tárgyaltak közösen az óraátállításról, ám gyakor­latilag semmiben sem tudtak megegyezni. Ausztria azt javasolja, hogy az Európai Bizottság 2019-ről tolja ki 2021-re a szezonális óraátállítás eltörlését. Hétfőn, egy nappal azután egyeztettek Grazban az uniós köz­lekedési miniszterek az óraátállítás eltörléséről, hogy az Európai Unió átállt a téli időszámításra. Norbert Hofer osztrák közlekedési minisz­ter a tárgyalás után elismerte, hogy a tagállamoknak nagyon eltérő a véleményük az átállításról. Nem­csak abban nem tudnak megegyez­ni, hogy a téli vagy a nyári idő le­gyen eltörölve, hanem abban sin­csenek egységes véleményen, hogy szükséges-e egyáltalán az óraátál­lítás eltörlése. Több idő kell Hofer szerint az unió tagállamai­nak több időre van szüksége az egyeztetésekre, ezért Ausztria mint az EU soros elnöki országa felszó­lította az Európai Bizottságot, hogy csak 2021-től törölje az óraátállítást. Bécs arra is figyelmeztetett, hogy az átállítás számos ágazatnak nehézsé­get okozhat, például a légitársasá­gok nem tudnának fél év alatt átállni az egységes időre, a menetrendek és különböző rendszerek módosításá­hoz több mint egy évre van szüksé­gük a társaságoknak. A gyors átállás gondot okozhat a számítógépes rendszereknek is. Gyakorlatilag mindent, ami számítógépet használ, frissíteni fog kelleni, ugyanis jelen­leg a gépek a nyári-téli óraátállítási táblázatokkal dolgoznak. Eltérő vélemények Szlovákia eddigi egyetlen, óraát­állítással kapcsolatos dokumentu­mában, amelyet a munkaügyi mi­nisztérium dolgozott ki, a téli idő­számítás megtartását javasolja. A tárcavezető, Ján Richter fontosnak tartja a szomszédos országokkal va­ló egyeztetést, Szlovákia ugyanis szerinte ugyanolyan időt fog akarni, mint a lengyelek, a magyarok, a cse­hek és az osztrákok. A gond csak az­zal van, hogy míg a lengyelek és a csehek többsége téli időt részesítené előnyben, addig Ausztria nyári időt akarna, Magyarország pedig nem akarja eltörölni a szezonális óraát­állítást. Három időzóna Jelenleg az Európai Unió területén három időzóna van. A legtöbb tag­állam a közép-európai időzóna ré­sze, Portugália és Nagy-Britannia viszont a nyugat-európai időzónába tartozik, így ott egy órával kevesebb van, Görögország vagy Románia pedig a kelet-európai időzóna része, így ott hozzánk képest egy órával több van. (dem, TASR) Elkezdődött a Merkel-korszak vége Berlin. A Merkel-korszak vé­géről írtak és az európai bizony­talanság növekedését vetítették elő a legtekintélyesebb külföldi lapok annak kapcsán, hogy a né­met kancellár bejelentette foko­zatos visszavonulását. Angela Merkel hétfőn berlini sajtótájé­koztatóján erősítette meg, hogy nem indul újra pártja, a Keresz­ténydemokrata Unió (CDU) el­nöki tisztségéért a decemberi tisztújító kongresszuson. Kan­cellári tisztségről nem mond le, de a jelenlegi lesz az utolsó ciklusa. A következő törvényhozási cik­lusban képviselőként sem kíván dolgozni, és más politikai tiszt­séget sem vállal. Részletes hí­rünk a 4. oldalon. (MTI) „Nem lopni, nem hazudni. ’ Andrej Kiska Tornáé G. Masaryk csehszlovák államfő szavaival emlékezett Csehszlovákia megalakulásának 100. évfordulójára Turócszentmártonban. Hírünk a 2. oldalon. (tasr felvétel) NAHÁT! Kuciak-ügy: Magyarországról származhat a gyilkos fegyver ÖSSZEFOGLALÓ Kót magyar férfi került a Ján Kueiak gyilkosai után nyomozó szlovák hatóságok látókörébe, az egyiktől szerezhették be azt a fegyvert, amivel megölték az oknyomozó újságírót és barátnőjét - derül ki a HVG birtokába került európai rendőrségi határozatból. Budapest. Az ügybe ezért bevon­ták a magyar rendőrséget, amely több helyszínen tartott házkutatást, többek közt Budapesten, Kecskeméten és Zebegényben. A Kuciak-gyilkosság egyik letartóztatott vádlottjának val­lomása alapján a Pest megyei Zebe­gényben élő K. L.-től származhatott az a fegyver, amellyel megölték a szlovák újságírót és barátnőjét - de­rül ki a hvg.hu birtokába került euró­pai nyomozási határozatból. A doku­mentum alapján a vádlott vallomásán túl különféle „telekommunikációs adatok” is arra utalnak, hogy a ma­gyar férfinek köze volt az orgyilko­sok által használt fegyverhez. Az Aktuality.sk újságíróját és kedvesét, Martina Kusnírovát febru­árban szabályosan kivégezték nagy­mácsédi otthonukban. Eddig még nem találták meg az orgyilkossághoz használt 9 milliméter kaliberű fegy­vert sem. Négy embert vádoltak meg: a gú­­tai Sz. Tamást, aki valószínűleg le­adta a lövéseket, A. Zoltán komáro­mi vállalkozót, aki a közvetítő volt, illetve a soförként-segítőként közreműködő Miroslav M. -et, va­lamint az akciót szervező, többieket kifizető komáromi Alena Zs.-t. A vallomásaik alapján került képbe a zebegényi K. L., akiről azt feltétele­zik, hogy ő adta el 3000 euróért azt a pisztolyt, amivel megölték a párt. Folytatás a 2. oldalon. (hn, hvg.hu) Ökológiai katasztrófa gyertyák miatt Ljubljana. Évente mintegy 16 millió gyertyával díszítik fel a temetőkben lévő sírokat Szlové­niában, ezzel az ország globáli­san a harmadik legnagyobb gyertyafelhasználó, ez azonban ökológiai katasztrófát idézhet elő a környezetvédelmi tárca szerint. A hulladékfeldolgozók ugyanis képtelenek feldolgozni az utánuk maradt hulladékot. A környezet­védelmi tárca adatai szerint je­lenleg mintegy 950 tonna gyer­tyahulladék gyűlt össze a hulla­déktároló helyeken. Mivel köze­leg mindenszentek ünnepe, ez a mennyiség az év végére 1500 tonnára nőhet. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents