Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)
2018-10-26 / 247. szám
4 I KÖZÉLET 2018. október 26. | www.ujszo.com Folytatás a 3. oldalról. Sokszor leírták, hogy Dél- Szlovákia fejlesztését a mindenkori szlovák kormány elhanyagolta. Ön hogyan látja Dél- Szlovákia helyzetét? Tény az, hogy Dél-Szlovákia infrastrukturálisan nem fejlett, nem vonzza a befektetőket. Nem véletlen, hogy Rimaszombatba nem érkezik befektető, ugyanis nem lehet oda eljutni, az iparnak logisztikai háttér kell. Az a döntés például, hogy autópálya csak északon épült, azt is eredményezte, hogy az elmúlt 15 év alatt ez a déli régió gazdaságilag sokkal gyengébb lett. Ennek számos következménye van, az egyik, hogy a déli régióban nincsenek igazán nagy foglalkoztatók, akik támogatnák az iskolaügyet, azért, mert szükségük van jól képzett munkaerőre. Talán egyetlen kivétel a Samsung, de ajövője ennek is kérdéses. Évekig nagyon sok szlovákiai magyar Magyarországon dolgozott, például Komáromban vagy Esztergomban — később a válság vagy a vállalati optimalizálás következtében sokan elveszítették a munkahelyüket Magyarországon. Ilyen nagy a különbség észak és dél között? A szlovákiai gazdasági növekedést a déli régióban az emberek kevésbé érezték. Érdemes összevetni Zsolnát és Komáromot a húsz évvel korábbi állapotukkal, és rögtön látható, mennyit fejlődött egy északi, és mennyit egy déli város. Az autópálya nagyon sok városba befektetőket hozott, magasabb az átlagbér, szakképzett munkaerőre van szükség, ezért az iskolák képzési színvonala is ennek megfelelően alakult. Dél- Szlovákia ma oda jutott, hogy egyáltalán nem vonzó egy nagyobb befektetőnek. Minimum 15-20 éves lemaradása van a régiónak, és azon kell elgondolkodni, hogyan lehetne javítani a helyzeten. Komáromnál ott a magyarországi autópálya, az Ml-es. Ez nem segített a helyzetén? Az volt a gond, hogy az M1 -re nem épült meg Szlovákiából csatlakozás: csak egy egysávos nyolc kilométeres bekötőút van, a végén egy híddal, és át kell haladni két városon. Komárom mellett új híd épül a Dunán, és épül az R7-es is. Ezek az infrastrukturális fejlesztések változtathatnak a helyzeten? Az R7-es elsősorban a Pozsonyba ingázók helyzetén segít. A további bővítésre még hosszú évekig kell várni, a befektetések hiányán jelentősen nem változtat. Tény az, hogy két nagyon fontos szempont jelenik meg a befektetők számára ma, az egyik, hogy milyen az iskolák színvonala, milyen munkaerőt bocsátanak ki a piacra, a másik pedig a bérek. Szlovákiában a bérek folyamatosan emelkednek, és már viszonylag magasak, tehát egyre kevésbé vonzó ezen a téren. Igazából középiskoláink színvonalának emelése lenne az egyik lehetősége annak, hogy a régió vonzóvá váljon a befektetők számára. Olyan egyetemekre, tudásközpontokra van szükség, amelyek olyan befektetőket, beruházásokat vonzanak Szlovákiába, amelyek nagyobb szakértelmet igényelnek. A jövő már nem az összeszerelő üzemekről és a gyártósorokról szól. Az autópálya-építésből kimaradtunk, a tudás alapú társadalom építésén kellene dolgozni. Van az MKP-nak is gazdaságélénkítő programja, a Baross Program, amihez magyarországi forrást társítanak: a kis- és középvállalkozásokat és a mezőgazdasági vállalkozókat támogatják. Össze lehet ezeket a támogatásokat hangolni a szlovákiai állami támogatásokkal úgy, hogy a régiónak még előnyösebb legyen? Nem tudom, hogyan lehetne koordinálni, és kellene-e ez. A szlovákiai központi forrásokról állami szinten döntenek - példának okáért meg lehet nézni, mi a helyzet a csatornahálózattal az országban, össze lehet vetni az egyes régiókat, és akkor kiderül, mennyire volt arányos ez a központi elosztás. Ha van egy program a kisvállalkozók támogatására, azt nem lehet összevetni más típusú országos programokkal. Ha az MKP- nak sikerül forrást szerezni a kisvállalkozók segítésére, az nagyon jó hír. Ha valaki koordinálni szeretne, akkor először itt, Szlovákiában kellene kidolgoznia Dél-Szlovákia régiófejlesztési tervét. Utána lehetne esetleg Magyarországgal együttműködve fejleszteni ezt a régiót. Amíg nem létezik egy szlovák elképzelés erről a régióról, nincs értelme bármiféle koordinálásról beszélni. A szlovák-magyar viszony az utóbbi években szinte konfliktusmentes. A kényes ügyekkel, amilyen például a kettős állampolgárság, nem foglalkoznak. Meddig tarthat ez a nyugalmi állapot? A magyar-szlovák viszony azon alapul, hogy ahol közös érdekeink vannak, ott együttműködünk, azokról a kérdésekről pedig, amelyekről eltérő véleményen vagyunk, nem nyitunk vitát. Sok közös pont van. Azért most a legjobb a szlovák-magyar viszony az elmúlt 25 év távlatában, mert a politikusok is eljutottak oda, hogy próbálják megérteni a másik fél álláspontját. Nemcsak a két ország között jó a kapcsolat, hanem a visegrádi négyekben is. Ebben a régióban állandó gazdasági növekedés van, és Európa erős része lesz. A kis országok összefogva hatékonyabban tudnak föllépni bizonyos kérdésekben, és a régió gazdasági ereje évről évre nagyobb, ami jó hír. Igen, de a visegrádi négyek uniós politikája nem egységes. Lengyelország és Magyarország is különutasként viselkedik. Orbán Viktor külön dacol a nyugateurópai országokkal. De milyen értelemben? Amit Orbán korábban mondott a migrációról, ma mindenki azt ismételgeti, Orbánt meg kikiáltják unióellenesnek. Az zavaija a nyugat-európai országokat, hogy a V4-ek közösen léptek fel, és önálló véleményt fogalmaznak meg. Közép-Európa kezdettől fogva komolyan veszi a schengeni határvédelmet. Ma azt látjuk, Németország is fölülvizsgálta már korábbi álláspontját a menekültkérdésben, a pártok támogatottságán is látszik, milyen a hangulat Németországban. A visegrádi négyek országait - eddig Lengyelországot és Magyarországot - elsősorban a jogállamiság lebontása, a demokráciadeficit miatt bírálják, azért, mert eltávolodtak az uniós alapelvektől. Nem hiszem, hogy olyan válságos lenne a helyzet, hogy a V4-ekhez úgy viszonyuljon az unió, ahogy viszonyul. Tessék megnézni, hogyan viszonyul Dánia a menekültekhez, milyen törvények vannak. Ha Magyarország fogadna el ilyen törvényeket, azonnal támadnák miatta. Alapvetően az a probléma, hogy nem létezik a V4-hez hasonló szerződés az unión belül, és ezért ez néhány országnak nehezen feldolgozható. A V4-eket a korrupció terjedése miatt is bírálat éri, például az uniós források fölhasználásában. Korrupciós ügyek mindenhol vannak Európában és a világban, és mindent meg kell tenni azért, hogy az állami forrásokat transzparensen osszák el. Ez nagy kihívás a jövő politikusai számára is. Nemrég a Denník N napilap szervezett egy beszélgetést a magyarországi demokrácia helyzetéről, és ott is fölmerült a kérdés, hogy mi a politika és a gazdaság viszonya Magyarországon. Szinte csak azok a gazdasági szereplők tudnak jelentősen növekedni és sikeresek lenni, akik nagyon jóban vannak a Fidesszel. Ez így rendben van? Ez sokkal bonyolultabb kérdés, mint amilyennek tűnik. A versenypályázatok feltételeinek nem sok szereplő tud megfelelni. Vegyük az építőipart: olcsón és hatékonyan csak nagy, jól szervezett vállalatok tudnak építeni, úgy vélem, ők nyerik a tendereket, de nehéz erről érdemben nyilatkoznom, mert ebben én nem veszek részt. Ha valaki átlátható pályázaton nyer, azt nem tartom korrupciónak, ha állami megrendelésért fizetni kell valakinek, azt korrupciónak tartom. És arról mi a véleménye, hogy a magyar miniszterelnök egy olyan vállalkozó magángépén utazik focimeccsre, aki rendre pályázatok nyertese? A magyar miniszterelnök egy olyan gépen utazott, amit a klub bérelt, és nem azért utazott ezen a gépen, mert ezért valamilyen ellenszolgáltatást nyújt, hanem azért, mert szereti a focit. Újra megpróbálják módosítani az építési törvényt ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákiának már 2020-tál új építési törvénye lehet - jelentette be a szlovákiai építőipari vezetők csütörtöki találkozóján Érsek Árpád közlekedési miniszter. A jelenleg érvényes jogszabály már több mint 40 éves. Pozsony. Az új építési törvényjavaslatát Érsek szerint november közepén bocsáthatják tárcaközi egyeztetésre, előtte azonban még egyeztetniük kell a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásával (ZMOS) is. Ezt követően vitatja meg a javaslatot a kormány, majd pedig a parlament. „Ha nem lesz ezer módosító javaslat, akkor az új jogszabály 2020. január 1-jével léphet életbe” - közölte Érsek, hozzátéve, hogy megpróbálja tartam a kitűzött határidőt. Az új építési törvény ötlete nem számít újdonságnak, az elmúlt években több javaslat is született, amelyek azonban rendre megbuktak. Érsek elődje, Ján Pociatek is megpróbált elfogadtatni korábban egy hasonló javaslatot, végül azonban visszavonta azt. A lépést azzal indokolta, hogy a törvényt, amely hosszú évtizedekre készül, nem szabad túlpolitizálni, és az egész politikai paletta támogatását élveznie kell. Érsek szerint ő is minden érintett féllel tárgyal az építési törvény javaslatáról, az említett ZMOS mellett például építőipari szakemberekkel. is. A tárcavezető hozzáfűzte: a javaslat szövegét a minisztérium egyszer már elküldte az összes képviselőnek, de erre senki sem reagált. Most még egyszer elküldi, és várja a megjegyzéseket. A közlekedési minisztérium korábban azt is felvetette, hogy a jelenlegi építési törvényt két új jogszabály válthatja fel. Érsek Árpád (Híd) közlekedési miniszter szerint az új jogszabály 2020-bar léphetne hatályba (TASR-feivétei Az egyik a területrendezést, a másik az építkezéseket szabályozná. A fő célok között szerepel az illegális építkezések visszaszorítása, valamint az építkezésekre vonatkozó előírások olyan módosítása, aminek köszönhetően javulhatna az építmények minősége és biztonsága. Az építőipari vezetők tegnapi találkozóján tette közzé legfrissebb ágazati elemzését a CEEC Research társaság is. Eszerint a 2008-ban kirobbant gazdasági válság az építőipart sem kímélte, az elmúlt években azonban már lassú javulásról adhattak számot az ágazat képviselői. Idén nagyjából 6, jövőre pedig csaknem 4 százalékos növekedést produkál az építőipar. „Elsősorban a kisebb és közepes nagyságú cégek számítanak javulásra” - nyilatkozta Jirí Vacek, a CEEC Research igazgatója. Szerinte azonban a javulás csak átmeneti lehet. „Az általunk megkérdezett cégvezetők csaknem háromnegyede gondolj a azt, hogy az uniós források 2020 utáni megcsappanását követően a megrendelések száma is csökken” - tette hozzá Vacek. A most közzétett felmérés szerint az építőipari cégek jelenleg a kapacitásaiknak átlagosan több mint a 90 százalékát használják fel, és a többségüknek kilenc hónapra előre vannak megrendeléseik. (mi.TASR) Világi Oszkár: A tudás alapú társadalom építésén kellene dolgozni (Somogyi Tibor felvétele)
