Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)
2018-10-03 / 227. szám
KÜLFÖLD 8 I RÖVIDEN Néppárt: a finn Stubb Orbán ellen Helsinki. Alexander Stubb volt finn kormányfő tegnap bejelentette indulását az Európai Néppárt (ÉPP) csúcsjelölti tisztségéért, hogy esetleg ő lehessen az Európai Bizottság következő elnöke. Stubb nem Manfred Webert, az ÉPP frakcióvezetőjét tartja politikai ellenfelének, aki szintén indulni kíván az uniós bizottság elnöki székéért, hanem Orbán Viktor magyar miniszterelnököt. Állítólag a finn politikus azt szeremé, ha az ÉPP e havi találkozóján megvitatná Orbán Viktor pártjának kizárását soraikból, annak érdekében, hogy megakadályozza a Néppárt lassú jobbra tolódását. (MTI, hvg.hu) Phenjan nukleáris fegyverarzenálja Szöul. Becslések szerint 20 és 60 között lehet a Phenjan által birtokolt nukleáris fegyverek száma - mondta Cső Mjung Gjon délkoreai országegyesítési miniszter, titkosszolgálati forrásokra hivatkozva. Ezzel először fordult elő, hogy egy magas rangú délkoreai tisztségviselő nyilvánosan beszélt Észak-Korea titokban kifejlesztett nukleáris fegyverzetének léptékéről. Az országegyesítési minisztérium tegnap leszögezte, Cső közlése nem jelenti azt, hogy Dél-Korea elismerné északi szomszédjának atomhatalmi státuszát. Szöul folytami fogja a tárgyalásokat az északi atomfegyverprogram teljes felszámolásáról. (MTI) 34 menedékkérő fulladt a tengerbe Genf. Legkevesebb 34 menedékkérő vízbe fulladt a Földközi-tengeren, míg huszonhatan túlélték a hajójuk elsüllyedését - közölte tegnap a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) a marokkói haditengerészetre és egy spanyol mentőszervezetre hivatkozva. A hajó vasárnap óta sodródott 60 emberrel a fedélzetén. Hozzávetőleg 72 ezer menedékkérő érkezett eddig 2018-ban Európába a Földközi-tengeren keresztül. Az IOM szerint mintegy 1600 migráns vagy menedékkérő lelte halálát a veszélyes tengeri átkelés során. (MTI) Szijjártó beszólt a német államfőnek Budapest. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter szerint Frank-Walter Steinmeier német államfő nem tudja elfogadni a magyar emberek döntését, hogy Magyarország nem lesz bevándorlóország. Steinmeier hétfőn ugyanis azt mondta: az illiberális demokrácia önellentmondás, mert a demokrácia vagy liberális, vagy nem demokrácia. Kijelentette, „egyes országokban, az EU-ban is megkérdőjelezik a liberális demokráciát és a jogállamot.” A német elnök szerint ennek belátásához elégséges tanulmányozni Orbán legutóbbi tusnádfürdfői beszédét. (MTI) 2018. október 3.1 www.ujszo.com Mehet a magyar konzul Ukrajna még ezen a héten kiutasítja a beregszászi magyar konzult, amennyiben Budapest nem hívja vissza őt - jelentette ki Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter. Kijev. Az ukrán diplomácia vezetője leszögezte, Kijev „udvariasan, de nagyon keményen és következetesen” fog cselekedni Magyarországgal szemben. Klimkin hangot adott azon véleményének is, hogy Oroszország a magyar útlevelek ukrán állampolgároknak Kárpátalján történt kiadása körül kialakult helyzetet felhasználja az említett terület és egész Ukrajna destabilizálására. A tárcavezető - mint elmondta - kifejtette érveit Magyarország külügyminiszterének arról, hogy szerinte a magyar fél megsértette a konzuli kapcsolatokról szóló bécsi egyezményt. Ismételten hangsúlyozta azt az álláspontját, miszerint senki sem rejtheti el a hatóságok elől azt a tényt, hogy új jogokra és kötelezettségekre tett szert. „Javasoltam Magyarország külügyminiszterének, hogy hívja haza ezt a konzult, ha pedig ez nem történik meg ezen a héten, jegyzéket küldünk a magyar félnek még ezen a héten a kiutasításáról” - fogalmazott Klimkin. Az ukrán tárcavezető ugyanakkor a legfontosabb dolognak azt nevezte, hogy Oroszország Kárpátalja és egész Ukrajna destabilizálására fogja kihasználni a helyzetet, ahogyan tette ezt korábban is. Ennek kapcsán emlékeztetett a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) székháza elleni támadásokra, , hozzátéve, hogy a gyújtogatásokat az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szervezte meg. (MTI) Ismét sztrájkok és tüntetések bénították meg Belgiumot a kormány vitatott nyugdíjpolitikája miatt, a több szektorra kiterjedő munkabeszüntetés egész nap fennakadásokat okozott Brüsszelben és az ország más részein. A fővárosban csak egy metróvonalon közlekedtek szerelvények, ahogy a buszok és a villamosok jelentős része sem járt. A belga kormány a következő években 11 milliárd eurót akar megspórolni gazdasági és szociális reformjai révén, azt tervezi, 2030-tól 65 évről 67 évre emeli a nyugdíjkorhatárt. (TASR/ap) Képzetteket várnak a britek A brit miniszterelnök szerint az unió nem hasonlítható össze az egykori Szovjetunióval MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London. A magas szakképesítésű külföldi munkaerő nagybritanniai alkalmazását részesíti előnyben a brit kormány készülő, a brit EU-tagság megszűnése (brexit) utáni időszakra szóló új bevándorlási szabályozása, területi különbségtétel nélkül - mondta tegnap a brit kormányfő. Az új brit bevándorlási szabályozás alapján az EU-országokból a brexit után érkezők sem részesülnének kedvezményesebb elbírálásban, mint mások, azaz a munkavállalási szándékkal érkező külföldiek nemzetisége helyett szakképzettségük lenne az elbírálás alapelve. Theresa May a kormányzó Konzervatív Párt éves kongresszusán kijelentette azt is, hogy a kereskedelmi megállapodás, amelyet London az Európai Unióval szeretne megkötni, tartalmazhat majd külön „kölcsönös mobilitási” záradékot a brit, illetve az uniós munkavállalók számára. A készülő szabályozás a brit kormányfő tegnapi vázlatos ismertetése szerint a Nagy-Britanniában hosszabb távon dolgozni kívánó külföldi munkavállalók számára minimálkeresetet ima elő a letelepedés engedélyezése fejében. Ennek szintjét Theresa May egyelőre nem fedte fel, de a brit sajtóban 20 ezer fonttól 50 ezer fontig teijedő éves bérezési minimum előírásáról olvashatók találgatások. A brit kormány ezzel is a magasan képzett külföldi munkavállalókat igyekszik előnyben részesiteni. A brit üzleti szektor szakmai szervezetei ugyanakkor jó ideje folyamatosan figyelmeztetik a brit kormányt arra, hogy a külföldi EU-munkaerő alkalmazása a brexit után is alapvető fontosságú lesz a brit gazdaság és a közszolgáltatások számára, a munkavállalók szakképesítésétől függetlenül. A Brit Vendéglátóipari Szövetség legutóbbi felhívásában közölte: a brit éttermekben dolgozó felszolgálók 75%-a, a szakácsok 25%-a, a szállodák takarítási és egyéb fenntartási feladatokat ellátó személyzetének 37%-a más EU-tagállamokból érkezett. A brit mezőgazdasági termelők uniója arra hívta fel a kormány figyelmét, hogy a brit agrárszektornak a következő évtized elején vár-* hatóan évente 90 ezer idénymunkásra lesz szüksége, és e munkavállalók nagyon nagy többsége a kelet-európai EU-országokból érkezik. A brit miniszterelnök szerint az Európai Unió nem hasonlítható össze az egykori Szovjetunióval. Ezzel alig burkoltan visszautasította saját külügyminisztere, Jeremy Hunt erre vonatkozó minapi kijelentését. Hunt a kormányzó Konzervatív Párt kongresszusán felszólalva úgy fogalmazott: Európában legutóbb a Szovjetunió volt az, amely nem engedte, hogy bárki távozzon érdekköréből. Hunt e kijelentéseiért súlyos bírálatok kereszttüzébe került még saját pártján belül is. May azt mondta: az Európai Unió tárgyalóasztalánál olyan országok képviselői is ülnek, amelyek egykor a szovjet érdekszférához tartoztak, ma már viszont demokratikus országok. A kormányfő a birminghami kongresszuson adott interjúban viszont megerősítette azt a korábban is hangoztatott panaszát, hogy az Európai Unió nem részletezte pontosan kifogásait a brit EU- tagság megszűnésének feltételrendszerérői összeállított brit kormányzatijavaslat ellen. A brexitről szóló tárgyalások legsarkalatosabb megoldatlan kérdése az, hogy miként lehet elkerülni a fizikai vám- és útiokmányellenőrzés visszaállítását Északírország és az ír Köztársaság 499 kmes határán, amely a brexit után az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi vámhatára lesz. A brit pénzügyminiszter szerint lesz „elégséges költségvetési muníció” arra az esetre, ha megállapodás nélkül zárulna a brexitről folyó tárgyalássorozat az unióval. Philip Hammond optimizmusa kétséges, ugyanis a nagy londoni pénzügyigazdasági elemzőházak a brexit utáni lefékeződést vagy a recessziót sem zárják ki. Zoran Zaev macedón miniszterelnök (felvételünkön) bejelentette, azonnal megkezdi az egyeztetést az ellenzéki pártokkal az ország nevének megváltoztatására vonatkozó alkotmánymódosításról annak ellenére, hogy az erről szóló népszavazás eredménytelen lett. Az alkotmánymódosításhoz kétharmados többségre, vagyis a 120 tagú parlament 80 képviselőjének támogatására van szükség, ám a szociáldemokrata kormánykoalíciónak csupán 69 mandátuma van. A macedón és a görög miniszterelnök júniusban kötött megállapodást arról, hogy lezárják a 27 éve húzódó névvitát a két ország között. (TASR/AP) Csapás az iszlamistákra Mogadishu/Lille. Amerikai légicsapás végzett tegnap az al- Shabaab terrorista szervezet 9 fegyveresével Szomália déli részén. A csapásokat egy nappal azután hajtották végre, hogy iszlamisták hétfőn megtámadták a Szomáliái kormányerőket a Mogadishutól délre fekvő Kismayo kikötővárosa mellett - közölte az amerikai hadsereg Afrikába vezényelt erőinek parancsnoksága, hozzátéve, hogy hadműveletük nem járt civil áldozatokkal. A parancsnokság a Szomáliái biztonsági erőkkel és az Afrikai Unió Szomáliái Missziójával (AMISOM) közösen lép fel az országban a terrorizmus ellen. Hétfőn az al-Shabaab autóba rejtett pokolgépet robbantott egy európai uniós katonai konvoj mellett Mogadishuban; a robbantásban legalább négy, közelben lévő iskolás gyerek lelte halálát. Az Európai Unió az Afrikai Unió Szomáliái Missziójának egyik legfontosabb támogatója. Az al-Kaida terrorista hálózathoz köthető al-Shabaab csoport célja Szomália nyugatbarát kormányának a megbuktatása, és az iszlám törvénykezés, a saría bevezetése az országban. Befagyasztották a francia hatóságok a Centre Zahra France nevű iszlám szervezet vagyonát 6 hónapos időtartamra terrorcsoportok támogatásának gyanúja miatt. A francia rendőrség tegnap házkutatásokat tartott a szervezet székhelyén, illetve annak vezetőinek lakásán, őrizetbe vettek 11 embert, és fegyvereket is lefoglaltak. A mintegy 200 rendőr részvételével az észak-franciaországi Grande- Synthe településen végrehajtott terrorelhárító akciót az indokolta, a Centre Zahra France erőteljesen támogat több terrorcsoportot és olyan mozgalmakat, amelyek a köztársaság értékeivel ellentétes eszméket helyeznek előtérbe. Internetes oldala szerint a 2009 novemberében alapított Centre Zahra France kulturális központ célja, hogy megismertesse az iszlám üzenetét... (MTI)
