Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)

2018-10-03 / 227. szám

6 KULTÚRA 2018. október 3. I www.ujszo.com A színvonal érdekében Két magyar színházunknak jobb lenne a minisztériumnál, a Márai-háznak szintén (Cséfalvay A, András felvétele) RÖVIDEN Búd Spencer életéről film készül Róma. Játékfilm készül Búd Spencer életének arról a szaka­száról, amely filmes pályafutását előzte meg - jelentette be a két éve elhunyt művész fia, Giusep­pe Pedersoli. „Mindig azt mond­ta, hogy ő nem színész. A forga­táson nem szerepet játszott, ha­nem pontosan olyan volt, mint az életben”- mondta Giuseppe Pe­dersoli emlékeztetve rá, hogy édesapja úszóbajnok volt. A Ná­­polyból származó Carlo Peder­soli, aki színészként vette fel a Búd Spencer nevet, 86 éves ko­rában hunyt el. Szülővárosában nagyszabású kiállítással emlé­keznek rá a Művészetek Palotá­jában. A róla szóló film forgató­­könyve már készül. (MTI) Az eddig legjobb „pávások" versenye Budapest. Különleges évaddal ‘ jelentkezik a Fölszállott a páva népzenei és néptáncos tehetség­kutató műsor: az eddigi legjob­bak mérik össze tudásukat. A döntők döntője alcímet viselő hatodik évadban régi nagy ked­vencek lépnek a színpadra: a felnőtt és gyermek évadok sze­replői is versenybe szállnak a legjobbnak járó díjért - közölte az MTVA. A Duna Televízió október 26-án és november 2-án sugározza a két felvezető adást, amelyekben a versenyzők visszaemlékeznek az elmúlt évadok legjobb pillanataira. A műsor élő adásai november 9-én az elődöntőkkel kezdődnek, és december 21 -én a döntővel zá­rulnak. A zsűri elnöke ezúttal is Sebő Ferenc Kossuth-díjas ze­nész lesz. Idén is szerepel a zsűriben Sebestyén Márta Kossuth-díjas énekes, Agócs Gergely néprajzkutató, zenész, a Hagyományok Háza tudomá­nyos munkatársa, Diószegi László történész, koreográfus, valamint Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas táncos, koreográ­fus. Fontos változás azonban, hogy a zsűri a produkciók szóbeli értékelése után átadja a döntés jogát a tévénézőknek. Szabad­kártya segítségével az elődön­tőkben két, a középdöntőkben már csak egy versenyzőt juttat- • hatnak tovább. (MTI) A100 Folk Celsius Heilig Gáborral Budapest. Folytatja működését a 100 Folk Celsius, amelynek alapító frontembere, Orbán Jó­zsef idén júliusban elhunyt. A csapat régi-új tagja Heilig Gábor, aki 1987 és 1996 között már ze­nélt a 100 Folk Celsiusban, ta­valy és idén pedig ő helyettesí­tette a betegeskedő Orbán Józse­fet a koncerteken. A country és a bluegrass magyarországi alap­csapata 1976-ban alakult. Az át­törést az 1984-ben megj elent harmadik nagylemez, a Paff, a bűvös sárkány hozta meg, amely elképesztő sikert aratott: 374 ezer példányban kelt el, ami ma már elképzelhetetlen. A csapat nyolcszor lépett fel az ÜSA-ban, a country szülőhazájában, nagy sikerrel. (MTI) JUHÁSZ KATALIN Fontos lópések egész sora valósult meg, illetve van folyamatban a kulturális minisztériumban. Ezekről kérdeztük Rigó Konréd (Híd) államtitkárt. A minisztériumban zajlik a re­gionális és kisebbségi kultúrák stratégiájának kidolgozása, amely 2030-ig határozza meg, hogy az ál­lamnak, a megyéknek és a telepü­léseknek mit kell tenniük a kultu­rális élet fejlődése érdekében, illet­ve mennyi pénzre lesz szükségük. Miért tekinthető ez mérföldkőnek? Mert a meglévő intézmények meg­erősítését, több helyi kulturális prog­ramot, új intézmények létrehozását és a különböző területeken dolgozó szervezetek munkájának összehan­golását jelenti. Fontos előrelépés, hogy a minisztériumban januárban alakult kisebbségi kulturális osztály augusztus 20-tól főosztályi szintre emelkedett. Kisebbségi, illetve regi­onális szakosztályok tartoznak hoz­zá, a kisebbségi osztály élére Kún Kelemen Melinda került, a másik osztály, illetve a főosztály élére ja­nuártól tervezünk felvenni egy-egy vezetőt. A főosztály feladata a kultu­rális folyamatok elemzése, továbbá megfelelő törvényi keretek előkészí­tése. A minisztériumon belül 2010 óta nem volt kisebbségi kulturális osz­tály, a tárca azóta nem foglalkozott kisebbségi kultúrpolitikával. Ahhoz, hogy ne ad - hoc ötletek alapján dol­gozzanak az osztályok, érdemes stra­tégiákat kialakítani. A stratégia a leg­magasabb szintű kormányzati doku­mentum, amely hosszú távra megha­tározza az adott ágazat fejlesztését. Ezen dolgozunk most, külső szakér­tők bevonásával a regionális fejlesz­tés, a regionális kultúra illetve a ki­sebbségi kultúra területéről. Ez az el­ső olyan anyag, amelynek köszönhe­tően a kultúra a régiófejlesztési stra­tégia szerves részévé válik. Minél több kapcsolat lesz a kisebbség és a többség között, annál komolyabb, hosszabb távú fejlesztést várhatunk el a kisebbségi kultúrára nézve is. Ez nem azt jelenti, hogy megpróbáljuk a kisebbségi kultúrát belemosni a re­gionális kultúrába, külön kívánjuk kezelni. De örülnénk, ha erős kap­csokkal kötődne a regionális kultú­rához. Ezért szerepelnek egy straté­gián belül. Anyagilag akár jobban is járhat­nak ezzel a kisebbségek? Hiszen sok helyen a regionális kultúrának is ők a főszereplői. Nem szeretnénk ilyen verseny­helyzetet kialakítani, de mindenképp az a cél, hogy miután a stratégia el­készül, új pénzügyi forrásokat is mozgósítsunk a költségvetésből, il­letve az európai uniós támogatások­ból. Több pénzt szeretnénk a helyi, a regionális és a kisebbségi kultúrára is. Mikorra várható ez? Egy állami stratégiaépítés általá­ban évekig tart, mi viszont azt az am­biciózus célt tűztük ki, hogy jövő márciusra befejezzük, és 2019 má­sodik negyedévében a kormány elé visszük az anyagot. Ha a kormány elfogadja, a költségvetési tárgyalá­sokon már aktuális téma lesz, és 2020-tól megjelenhetnek bizonyos elemei a büdzsében. De előre is gon­Rigó Konrád államtitkár optimista dolkodunk, például nagyon fontos kérdés számunkra a kisebbségi szín­házak támogatása, amiben már most szeretnénk konkrét emelést elérni. Szakmai körökben egy ideje már rebesgetik, hogy a kisebbségi szín­házak a megyéktől a kulturális tár­ca fennhatósága alá kerülnének. Jelenleg egyetlen állami fenntartá­sú magyar színházunk van, az Ifjú Szivek Táncszínház. Múlt pénteken a Híd három képviselője, Sárközy Irén, Vavrek István és Balódi László be­adtak egy javaslatot a színházi tör­vény módosítására, ami azt tartal­mazza, hogy öt nemzetiségi színház, közük a kassai Thália és a Komáromi Jókai Színház már 2019. január 1-től kerüljenek át a kulturális minisztéri­umhoz, a jelenleg rendelkezésre álló forrásaikkal együtt, amelyeket mi megerősítenénk. Már 2002-ben, amikor a megyékhez kerültek, sokan bírálták a döntést, hiszen ezek az in­tézmények országos jelentőségűek, a társulatok más megyék területén is fellépnek. Több próbálkozás volt már a visszarendezésre, legutóbb 2010- ben, a Radicová-kormány idején. Akkor a Híd a nemzetiségekért fele­lős miniszterelnök-helyettes hivata­lához szerette volna csatolni az összes nemzetiségi intézményt, de időszűke miatt nem sikerült. Most, ha minden jól megy, meg tudjuk ezt lépni. Milyenek a reakciók az érintett színházak, illetve a megyék veze­tése részéről? A kezdeményezésnek elég széles szakmai támogatottsága van, 140 ne­ves színházi ember állt mellé. A kul­túrában dolgozók viszont mindig óvatosak, minden változásban ve­szélyt látnak. A megyei vezetők re­akciója számomra eléggé furcsa volt, mert eleinte egyetértettek, a legutób­bi beszélgetéseink alkalmával vi­szont jelezték, hogy elbizonytala­nodtak ezzel kapcsolatban. Miért ragaszkodnának a ki­sebbségi színházakhoz? Hiszen a megyék most is az államtól kapják azt a pénzt, amit továbbadnak ne­kik. Ez így van. De mégiscsak ők hatá­roznak a támogatásról egyéves szer­ződés alapján, ami jelent bizonyos kontroli-lehetőséget. Úgy tekintenek erre a pénzre, mint a sajátjukra. Attól tartanak, hogy ezzel a megye kom­petenciája csökken, azaz valamiféle centralizációs igényt látnak mögötte. Másrészt nemrég emelték a színhá­zak költségvetését, amit az intézmé­nyek magukkal hoznának a minisz­tériumhoz, a megyék költségvetése tehát ezzel az összeggel csökkenne. Pedig azt kellene látniuk, hogy ha mi meg tudjuk növelni a támogatást, emelkedhet a színházak színvonala. Ha megnézzük a húsz megyei fenn­tartású színház költségvetését, lát­hatjuk, hogy a nemzetiségiek kullog­nak az utolsó helyen. Kassán a Thália és a Romathan, Epeijesen a Duch­­novic színház a legszerényebben fi­nanszírozott intézmény. A törvény­­tervezet azzal számol, hogy a minisz­tériumhoz kerülő színházak 2018-as költségvetése bekerül a színházi tör­vénybe. Ez egyrészt a létezésüket ga­rantálná törvényileg, másrészt az éves minimális büdzséjüket, amelyet igyekszünk már jövőre megemelni. Mi a helyzet a dunaszerdahelyi magyar színházzal, amelynek le­hetséges megalakulásáról február óta hallani? Egyelőre nem látni ennek a törek­vésnek a kézzel fogható eredményét, de bízom benne, hogy megmozdul valami. Jónak tartanám, ha mi is lét­rehoznánk azt az intézményrend­szert, ami szlovák oldalon működik, vagyis vannak kiemelt, országos jelentőségű kulturális intézmények, továbbá regionális, illetve helyi in­tézmények. Ebbe a hierarchiába tö­kéletesen beleillene egy Nagyszom­bat megye által létrehozott regionális színház. Nemrég beszéltünk erről Jó­zef Viskupic megyeelnökkel is, ré­széről az akarat egyelőre megvan. Mindenképp kellene hozzá a minisz­térium segítsége is, ami részemről biztosított. A többi már a megyei képviselőkön múlik. Nem kellene at­tól félni, hogy a minisztérium rátenné a kezét a színházra, hiszen azt a célt tűztük ki, hogy a két országos hatáskörű magyar színházat hozzuk át, így az Ifjú Szívekkel együtt három állami, azaz legmagasabb szintű ma­gyar intézményünk lehetne. Kaphatnak ezek a színházak tá­mogatást más forrásból, esetleg külföldről? Természetesen, hiszen önálló jogi személyekről van szó. A továbbiak­ban is csak a támogatókon múlik, hogy segítik-e őket anyagilag, vagy sem. A Komáromi Jókai Színházat és a kassai Thália Színházat például a nemzeti jelentőségű intézmények között tartják számon Magyarorszá­gon, az Ifjú Szívek Táncszínházát vi­szont évek óta nem. A két említett színház nem fog elesni ettől a támo­gatástól, amennyiben a magyar kor­mány továbbra is úgy gondolja, hogy megérdemlik azt a pénzt. Szintén magyarországi támoga­tásból bővítheti a kassai Csemadok a Márai-ház kiállítóterét. A fenn­tartást viszont a szlovák kulturális minisztérium vállalta. Még 2016 végén keresett meg Kolár Péter kassai Csemadok-elnök azzal, hogy magyarországi forrás­ból lehetőségük nyílt megvásárolni két további lakást Márai Sándor egykori otthonában, és egy színvo­nalas múzeumot szeretnének kiala­kítani, amihez fenntartó szükséges. A Szlovák Nemzeti Múzeum fenn­állása óta most először készül meg­állapodást kötni a Csemadokkal, ezután a Márai-házat be tudjuk so­rolni a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának kiállítóhelyei közé, állandó nyitvatartási biztosítva. Ez a Szlovák Nemzeti Múzeum szá­mára évi 40 ezer eurós pluszköltsé­get jelent, ami szerintem értelmes invesztíció, hiszen egy újabb ma­gyar kulturális-közösségi tér jöhet létre Kassán. A Kisebbségi Kultu­rális Alaptól idén anyagi támoga­tást kaptak a kiállítás létrehozására, azzal a feltétellel, hogy december végéig befejezik a munkálatokat. Már egyeztettünk is a Szlovák Tu­risztikai Ügynökség budapesti ki­helyezett irodájával, és a visszajel­zések alapján úgy tűnik, komoly tu­ristaforgalmat tudunk «biztosítani Magyarországról is a készülő mú­zeumnak.

Next

/
Thumbnails
Contents