Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)
2018-10-03 / 227. szám
6 KULTÚRA 2018. október 3. I www.ujszo.com A színvonal érdekében Két magyar színházunknak jobb lenne a minisztériumnál, a Márai-háznak szintén (Cséfalvay A, András felvétele) RÖVIDEN Búd Spencer életéről film készül Róma. Játékfilm készül Búd Spencer életének arról a szakaszáról, amely filmes pályafutását előzte meg - jelentette be a két éve elhunyt művész fia, Giuseppe Pedersoli. „Mindig azt mondta, hogy ő nem színész. A forgatáson nem szerepet játszott, hanem pontosan olyan volt, mint az életben”- mondta Giuseppe Pedersoli emlékeztetve rá, hogy édesapja úszóbajnok volt. A Nápolyból származó Carlo Pedersoli, aki színészként vette fel a Búd Spencer nevet, 86 éves korában hunyt el. Szülővárosában nagyszabású kiállítással emlékeznek rá a Művészetek Palotájában. A róla szóló film forgatókönyve már készül. (MTI) Az eddig legjobb „pávások" versenye Budapest. Különleges évaddal ‘ jelentkezik a Fölszállott a páva népzenei és néptáncos tehetségkutató műsor: az eddigi legjobbak mérik össze tudásukat. A döntők döntője alcímet viselő hatodik évadban régi nagy kedvencek lépnek a színpadra: a felnőtt és gyermek évadok szereplői is versenybe szállnak a legjobbnak járó díjért - közölte az MTVA. A Duna Televízió október 26-án és november 2-án sugározza a két felvezető adást, amelyekben a versenyzők visszaemlékeznek az elmúlt évadok legjobb pillanataira. A műsor élő adásai november 9-én az elődöntőkkel kezdődnek, és december 21 -én a döntővel zárulnak. A zsűri elnöke ezúttal is Sebő Ferenc Kossuth-díjas zenész lesz. Idén is szerepel a zsűriben Sebestyén Márta Kossuth-díjas énekes, Agócs Gergely néprajzkutató, zenész, a Hagyományok Háza tudományos munkatársa, Diószegi László történész, koreográfus, valamint Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas táncos, koreográfus. Fontos változás azonban, hogy a zsűri a produkciók szóbeli értékelése után átadja a döntés jogát a tévénézőknek. Szabadkártya segítségével az elődöntőkben két, a középdöntőkben már csak egy versenyzőt juttat- • hatnak tovább. (MTI) A100 Folk Celsius Heilig Gáborral Budapest. Folytatja működését a 100 Folk Celsius, amelynek alapító frontembere, Orbán József idén júliusban elhunyt. A csapat régi-új tagja Heilig Gábor, aki 1987 és 1996 között már zenélt a 100 Folk Celsiusban, tavaly és idén pedig ő helyettesítette a betegeskedő Orbán Józsefet a koncerteken. A country és a bluegrass magyarországi alapcsapata 1976-ban alakult. Az áttörést az 1984-ben megj elent harmadik nagylemez, a Paff, a bűvös sárkány hozta meg, amely elképesztő sikert aratott: 374 ezer példányban kelt el, ami ma már elképzelhetetlen. A csapat nyolcszor lépett fel az ÜSA-ban, a country szülőhazájában, nagy sikerrel. (MTI) JUHÁSZ KATALIN Fontos lópések egész sora valósult meg, illetve van folyamatban a kulturális minisztériumban. Ezekről kérdeztük Rigó Konréd (Híd) államtitkárt. A minisztériumban zajlik a regionális és kisebbségi kultúrák stratégiájának kidolgozása, amely 2030-ig határozza meg, hogy az államnak, a megyéknek és a településeknek mit kell tenniük a kulturális élet fejlődése érdekében, illetve mennyi pénzre lesz szükségük. Miért tekinthető ez mérföldkőnek? Mert a meglévő intézmények megerősítését, több helyi kulturális programot, új intézmények létrehozását és a különböző területeken dolgozó szervezetek munkájának összehangolását jelenti. Fontos előrelépés, hogy a minisztériumban januárban alakult kisebbségi kulturális osztály augusztus 20-tól főosztályi szintre emelkedett. Kisebbségi, illetve regionális szakosztályok tartoznak hozzá, a kisebbségi osztály élére Kún Kelemen Melinda került, a másik osztály, illetve a főosztály élére januártól tervezünk felvenni egy-egy vezetőt. A főosztály feladata a kulturális folyamatok elemzése, továbbá megfelelő törvényi keretek előkészítése. A minisztériumon belül 2010 óta nem volt kisebbségi kulturális osztály, a tárca azóta nem foglalkozott kisebbségi kultúrpolitikával. Ahhoz, hogy ne ad - hoc ötletek alapján dolgozzanak az osztályok, érdemes stratégiákat kialakítani. A stratégia a legmagasabb szintű kormányzati dokumentum, amely hosszú távra meghatározza az adott ágazat fejlesztését. Ezen dolgozunk most, külső szakértők bevonásával a regionális fejlesztés, a regionális kultúra illetve a kisebbségi kultúra területéről. Ez az első olyan anyag, amelynek köszönhetően a kultúra a régiófejlesztési stratégia szerves részévé válik. Minél több kapcsolat lesz a kisebbség és a többség között, annál komolyabb, hosszabb távú fejlesztést várhatunk el a kisebbségi kultúrára nézve is. Ez nem azt jelenti, hogy megpróbáljuk a kisebbségi kultúrát belemosni a regionális kultúrába, külön kívánjuk kezelni. De örülnénk, ha erős kapcsokkal kötődne a regionális kultúrához. Ezért szerepelnek egy stratégián belül. Anyagilag akár jobban is járhatnak ezzel a kisebbségek? Hiszen sok helyen a regionális kultúrának is ők a főszereplői. Nem szeretnénk ilyen versenyhelyzetet kialakítani, de mindenképp az a cél, hogy miután a stratégia elkészül, új pénzügyi forrásokat is mozgósítsunk a költségvetésből, illetve az európai uniós támogatásokból. Több pénzt szeretnénk a helyi, a regionális és a kisebbségi kultúrára is. Mikorra várható ez? Egy állami stratégiaépítés általában évekig tart, mi viszont azt az ambiciózus célt tűztük ki, hogy jövő márciusra befejezzük, és 2019 második negyedévében a kormány elé visszük az anyagot. Ha a kormány elfogadja, a költségvetési tárgyalásokon már aktuális téma lesz, és 2020-tól megjelenhetnek bizonyos elemei a büdzsében. De előre is gonRigó Konrád államtitkár optimista dolkodunk, például nagyon fontos kérdés számunkra a kisebbségi színházak támogatása, amiben már most szeretnénk konkrét emelést elérni. Szakmai körökben egy ideje már rebesgetik, hogy a kisebbségi színházak a megyéktől a kulturális tárca fennhatósága alá kerülnének. Jelenleg egyetlen állami fenntartású magyar színházunk van, az Ifjú Szivek Táncszínház. Múlt pénteken a Híd három képviselője, Sárközy Irén, Vavrek István és Balódi László beadtak egy javaslatot a színházi törvény módosítására, ami azt tartalmazza, hogy öt nemzetiségi színház, közük a kassai Thália és a Komáromi Jókai Színház már 2019. január 1-től kerüljenek át a kulturális minisztériumhoz, a jelenleg rendelkezésre álló forrásaikkal együtt, amelyeket mi megerősítenénk. Már 2002-ben, amikor a megyékhez kerültek, sokan bírálták a döntést, hiszen ezek az intézmények országos jelentőségűek, a társulatok más megyék területén is fellépnek. Több próbálkozás volt már a visszarendezésre, legutóbb 2010- ben, a Radicová-kormány idején. Akkor a Híd a nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes hivatalához szerette volna csatolni az összes nemzetiségi intézményt, de időszűke miatt nem sikerült. Most, ha minden jól megy, meg tudjuk ezt lépni. Milyenek a reakciók az érintett színházak, illetve a megyék vezetése részéről? A kezdeményezésnek elég széles szakmai támogatottsága van, 140 neves színházi ember állt mellé. A kultúrában dolgozók viszont mindig óvatosak, minden változásban veszélyt látnak. A megyei vezetők reakciója számomra eléggé furcsa volt, mert eleinte egyetértettek, a legutóbbi beszélgetéseink alkalmával viszont jelezték, hogy elbizonytalanodtak ezzel kapcsolatban. Miért ragaszkodnának a kisebbségi színházakhoz? Hiszen a megyék most is az államtól kapják azt a pénzt, amit továbbadnak nekik. Ez így van. De mégiscsak ők határoznak a támogatásról egyéves szerződés alapján, ami jelent bizonyos kontroli-lehetőséget. Úgy tekintenek erre a pénzre, mint a sajátjukra. Attól tartanak, hogy ezzel a megye kompetenciája csökken, azaz valamiféle centralizációs igényt látnak mögötte. Másrészt nemrég emelték a színházak költségvetését, amit az intézmények magukkal hoznának a minisztériumhoz, a megyék költségvetése tehát ezzel az összeggel csökkenne. Pedig azt kellene látniuk, hogy ha mi meg tudjuk növelni a támogatást, emelkedhet a színházak színvonala. Ha megnézzük a húsz megyei fenntartású színház költségvetését, láthatjuk, hogy a nemzetiségiek kullognak az utolsó helyen. Kassán a Thália és a Romathan, Epeijesen a Duchnovic színház a legszerényebben finanszírozott intézmény. A törvénytervezet azzal számol, hogy a minisztériumhoz kerülő színházak 2018-as költségvetése bekerül a színházi törvénybe. Ez egyrészt a létezésüket garantálná törvényileg, másrészt az éves minimális büdzséjüket, amelyet igyekszünk már jövőre megemelni. Mi a helyzet a dunaszerdahelyi magyar színházzal, amelynek lehetséges megalakulásáról február óta hallani? Egyelőre nem látni ennek a törekvésnek a kézzel fogható eredményét, de bízom benne, hogy megmozdul valami. Jónak tartanám, ha mi is létrehoznánk azt az intézményrendszert, ami szlovák oldalon működik, vagyis vannak kiemelt, országos jelentőségű kulturális intézmények, továbbá regionális, illetve helyi intézmények. Ebbe a hierarchiába tökéletesen beleillene egy Nagyszombat megye által létrehozott regionális színház. Nemrég beszéltünk erről Józef Viskupic megyeelnökkel is, részéről az akarat egyelőre megvan. Mindenképp kellene hozzá a minisztérium segítsége is, ami részemről biztosított. A többi már a megyei képviselőkön múlik. Nem kellene attól félni, hogy a minisztérium rátenné a kezét a színházra, hiszen azt a célt tűztük ki, hogy a két országos hatáskörű magyar színházat hozzuk át, így az Ifjú Szívekkel együtt három állami, azaz legmagasabb szintű magyar intézményünk lehetne. Kaphatnak ezek a színházak támogatást más forrásból, esetleg külföldről? Természetesen, hiszen önálló jogi személyekről van szó. A továbbiakban is csak a támogatókon múlik, hogy segítik-e őket anyagilag, vagy sem. A Komáromi Jókai Színházat és a kassai Thália Színházat például a nemzeti jelentőségű intézmények között tartják számon Magyarországon, az Ifjú Szívek Táncszínházát viszont évek óta nem. A két említett színház nem fog elesni ettől a támogatástól, amennyiben a magyar kormány továbbra is úgy gondolja, hogy megérdemlik azt a pénzt. Szintén magyarországi támogatásból bővítheti a kassai Csemadok a Márai-ház kiállítóterét. A fenntartást viszont a szlovák kulturális minisztérium vállalta. Még 2016 végén keresett meg Kolár Péter kassai Csemadok-elnök azzal, hogy magyarországi forrásból lehetőségük nyílt megvásárolni két további lakást Márai Sándor egykori otthonában, és egy színvonalas múzeumot szeretnének kialakítani, amihez fenntartó szükséges. A Szlovák Nemzeti Múzeum fennállása óta most először készül megállapodást kötni a Csemadokkal, ezután a Márai-házat be tudjuk sorolni a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának kiállítóhelyei közé, állandó nyitvatartási biztosítva. Ez a Szlovák Nemzeti Múzeum számára évi 40 ezer eurós pluszköltséget jelent, ami szerintem értelmes invesztíció, hiszen egy újabb magyar kulturális-közösségi tér jöhet létre Kassán. A Kisebbségi Kulturális Alaptól idén anyagi támogatást kaptak a kiállítás létrehozására, azzal a feltétellel, hogy december végéig befejezik a munkálatokat. Már egyeztettünk is a Szlovák Turisztikai Ügynökség budapesti kihelyezett irodájával, és a visszajelzések alapján úgy tűnik, komoly turistaforgalmat tudunk «biztosítani Magyarországról is a készülő múzeumnak.
