Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)

2018-10-23 / 244. szám

8 i KÜLFÖLD 2018. október 23. I www.ujszo.com RÖVIDEN Nemzetiségi viszály szítása Kárpátalján Ungvár. Nemzetiségi viszály és gyűlölet szándékos szítása miatt indított büntetőeljárást a Kár­pátalja Megyei Ügyészség a megye több járásában kihelye­zett magyarellenes óriásplaká­tok ügyében. Október 20-ra vir­radóra ismeretlenek provokatív tartalmú plakátokat helyeztek el Kárpátalja több községében. A hatóság az ügyben nemzetiségi viszály és gyűlölet szándékos szítása címén indított büntető­­eljárást. A hétvégén ismeretle­nek Ungvár, Munkács és Be­regszász környékén a főutak mellett óriásplakátokat helyez­tek el a kárpátaljai magyar kö­zösség három vezetőjének arc­képével, nevével és az őket sze­­paratistának nevező ukrán nyelvű felirattal. (MTI) Migráció: Líbia olasz hajót kapott Tripoli. A líbiai haditengerészet járőrhajót kapott az olasz parti őrségtől, amely ezzel támogatja a földközi-tengeri illegális tevé­kenységek megfékezését. „A lí­biai parti őrségnek a tripoli ha­ditengerészeti támaszponton át­adták a Fezzán nevű olasz gyárt­mányú hajót, amely 27 m hosszú és 7 m széles” - közölte a líbiai haditengerészet. A járművet 14 tengerészből álló legénységével járőrözésre, megfigyelésre, va­lamint az illegális migráció és a csempészet megakadályozására fogj ák használni. (MTI) Trump és Kim januári találkája Szöul. Január elején találkozhat ismét Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak­koreai vezető - írta tegnap egy dél-koreai újság washingtoni diplomáciai forrásokra hivat­kozva. A Csoszon Ilbo lap úgy értesült, az amerikai kormányzat január 10-ig akarja megtartani az újabb csúcstalálkozót, amelynek helyszínét még nem jelölték ki. Korábban John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó kö­zölte, Kim Dzsong Un és Trump az elkövetkező hónapokban ta­lálkozhat. Mike Pompeo ameri­kai külügyminiszter október elején a kínai és az észak-koreai fővárosban járt. (MTI) Újra dolgozzanak a lengyel bírák Varsó. Újbóli munkába állásra szólította fel 22 volt kollégáját Malgorzata Gersdorf, a lengyel legfelsőbb bíróságnak a bírósági reform keretében nyugalmazott elnöke, az Európai Bíróság leg­újabb döntésére hivatkozva. Az Európai Bíróság egy óvintézke­désről adott ki közleményt, mi­szerint fel kellene függeszteni a lengyel legfelsőbb bíróságról szóló törvénynek a bírák nyug­díjkorhatárára vonatkozó elő­írásait. A legfelsőbb bíróságról szóló lengyel törvény értelmé­ben 70-ről 65 évre csökkent a legfelsőbb bíróság tagjaira vo­natkozó nyugdíjkorhatár. (MTI) Elnézést kért a királyi ház Hasogdzsi-ügy: a világvezetői magyarázatot követelnek a szaúdi újságíró halála ügyében Dzsamál Hasogdzsi megölt újságíró. Máig ködösítenek a szaúdiak. (tasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Ankara/Rijád/Berlin. Törökor­szágban vódőőrizet alá helyez­ték a meggyilkolt szaúd-arábi­­ai újságíró, Dzsamál Hasog­dzsi menyasszonyát. Az ügy miatt Berlin leállítja a Híjád­nak szánt fegyvereladásokat. Dzsamál Hasogdzsi menyasszo­nyának védőőrizetét Isztambul kor­mányzója rendelte el. A nőt ezentúl a török rendőrség a nap 24 órájában megfigyelés alatt tartja. A szaúdi uralkodó, Szalmán bin Abdel- Azíz és az ország trónörököse, Mohamed bin Szalmán egyébként vasárnap rész­vétét nyilvánította Hasogdzsi hozzá­tartozóinak. A királyi ház legfőbb képviselői telefonon beszéltek Ha­sogdzsi idősebb fiával, Száleh Dzsa­­mállal. Szaúd-Arábia szombaton be­ismerte, hogy Dzsamál Hasogdzsi meghalt az isztambuli szaúdi fokon­­zulátuson, a jelentés szerint az újság­író dulakodás következtében vesz­tette életét. Ennek nyomán eltávolí­tották posztjáról a titkosszolgálat he­lyettes vezetőjét, Szaúd-Arábia pe­dig „mélységes sajnálatát” fejezte ki a történtek miatt. A szaúdi külügy­miniszter, Adel al-Dzsubeir szerint a szaúdi hatóságok előtt még mindig nem ismeretes, hogyan gyilkolták meg Hasogdzsit a szaúdi isztambuli konzulátuson. A külügyminiszter szerint Hasogdzsihöz az épületbe lé­pésekor „szaúdi biztonsági emberek mentek oda. Meggyilkolták őt a kon­zulátuson, de hogy hogyan, annak részleteit még nem ismerjük. Azt sem tudjuk, hogy hol van a holttest.” Az isztambuli főügyészség tegnap a szaúdi fökonzulátus további öt tö­rök dolgozóját hallgatja ki tanúként, miután nyomozás folyik a külképvi­seleten október 2-án megölt szaúdi ellenzéki újságíró ügyében - az Ana­­dolu török hírügynökség szerint múlt pénteken 23 főkonzulátusi alkalma­zottat már kihallgattak a hatóságok. Köztük volt a külképviselet sofőrje, műszaki karbantartója, könyvelője és ügyfélszolgálati munkatársa is. A tegnap tanúvallomást tevőket bele­értve ezen a héten várhatóan 22 dol­gozót hallgatnak ki tanúként, köztük külföldi állampolgárokat is. Németország egyelőre leállítja a Szaúd-Arábiának szánt fegyverel­adásokat az újságíró halálával kap­csolatos helyzetben - jelentette be Angela Merkel német kancellár. Merkel a leghatározottabb formában elítélte az isztambuli szaúdi főkon­zulátuson történt gyilkosságot. „Ami a hadiipari termékek exportját illeti, az nem folytatódhat a jelenlegi kö­rülmények között” - húzta alá a kan­cellár. Mint mondta, ebben egyetért mindazokkal, akik a Perzsa-öböl menti országokba irányuló, eleve korlátozott fegyvereladások leállítá­sát követelik. Merkel hangsúlyozta: a szaúdi vezetésnek sürgősen tisztáz­nia kell a történteket, s az elkövetőket felelősségre vonnia. Hozzátette: a német kormány nemzetközi egyezte­téseket folytat, hogy a továbbiakban miként játjanak el Rijáddal szemben. Megvitatta az újságíró meggyilkolá­sának ügyét Emmanuel Macron francia és Donald Trump amerikai elnök. Franciaország után Németor­szág és Nagy-Britannia is a tények „sürgős tisztázásának fontosságát” hangsúlyozta. Koraiak lennének a Rijád elleni szankciók, ám Hasog­dzsi meggyilkolásának szaúdi ma­gyarázata sem „elégséges” - véleke­dett Steve Mnuchin amerikai pénz­ügyminiszter. Moszkva Trump magyarázatára vár Keresztények és muszlimok harca Hivatalos magyarázatot vár Washingtontól Moszkva azokra a kijelentésekre, ame­lyeket Donald Trump amerikai elnök tett a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközökről szóló megálla­podással (INF) kapcsolatban - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Moszkva. Trump szombaton a nevadai Elkóban tett kampányláto­gatása után jelentette be, hogy fel akaija mondani a nemzetközi szer­ződést. Jelenleg Moszkvában tárgyal Richard Bolton amerikai nemzetbiz­tonsági tanácsadó, akinek tárgyaló­­partnerei Lavrov és Nyikolaj Pat­­rusev, az orosz biztonsági tanács tit­kára. A tervek között szerepel, hogy Boltont fogadja Vlagyimir Putyin el­nök is. Lavrov tegnap közölte, eddig csak az amerikai elnök szándéka fe­lől hallott, arról nem tud, hogy Trump fel is mondta volna az INF- szerződést, vagy hogy Washington elindította volna a paktumból való kilépés eljárását. Hangsúlyozta, hogy Moszkva bármilyen csatornán ke­resztül kész a kapcsolatfelvételre Washingtonnal a helyzet tisztázása érdekében, és hogy Oroszország nem az amerikai szándékokból, hanem a döntésekből kiindulva fogja kialakí­tani álláspontját. Az orosz diplomá­cia vezetője kifejezte reményét, hogy az Egyesült Államok nem lép vissza az INF-szerződésben és a hadászati nukleáris fegyverek csökkentéséről megkötött Start-3 egyezményben vállalt kötelezettségeitől. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt han­goztatta újságíróknak, hogy az INF-szerződés felmondására irányuló amerikai szándék aggodalmat kelt, mert egy ilyen lépés gyengítené a biztonságot a világban. O is arra hív­ta fel a figyelmet, hogy Washington még nem indította be a szerződésből való kilépés hivatalos folyamatát. INF-szerződés - Szerződés az USA és a Szovjetunó között a köze­pes és rövid hatótávolságú rakétáik felszámolásáról -, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, 3 évtize­de lépett hatályba. A szerződés szá­razföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felsze­relt közepes (500-5500 km-es) ha­tótávolságú ballisztikus rakétákról és robotrepülőgépek megsemmisíté­séről rendelkezett. (MTI) Lagos. Mintegy 60 ember vesztette életét a közép-nigériai, kevert felekezetű Kaduna szö­vetségi tagállam déli részén ke­resztények és muszlimok össze­csapásaiban. A harcokat egy vita előzte meg a - terület székhelyé­től délre fekvő - Kasuwan Ma­­gani nevű település piacán. A je­lentéktelennek tűnő vita az évek óta lappangó feszültségek hatá­sára keresztények és muszlimok közötti vallási konfliktussá fa­jult. Az összecsapásban az em­berek késekkel és machetékkel kaszabolták egymást halálra, egyeseket pedig élve elégettek. A térségben továbbra is tapintható a feszültség, tekintettel arra, hogy a régió keresztény vezetőjét és feleségét elhurcolták az össze­csapások kezdetén. (MTI) Hivatalosan bocsánatot kért Scott Morrison ausztrál kormányfő (felvételün­kön) a pedofília áldozataitól, és beismerte a parlamentben, hogy az állam ku­darcot vallott e „gonosz bűncselekményekkel" szemben. Az ausztrál kormány 2012-ben hozott létre vizsgálóbizottságot a pedofília elleni intézkedések ki­dolgozása érdekében. A bizottság 2017-ben nyújtotta be megrázó jelentését. A nyomozók több mint 15 ezer emberrel léptek kapcsolatba, akik elmondásuk szerint pedofília áldozatai voltak, amelyet évtizedeken át eltussoltak az árva­házak, a sportklubok, az iskolák, az ifjúsági szervezetek és az egyház, (tasr/ap) A kormányzó PiS sikere Varsó. A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt áll nye­résre országos szinten a vasárnap este befejezett lengyel helyható­sági választások 1. fordulójában, több helyi önkormányzatot vi­szont továbbá is kormányellenzé­ki koalíciók irányíthatnak - derül ki a szavazófülkéket elhagyók kö­rében végzett felmérésből. Az IP­­SOS által készített exit poll ered­mények a vajdasági, járási és köz­ségi közgyűlések leendő összeté­teléről adnak előzetes képet. Esze­rint a PiS a szavazatok 32,3%-át nyerte el, míg a kormányellenzéki Polgári Platform (PO) és a Mo­dem (Nowoczesna) választási szövetsége, a Polgári Koalíció (KO) a voksok 24,7%-áratett szert. A szintén ellenzéki Lengyel Pa­rasztpárt (PSL) 16,6 százalékot kapott. A PiS 9 vajdaságban győ­zött, a Polgári Koalíció 7 vajda­ságban kapta a legtöbb szavazatot. A PiS a hagyományosan konzer­vatív keleti vajdaságokban kapott nagyobb támogatást, emellett a nyugatabbra fekvő Alsó-sziléziai vajdaságban is nyert. A PiS elnöke, Jaroslaw Ka­­czynski úgy kommentálta az elő­zetes eredményt: ez jó előrejelzés a jövő évi parlamenti választások­ra nézve. Ä PO elnöke, Grzegorz Schetyna viszont a polgármesteri választások előzetes eredményei­re utalva úgy látta: a szavazás első lépést jelent az ellenzék jövőbeli győzelméhez. A részvételi arány az exit poll szerint 51,3 százalékos volt, ami rekord magas eredmény a rendszerváltás utáni helyhatósá­gi választások történetében. Az 1. forduló végleges eredményei ma várhatók. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents