Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)
2018-10-20 / 242. szám
FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS BUGÁR BÉLA: SZLOVÁKIA A NYUGATHOZ TARTOZIK BUGÁR BÉLA KÖZTÁRSASÁGIELNÖK-JELÖLTTEL SZLOVÁKIA JÖVŐJÉRŐL, EURÓPÁN BELÜLI HELYÉRŐL, VALAMINT A MAI MODERN KORBAN ELŐTTÜNK ÁLLÓ KIHÍVÁSOKRÓL BESZÉLGETTÜNK. KITÉRTÜNK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKKAL VALÓ KAPCSOLATOKRA ÉS A V4-ES EGYÜTTMŰKÖDÉSRE IS. Jövőre lesz 15 éve, hogy Szlovákia az Európai Unió és a NATO tagjává vált. Hogyan értékeli az eltelt időszakot? Rögtön a legelején be kell vallanom, hogy nekem ez nem tűnik olyan távolinak. Még ma is élénken él bennem, ahogyan ezt két kormánycikluson át tartó intenzív koalíciós munkával elértük. Büszke voltam arra, amit az ország akkor elért, hogy végre megérkeztünk oda, ahová mindig is tartoztunk. Azóta már sok próbát kiálltunk és temérdek tapasztalatot gyűjtöttünk. Merem állítani, hogy Szlovákiából modern, európai ország lett. Tény, hogy Szlovákia számára ez előrelépés volt, ám Nyugat-Európa és az új tagállamok között továbbra is nagy a szakadék, legyen szó a bérkülönbségekről vagy a szociális biztonságról, így van, ezek a különbségek továbbra is léteznek, és ez még jó pár évtizedig valószínűleg így is marad, de azt is látni kell, hogy ezek a különbségek fokozatosan csökkennek. Lassan utolérjük a nyugat-európai országokat, ám azt a több mint négy évtizednyi negatív örökséget, amit a kommunizmus hagyott ránk, nem lehet csak úgy felszámolni. Mindig felhívom az emberek figyelmét arra, hogy az Európai Uniónak köszönhetően több milliárd euróhoz jutottunk. Hogy hol ez a pénz? Csak nézzenek körül, ott van a közvetlen környezetükben. Gondoljunk csak a felújított középületekre, iskolákra, közutakra, parkokra. Az utóbbi időben Szlovákiában is vannak olyan politikusok, akik megkérdőjelezik uniós tagságunkat, és még inkább a NATO-ban elfoglalt helyünket. A legutóbbi felmérések pedig azt mutatják, hogy már a lakosság körében sem annyira egyértelmű euroatlanti tagságunk támogatottsága. Sajnos már nálunk is kezd elharapózni az emberek megfélemlítésére szolgáló álhírekre építő populizmus. Sajnálom, hogy a politikai életben is egyre több olyan véleményt hallani, melyek megkérdőjelezik EU-s illetve NATO-tagságunkat. A jövőnkre nézve ezt veszélyesnek tartom, és ez ellen tennünk kell valamit. A jelenlegi kormány számára szerencsére egyértelmű Szlovákia proatlanti és proeurópai irányultsága. A köztársasági elnök egyben a fegyveres erők főparancsnoka is. Szlovákia hosszú idők óta nem teljesítette a NATO-val kapcsolatos vállalásait, keveset fordított a hadseregre. Ez a helyzet fokozatosan változik. Örülök, hogy a hadseregünket modernizálják. Ez sokak számára csak kidobott pénznek tűnik, amit másra is költhetnénk, mi azonban csak fokozatosan behozzuk azt, amit eddig elhanyagoltunk. Szlovákia kis állam, valahova tartoznia kell, és nem gondolom, hogy Oroszországhoz szeretnénk tartozni. Gondoljunk csak arra, hogy mi történt a keleti szomszédunkkal. Ukrajna nem tagja a NAJO-nak, de Oroszországhoz sem tartozik. Az ország egy részét elfoglalta egy másik ország, konkrétan Oroszország. Az, hogy Szlovákia NATO-tag, nem jelenti azt, hogy valaki majd megvéd bennünket, míg mi ölbe tett kézzel várakozunk. Azt ugyan nem mondhatjuk, hogy közvetlen katonai támadás fenyegetne minket, ám az utóbbi időben más jellegű veszélyekkel kell szembenéznünk. Ellentmondásos időket élünk. Bár annak veszélye, hogy Szlovákia területén nyílt háború tör ki, talán most a legalacsonyabb az ország történelme során, mégsem érezhetjük magunkat teljes biztonságban. A professzionális propaganda gyakran külföldi támogatással szivárog be hozzánk és alakítja a közbeszédet. A klímaváltozás, az energiafüggetlenség, az ivóvízhez való hozzáférés, a tömeges migráció és hasonló témák nagymértékben befolyásolhatják Szlovákia polgárainak életminőségét. Országunknak fel kell készülnie ezekre a kihívásokra. Nyilvánvaló, hogy csakis nyugati szövetségeseinkkel (EU, NATO) együttműködve leszünk képesek úrrá lenni ezeken a súlyos problémákon. Az amerikai elnök, Donald Trump beiktatása után érezhetően csökkent az USA együttműködési hajlandósága az Európai Unió és a NATO iránt. Ön szerint tartós jelenségről van szó? Megerősíthetem, hogy az amerikai kormány részéről jó néhány lépés tanúskodott erről. Másrészt viszont ez lendületet adott, hogy az európai államok saját kezükbe vegyék sorsuk irányítását, és ne számítsanak arra, hogy majd az Egyesült Államok mindent megold helyettük. Úgy gondolom, ez így helyes. Az Orosz Föderációt még mindig szankciókkal sújtják. Az Európai Unió és Szlovákia is támogatja ezt a politikát, ám már hallhatók olyan vélemények is, melyek szerint fel kellene oldani ezeket a megszorításokat. Mi az Ön véleménye erről? Egyértelműen az, hogy a szankciók az Európai Unió válasza arra, hogy Moszkva megsértette a nemzetközi jog alapelveit és előírásait, mikor Ukrajna egy részét fegyveres erők segítségével, valamint egy krími és szevasztopoli törvénytelen és jogtalan népszavazás után Oroszországhoz csatolta. Ez az állapot még ma is fennáll. Ám fontosnak tartom, hogy Oroszországgal párbeszédet folytassunk a biztonsági kérdésekről, ennek azonban elsősorban a NATO-Oroszország Tanácson és az EBESZ-en belül kell folynia. Erről még a V4-en belül is eltérnek a vélemények. Hogyan látja az együttműködés jövőjét ebben a regionális csoportosulásban? Nagyon jónak tartom, hogy az unión belül képesek vagyunk a közös fellépésre és együttműködésre. Fontos azonban, hogy a V4 konstruktív és megbízható partner legyen. Néhány V4-es politikus gyakran tesz populista kijelentéseket, melyek egyetlen célja a politikai pontszerzés pártjuk számára. Mindig is azt vallottam, hogy az ország érdeke fontosabb, mint a párté, és azokból a politikusokból lesznek államférfiak, akik eszerint politizálnak. Amennyiben sikerrel járna a köztársaságielnök-választáson, Ön hogyan képviselné Szlovákiát külföldön? Csak egy egészséges öntudattal rendelkező ország lehet sikeres partnere más országoknak. El kell érnünk, hogy Szlovákia minden polgára büszkén gondolhasson hazájára. Függetlenül attól, hogy milyen a nemzetisége. A büszkeség egyben felelősséggel is jár, amelyet minden egyes tettünkért és szavunkért vállalnunk kell. Megengedhetetlen, hogy a köztársasági elnök a külföldet használja fel országa belső konfliktusainak a megoldásához. Ezzel nemcsak a saját személyét és hivatalát gyengíti, hanem az ország megítélését is súlyosan rontja. A köztársasági elnök nem tévesztheti össze a büszkeséget az önteltséggel és a gyűlölettel. Csak így képviselheti hazánkat erős partnerként a V4-ek és az Európai Unió keretében. (vs) KIVITELEZŐ: i-Step communication, a. s., Preéovská 43, 821 02 Bratislava, IŐO: 35754281, MEGRENDELŐ: Bugár Béla, áamorín DP 180640
