Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)

2018-10-20 / 242. szám

www.ujszo.com ÉRDEKESSÉG 15 D'Jane Silper saját, egyszerű házának utcai homlokzatát varázsolta újjá a zongorát idéző járdával Itanhémben D ’Jane Silper 1979- ben szegény család gyermekekeként született Brazília Bahia államának, északkeleti részén, Itanhémben. A hölgy művészet iránti érdeklődése fiatalon a mindennapjai részévé vált, 1999-ben pedig alkotni kez­dett. A festészet lett a szerelme, de nem a vásznat kereste, hanem az őt körülvevő világot. 2013-ban vált igazán ismertté, amikor házfalat kezdett festeni, beleálmodva a ter­mészet szépségeit, kertet, virágokat, madarakat. Az egy állami cég asszisztense­ként dolgozó D’Jane Silper aztán saját, egyszerű portájának utcai frontját varázsolta újjá, és ennek a Facebookon közzétett fotóival — a zongorát idéző járdával az élen - vi­lághírűvé vált. A valóban szívmelengető látvány hatására nem csupán Brazíliából, Ő pedig Max Alázattal párosul a tehetség « Egy kis Indiai életmód a brazil Itanhémben. Namaste - „meghajlok előtted", „üdvözletem, tiszteletem, hódolatom neked". A köszöntés spirituális jelentése ennél jóval mélyebb. hanem a világ számos országából - így Oroszországból, Kínából, Portugáliából, Franciaországból, Törökországból, Japánból és Né­metországból - is nagy érdek­lődés kísérte az alkotást, melyet százezrek néztek meg a közösségi portálon. A brazil hölgy művészetét kritiku­sok úgy jellemezték, hogy abban az egyszerűség, a világ iránti érzé­kenység, a tehetség az alázattal pá­rosul, melynek köszönhetően mél­tán szerették meg sokan D’Jane Silper remekét. (Forrás: sokszinuvidek.24.hu) D'Jane Silper a járványos gyermekbénulás ellen. Csak ennyi kell ahhoz, hogy megszűnjön a betegség - mutatja a művész. „És egyetlen gyermek sem lesz többé a gyermekbénulás áldozata" - írja a Facebook-oldalán. Az embertársuk iránti empátiát élhetik át a longoni Taté Modern látogatói A londoni Taté Mo­dern Turbina csarno­kában kedden nyílt meg a kubai művész, Tania Bruguera ins­tallációs kiállítása, amelynek „síró­szobájában” az embertársaik iránti empátiát élhetik át a látogatók - adta hírül a BBC News honlapja. Bruguera interaktív kiállításán a „sírószobába” lépő látogatókat erős mentolos, természetes alapú illat fogadja, amely könnyeket csal a sze­mükbe. A művész azt akarta elérni, hogy az elérzékenyülő látogatók empátiával tekintsenek a körülöt­tük lévő idegenekre. A csarnokban egy rejtett port­rét hívhatnak elő a látogatók. Az egyszerű fekete padlót különleges hőérzékeny anyaggal vonták be, s ha elég sok látogató lefekszik rá, testük melegétől válik láthatóvá a portré, egy szíriai menekült arc­képe. Juszuf Homszból menekült Nagy-Britanniába, ahol jelenleg orvostanhallgató. Catherine Wood, a múzeum nem­zetközi művészeti kurátora szerint a művész a „vízszintes falfestmény” gondolatába szeretett bele, s emel­lett cselekvésre akarta ösztönözni a kiállítás vendégeit. A migráció témája uralja az egész installációt. Ez a téma nagyon sok képzőművészt, írót, előadót fog­lalkoztat, de ez a kiállítás abban különleges, hogy a látogatót is be akarja vonni, azt akarja elérni, hogy a néző kényelmetlenül érezze ma­gát. A „sírószoba” és a rejtett portré élményét folyamatos kellemeden hanghatás, mély zümmögés kíséri. ,Az élet nem kényelmes. Ki aka­rom billenteni az embereket a komfortzónájukból” - mondta a művész. Az ötvenéves Bruguera Havan­nában született. Mint kifejtette: nemcsak a menekültválság fog­lalkoztatja, hanem a jelenséggel szembeni növekvő közöny. „Az új-A fekete padlót különleges hőérzékeny anyaggal vonták be, s ha elég sok látogató lefekszik rá, testük mele­gétől válik láthatóvá a portré (Fotó: tate.org.uk) ami történik” - hívja fel a figyelmet a kiállítás egy felirata. Bruguera pe­dig éppen ez ellen a növekvő kö­zöny ellen akar küzdeni. A padlóba rejtett óriási portréval az volt a célja, hogy az emberek együttműködjenek, és megért­sék, hogy sok dolog láthatatlan. A művész szerint ahhoz, hogy a portré láthatóvá váljon a padlón, legalább 150-200 ember testme­lege szükséges. Az igazán jó dolgokért az életben keményen kell dolgozni” - hang­súlyozta. A kiállításon a látogatók kézfejére egy bélyegzőt nyomnak, a kiállítás címét, amely napról napra változik. Az ugyanis a tömeges migráció ép­pen aktuális statisztikai adata. Bruguera szerint meg kell érte­nünk, hogy az „állandó emberi mozgás pillanatában élünk”, és azt is, hogy minden helyzetnek két ol­dala van. (MTI) PRESSZÓ ■ 2018. OKTÓBER 20. Ilyen volt (fent) és így kezdődött ságírás és a közösségi média a nap 24 órájában ad nekünk híreket a világ eseményeiről. A migrációt folyamatos válságként találjak, es gyakran az az érzése az embernek, hogy nem tud változtatni azon,

Next

/
Thumbnails
Contents