Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)
2018-10-20 / 242. szám
www.ujszo.com ÉRDEKESSÉG 15 D'Jane Silper saját, egyszerű házának utcai homlokzatát varázsolta újjá a zongorát idéző járdával Itanhémben D ’Jane Silper 1979- ben szegény család gyermekekeként született Brazília Bahia államának, északkeleti részén, Itanhémben. A hölgy művészet iránti érdeklődése fiatalon a mindennapjai részévé vált, 1999-ben pedig alkotni kezdett. A festészet lett a szerelme, de nem a vásznat kereste, hanem az őt körülvevő világot. 2013-ban vált igazán ismertté, amikor házfalat kezdett festeni, beleálmodva a természet szépségeit, kertet, virágokat, madarakat. Az egy állami cég asszisztenseként dolgozó D’Jane Silper aztán saját, egyszerű portájának utcai frontját varázsolta újjá, és ennek a Facebookon közzétett fotóival — a zongorát idéző járdával az élen - világhírűvé vált. A valóban szívmelengető látvány hatására nem csupán Brazíliából, Ő pedig Max Alázattal párosul a tehetség « Egy kis Indiai életmód a brazil Itanhémben. Namaste - „meghajlok előtted", „üdvözletem, tiszteletem, hódolatom neked". A köszöntés spirituális jelentése ennél jóval mélyebb. hanem a világ számos országából - így Oroszországból, Kínából, Portugáliából, Franciaországból, Törökországból, Japánból és Németországból - is nagy érdeklődés kísérte az alkotást, melyet százezrek néztek meg a közösségi portálon. A brazil hölgy művészetét kritikusok úgy jellemezték, hogy abban az egyszerűség, a világ iránti érzékenység, a tehetség az alázattal párosul, melynek köszönhetően méltán szerették meg sokan D’Jane Silper remekét. (Forrás: sokszinuvidek.24.hu) D'Jane Silper a járványos gyermekbénulás ellen. Csak ennyi kell ahhoz, hogy megszűnjön a betegség - mutatja a művész. „És egyetlen gyermek sem lesz többé a gyermekbénulás áldozata" - írja a Facebook-oldalán. Az embertársuk iránti empátiát élhetik át a longoni Taté Modern látogatói A londoni Taté Modern Turbina csarnokában kedden nyílt meg a kubai művész, Tania Bruguera installációs kiállítása, amelynek „sírószobájában” az embertársaik iránti empátiát élhetik át a látogatók - adta hírül a BBC News honlapja. Bruguera interaktív kiállításán a „sírószobába” lépő látogatókat erős mentolos, természetes alapú illat fogadja, amely könnyeket csal a szemükbe. A művész azt akarta elérni, hogy az elérzékenyülő látogatók empátiával tekintsenek a körülöttük lévő idegenekre. A csarnokban egy rejtett portrét hívhatnak elő a látogatók. Az egyszerű fekete padlót különleges hőérzékeny anyaggal vonták be, s ha elég sok látogató lefekszik rá, testük melegétől válik láthatóvá a portré, egy szíriai menekült arcképe. Juszuf Homszból menekült Nagy-Britanniába, ahol jelenleg orvostanhallgató. Catherine Wood, a múzeum nemzetközi művészeti kurátora szerint a művész a „vízszintes falfestmény” gondolatába szeretett bele, s emellett cselekvésre akarta ösztönözni a kiállítás vendégeit. A migráció témája uralja az egész installációt. Ez a téma nagyon sok képzőművészt, írót, előadót foglalkoztat, de ez a kiállítás abban különleges, hogy a látogatót is be akarja vonni, azt akarja elérni, hogy a néző kényelmetlenül érezze magát. A „sírószoba” és a rejtett portré élményét folyamatos kellemeden hanghatás, mély zümmögés kíséri. ,Az élet nem kényelmes. Ki akarom billenteni az embereket a komfortzónájukból” - mondta a művész. Az ötvenéves Bruguera Havannában született. Mint kifejtette: nemcsak a menekültválság foglalkoztatja, hanem a jelenséggel szembeni növekvő közöny. „Az új-A fekete padlót különleges hőérzékeny anyaggal vonták be, s ha elég sok látogató lefekszik rá, testük melegétől válik láthatóvá a portré (Fotó: tate.org.uk) ami történik” - hívja fel a figyelmet a kiállítás egy felirata. Bruguera pedig éppen ez ellen a növekvő közöny ellen akar küzdeni. A padlóba rejtett óriási portréval az volt a célja, hogy az emberek együttműködjenek, és megértsék, hogy sok dolog láthatatlan. A művész szerint ahhoz, hogy a portré láthatóvá váljon a padlón, legalább 150-200 ember testmelege szükséges. Az igazán jó dolgokért az életben keményen kell dolgozni” - hangsúlyozta. A kiállításon a látogatók kézfejére egy bélyegzőt nyomnak, a kiállítás címét, amely napról napra változik. Az ugyanis a tömeges migráció éppen aktuális statisztikai adata. Bruguera szerint meg kell értenünk, hogy az „állandó emberi mozgás pillanatában élünk”, és azt is, hogy minden helyzetnek két oldala van. (MTI) PRESSZÓ ■ 2018. OKTÓBER 20. Ilyen volt (fent) és így kezdődött ságírás és a közösségi média a nap 24 órájában ad nekünk híreket a világ eseményeiről. A migrációt folyamatos válságként találjak, es gyakran az az érzése az embernek, hogy nem tud változtatni azon,