Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)

2018-10-19 / 241. szám

2 I KOZELET 2018. október 19. | www.ujszo.com Még nincs egyezség az alkotmánybírókról Pozsony. Nem tárgyalt a par­lament az alkotmánybírók ki­választását és megválasztását szabályzó módosító javasla­tokról - tudtuk meg Gál Gábor (Híd) igazságügyi minisztertől. Az eredeti tervek szerint a plé­­numnak már tegnap második olvasatban kellett volna tár­gyalni a javaslatokról. Gál el­mondta, hogy eddig még az el­lenzék közös módosító javasla­tát, melyet hétfőn harangozott be az SaS, az OEaNO, a Sme ro­­dina és a Spolu vezetése, sem kapta meg. Ugyanakkor a Smer sem tett le arról, hogy saját ja­vaslatát, mellyel váratlanul, szeptember végén állt elő, va­lamilyen formában átültesse. Háttér-információk szerint, mivel egyelőre nem körvonala­zódik a koalíció és az ellenzéki pártok között az egyezség, fel­merült annak a lehetősége is, hogy meghosszabbítanák az al­kotmánybírók mandátumát. Ezt az értesülést az igazságügyi mi­niszter nem erősítette meg. Februárban a 13 tagú taláros testület 9 tagjának lejár a man­dátuma. így a pártokat egyre in­kább sürgeti az idő. Ráadásul a módosító javaslatok jóváha­gyását követően a módosítástól függően 9, illetve 18 bírójelöl­tet is meg kell választania a plé­­numnak. Egyelőre a választás módjában sem tudnak közös nevezőre jutni, a jelöltekről - állításaik szerint - egyelőre nem is egyeztetnek a pártok képvi­selői. (ie) Törvénytár a nemzetiségek nyelvén IBOS EMESE Pozsony, öt kisebbségi nyelvén tegnaptól a kisebbségeket érintő néhány törvény elérhető az igazságügyi minisztérium által üzemeltetett jogi információs portálon. A kínálatot bővíteni akarják. Bukovszky László (Híd) kisebb­ségi kormánybiztos elmondta, hogy Szlovákia 2002-ben fogadta el a ki­sebbségi nyelvek európai chartáját, melyben vállalta, hogy a kisebbsé­gi nyelveken is elérhetővé teszi a legfontosabb törvényeket, rende­leteket. „Úgy vélem, hogy a mai nappal Szlovákia elkezdi teljesíteni ezt a vállalását” - szögezte le Bu­kovszky László. A fordítások ki­dolgozására a biztos még év elején munkacsoportokat hozott létre, melyek négy hónapon keresztül dolgoztak a 32 jogszabály és hatá­rozat magyar, roma, ruszin, ukrán és német nyelvű fordításain. A ki­sebbségi nyelvek kiválasztása nem véletlenszerű, a kisebbségek nyelvhasználatát szabályzó tör-Elérhető fordítások ► magyar nyelven 7 ► ruszin nyelven 7 ► roma nyelven 5 ► német nyelven 6 ► ukrán nyelven 7 Pfundtner Edit, Gál Gábor, Bukovszky László (Képarchívum) vény ennek az öt kisebbségnek te­szi lehetővé, hogy nyelvét hivatali ügyintézés során szóban és írásban használja. Eddig olyan jogszabályokat for­dítottak le, melyek a kisebbségek jogaival kapcsolatosak, ilyen az al­kotmány, az államnyelv és a ki­sebbségi nyelvek használatát sza­bályozó törvények, a kulturális alapról szóló törvény, a nyelvek chartája, a keretegyezmény és két kormányrendelet fordítása is elké­szült. Az eddigi fordítások költsé­geit az igazságügyi tárca állta, ők működtetik ugyanis a jogi informá­ciós portált. A lefordított jogszabá­lyok listája nem végleges, a munkát folytatni akarják. Bukovszky László nem akart spekulálni arról, milyen további jogszabályokat fognak lefordítani. „Szeretnénk, ha az egyes kisebbségek jeleznék, ne­kik mely törvények fordítása lenne fontos” - mondta a kisebbségi biz­tos, aki szerint az anyakönyvi hi­vatalok, az információs törvény, a közoktatási törvény, valamint az önkormányzatokról szóló jogsza­bályok fordítása kerülhet sorra. Gál Gábor (Híd) igazságügyi mi­niszter elmondta, hogy a tárca által üzemeltetett Slov-lex portálon egyelőre tesztelik a nemzetiségi nyelveken elérhető fordítások üze­meltetését. A rendszert folyamato­san csiszolják. Gál szerint egyelőre nincs kapacitás arra, hogy a tárca­közi egyeztetésekre beterjesztett tervezetek, határozatok fordítása is felkerüljön a portálra. A kisebbségek hivatali nyelv­­használata mellett ennek a kezde­ményezésnek további pozitívuma, hogy egységesítették a terminoló­giát, s azt állami szintre emelték. Bizonyos nyelveken már eddig is léteztek törvényfordítások, ma­gyarul már a meciari időkből is. A magyar nyelvű fordításoknál a szakmai háttér volt a legfontosabb. Törlik a pártnevekből Kotlebát és Kollárt ÖSSZEFOGLALÓ Az ország történetében nemegyszer jelent meg a politikai pártok nevében a pártelnök nave, jelenleg a parlamentben két ilyen mozgalom van: a Marian Kotlába - Mi Szlovákiánk Néppárt éa a Sme rodlna - Boris Kollár. A háton elfogadott párttörvény értelmében jövőre törölni kell az elnevezésből a személyneveket. Pozsony. Amikor Dániel Lipsic és Jana Zitnanská 2012-ben kilépett a KDH-ból, megalapította a Nová vaősina (jelenlegi NOVA) mozgal­mat. De miután kiderült, hogy a párt­nak túl alacsony a népszerűsége, a nevét Nová váésina (Dániel Lipsic)­­re módosították. Kollár esete más volt, mivel pártját nem sokkal a 2016-os parlamenti választás előtt hozta létre, s már nem volt ideje az aláírások gyűjtésére, illetve a moz­galom népszerűsítésére, egy létező párt elnevezésének módosításával hozta létre a Sme rodina - Boris Kol­lár mozgalmat. Ugyancsak 20ló­ban, a választások előtt egészítették ki a szélsőséges LSNS elnevezését a pártelnök, Marian Kotleba nevével. 2019-től ismét módosítani fog kel­leni az elnevezéseket. Kötelező taglétszám A jogszabály újonnan azt is meg­határozza, hogy egy párt végrehajtó szervének legalább kilenc tagból kell állnia. A parlamenti és az EP- választásokra összeállított jelöltlis­táknak tartalmazniuk kell majd vagy az adott párt közgyűlésének taglis­­táj át, melyen legalább 45 névnek kell szerepelnie, vagy a párttagok listá­ját, amelyen legalább kétszer annyi nevet kell majd feltüntetni, mint a jelöltlistán. így, ha egy mozgalom például a parlamenti választáson 150 jelöltet indít, 300 tagot kell felmu­tatnia. A pártoknak továbbá egy nyilvántartást is vezetniük kellene a tagjaikról, melyben fel kellene tün­tetni a tagok nevét, lakhelyét, alá­írását, valamint egyéb személyes adatokat. Szlovákiában jelenleg a Smer a legtöbb tagot számláló politikai párt. Az éves jelentés szerint 2017 végéig 15 182 tagja volt Robert Fico párt­jának, ezzel a taglétszámmal messze megelőzte a többi politikai pártot és mozgalmat. A taglétszámot tekintve a második és a harmadik helyen két parlamenten kívüli párt, az MKP (9200 tag) és a KDH (8947 tag) vég­zett. Következik az SNS (7662 tag), a Híd (5517 tag), a parlamenten kí­vüli KSS (1793 tag), az LSNS (1439 tag), a Sme rodina (1350 tag), a par­lamenten kívüli Spolu (896 tag) és a Progresívne Slovensko (mintegy 400 tag). Az SaS-nek már hagyományo­san alacsony a taglétszáma. A párt­nak jelenleg 208 tagja van, emellett a liberálisok 6478 szimpatizánst tar­­; tanak nyilván. Az OCaNO mozga­lomnak év végéig 13 tagja volt. Tilalom a betiltottnak A párttörvény hatályba lépését követően elzárnák a jövőben a poli­tikától azokat, akiknek a pártját a ; Legfelsőbb Bíróság egyszer már be­tiltotta. A törvény értelmében a be­tiltott politikai pártok alapítói vagy a programalkotói öt évig nem alapít­hatnának új pártot, nem is szerepel­hetnének új párt vezetésében, alapí­tó bizottságában, s már létező poli­tikai párt vezető struktúrájának sem i lehetnének a tagjai. Ez a szabályozás Marian Kotleba ellen irányul, akinek Szlovák Test­vériség - Nemzeti Párt mozgalmát • 2006-ban tiltotta be a Legfelsőbb Bíróság, jelenlegi pártjának felosz­­: látását pedig Jaromír Ciznár fő­ügyész kérvényezte. Egyébként még : ha a ESNS-t be is tiltaná a ESNS-t, a párttörvény sem akadályozná meg Kotlebának, hogy a következő párt­listás választáson. Elég lenne, ha formálisan nem lenne feltüntetve a párt vezető struktúráiban. A párttörvény 2019. január 1-jén lép hatályba, ám nem kizárt, hogy az SaS az Alkotmánybíróságra adja. A ; párt a törvény több szabályozását abszurdnak tartja, s felszólította Andrej Kiska államfőt, hogy ne hja ; alá. „Meggyőződésünk, hogy jog­sértő, ha a választásokon való rész­vétel feltétele a párt tagjainak szá­ma” - olvasható az SaS sajtónyilat­­: kozatában. (dem, TASR) Boris Kollárnak is módosítania kell pártja nevét (TASR-feivétei)

Next

/
Thumbnails
Contents