Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)
2018-10-18 / 240. szám
www.ujszo.com | 2018. október 18. KÖZÉLET I 3 EP-választás: alacsony részvétel valószínű Az Európai Unió népszerű a lakosok körében, a jövőre esedékes európai parlamenti választások iránt mégis alacsony az érdeklődés (TASR-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákia lakosainak 5196-a tartja jó dolognak az ország uniós tagságát, 77% szerint Szlovákia előnyórs válik a tagság, a jövőre esedókes európai parlamenti választáson csak az emberek 14 százaláka tervezi, hogy biztosan részt vesz - derül ki az Eurobarometer legfrissebb felméréséből. Az Európai Unióról (EU) alkotott képre fókuszáló kutatás most közzétett adatsora azt mutatja, az unió népszerűsége rekordmagasságon áll a 16. évüket betöltött európaiak körében. Az európaiak 62%-a tartja jó dolognak országa EU-s tagságát, 68 százalékának véleménye szerint a tagság országa előnyére válik. Ezek az elmúlt évtizedekben mért legmagasabb értékek. Szlovákiában az uniós átlaghoz képest nagyobb különbségek vannak a válaszokban. Figyelemre méltó, hogy Magyarországon az Orbán-kormányok masszív unióellenes propagandája dacára a lakosság 60%-a tartja jó dolognak, és 79% gondolja az ország számára előnyösnek a tagságot. EP-választás és részvétel Külön figyelmet érdemel az EP- választások kérdése. Míg a fél év múlva esedékes választás iránt az európai polgárok 51%-a mutat érdeklődést, Szlovákiában ez a kérdés sokkal kevésbé rezonál: a válaszadóknak csak a 28%-át érdekli a választás, szemben a 70 százalékkal, akiket az ügy egyáltalán nem foglalkoztat. A felmérés szerint Szlovákia lakosainak csak a 14%-a tervezi, hogy biztosan részt vesz a választáson, ezzel az értékkel az utolsó Választási hajlandóság a jövő évi EP-választásokon Dánia 65% 19% 15% Svédország 59% 27% 14% Hollandia 55% 26% 18% EU átlag 31% 34% 33% Magyarország 28% 39% 32% Lengyelország 21% 42% 33% Csehország 16% 24% 58% Szlovákia 14% 30% 51% Portugália 12% 33% 53% • Forrás: Eurobarometer előtti helyen állunk. A szlovákiai megkérdezettek fele azt valószínűsítette, hogy nem megy el választani. Ez nagyjából megfelel a valóságiiak is, hiszen a korábbi európai parlamenti választáson sorra Szlovákiában volt a legalacsonyabb a részvétel. A választási kampánytémák fontossági sorrendje összeurópai mintán: bevándorlás (50%), gazdasági növekedés (47%), fiatalok munkanélkülisége (47%), terrorizmus elleni harc (44%). Szlovákiában hasonló a kép, annyi különbséggel, hogy a terrorizmus elleni harc jóval hátrébb, csak a 9. helyre sorolódik. EU-t népszerűsítő brexit A brit népszavazás óta máj dnem az összes felmérés az unió népszerűségének szignifikáns növekedését mutatja. Ez az európaiak körében a brit kilépés negatív következményei miatti aggályokról árulkodik. A rendre megfeneklő brexittárgyalások szintén erősíthetik az unió iránti elköteleződést. A mostani felmérés szerint az európaiak 66%-a országa EU-s tagsága mellett szavazna, 17% kilépne, ám ugyancsak 17% a bizonytalanok aránya. Szlovákiában az unióban maradás mellett a lakosok 59%-a tenné le a voksát, 16% lépne ki, 25% bizonytalan a kérdést illetően. Megjegyzésre érdemes, hogy minden tagállam maradáspárti. Fontos a demokrácia A közzétett adatok azt mutatják, hogy az európaiak növekvő mértékben elégedettek az EU-ban a demokrácia működésével; a most mért 49% az ezt megelőző, áprilisi méréshez képest 3%-os növekedés. Szlovákia esetében ez a mutató 44%. Uniós szinten a válaszadók 48%-a véli úgy, hogy a szavának van jelentősége az EU-ban, ugyanakkor ez az érték több országban csökkenő tendenciát mutat. A felmérés némely kérdésben kedvezőtlen vélekedéseket is feltárt. A megkérdezettek fele nem elégedett az unió által követett irányokkal, és hasonló arányban vélekednek így, ha a saját országra vonatkoztatva válaszolnak a kérdésre. A közvélekedés az EU jövőbeni szerepére elvárásokkal tekint: 48% szeretné, ha az unió fontosabb szerepet töltene be, szemben a válaszadók 27%-ával, akik kevesebb szerepet szánnak az EU-nak. Az Eurobarometer felmérését 2018. szeptember 8. és 26. között készítette a Kantar Public az EU 28 tagállamában, 27 601 megkérdezett 16 év feletti európai polgár személyes válaszai képezték a felvett adatokat. (Index, EP info, mzs) Kibertámadás érte a külügyminisztériumot ÖSSZEFOGLALÓ Kibertámadás érte a külügyminisztériumot - jelentette be tegnap Peter Pellegrini kormányfő (Smer) a Biztonsági Tanács ülése után. Pozsony. Egyelőre nem tudni, ki áll a támadás hátterében. „A támadást a katonai hírszerzés leplezte le. A részletes elemzés feltárta, hogy nem egyszerű vírus került a gépekbe, hanem egy káros kód, amely által a támadók bizonyos adatokat irányíthatnak át külföldi szerverekre” - mondta Pellegrini. A kormányfő szerint az elsődleges cél jelenleg kideríteni, ki áll a támadás hátterében. „Ami biztos, hogy a támadást külföldről irányították. A további védelem érdekében elengedhetetlen, hogy együttműködjünk azokkal a szervekkel, amelyek a hasonló eseteket vizsgálják a környező országokban. Ezért is döntöttünk úgy, hogy nyilvánosságra hozzuk az ügyet, és megmutatjuk, hogy Szlovákia fel tudja venni a harcot az ilyenféle támadásokkal” -jelentette ki Pellegrini, aki szerint növelni kell a rendőrség azon részlegének a költségvetését, amely kibertámadások elhárításán dolgozik. Arra a kérdésre, hogy kiszivárogtak-e valamilyen fontos információk, a kormányfő nem adott egyértelmű választ. „Szerencsére nem sikerült működésképtelenné tenni az egész rendszert. Még vizsgáljuk, hogy a támadók milyen adatokat szerezhettek meg. Intézkedéseket tettünk annak érdekében, hogy Szlovákiának minél kisebb kára származzon a támadásból” - zárta. Richard Rasi, az informatizációért felelős miniszterelnök-helyettes szerint a minisztériumokat vagy intézményeket napi szinten érik ilyen támadások, ám mivel rendszerint sikerül elhárítani ezeket, a közvéleményt nincs értelme tájékoztatni. (TASR.dp) Kommandósok vittek bíróságra A. Zoltánt ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Csuklyában, megbilincselve, szigorú biztonsági intézkedések mellett szállították tegnap a kommandósok a Pozsonyi V. Járásbíróságra A. Zoltánt, akit Ján Kuciak újságíró és jegyese, Martina Kusnírová meggyilkolása kapcsán tartóztattak le két héttel ezelőtt. Az orrgyilkosságon való részvételen kívül ugyanis gazdasági bűncselekmények elkövetésével is gyanúsítják. A. Zoltán a Kuciak-ügy kapcsán letartóztatott személyek közül az egyetlen, aki hajlandó együttműködni a nyomozókkal. Nem véletlenül, hiszen mindezért cserébe enyhíthetnék esetleges büntetését. A gyilkossági ügyben 20-tól 25 évig terjedő szabadságvesztés fenyegeti, a gazdasági és biztosítási csalásokért még 7-től 12 évig terjedő börtönbüntetést kaphat. A. Zoltán a biztosítási csalásokon kívül jelentős tartozást is felhalmozott, a dlznik.sk portál szerint közel egymillió eurós adótartozása van. Az ügy másik gyanúsítottja, Ján M. végül nem jelent meg a tárgyaláson, a bíró ezért a tárgyalást december 3-ra napolta el. (TASR, dp) Csuklya takarta el A. Zoltán arcát (TASR-felvétel)
