Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)
2018-10-17 / 239. szám
2 I KÖZÉLET 2018. október 17.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Nicholsonová feljelentette Dankót Pozsony. Lucia Duris Nicholsonová (SaS) feljelentést tett a Főügyészségen Andrej Danko (SNS) házelnök szakdolgozatával kapcsolatban. Az ellenzéki képviselő szerint Danko visszaélt hivatali jogkörével, amikor kérvényezte dolgozatának titkosítását. Szerinte a hatóságoknak azt is ki kell vizsgálnia, nem sértett-e törvényt a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem azzal, hogy eleget tett Danko kérvényének, jelenleg ugyanis nem lehet kideríteni, hogy jogosan szerezte-e meg a házelnök a jogászdoktori címet vagy sem. Abban az időben, amikor Danko a szakdolgozatot elkészítette, még nem volt hatályos az a törvény, mely alapján titkosítani lehetett volna a munkát. „Az érintettek vajon azért titkolják Danko értekezését, hogy elfedjék a lehetséges plagizálást? A hatóságoknak most vagy tisztára mossák Danko és az egyetem nevét, vagy kiderítik, mi is történt valójában” - tette fel a kérdést Nicholsonová. Az SNS elnöke tegnap nem kívánta kommentálni a képviselő feljelentését. (nar, TASR) Mafasovská váratlanul távozott a közmédiából Pozsony. Távozik Petra Stano Mafasovská, az RTVS hírigazgatója a közszolgálati média híradásait érintő botrány miatt. Mafasovská hétfőn adta be a felmondását Jaroslav Rezník vezérigazgatónak, aki elfogadta döntését. „Azért mondtam le, hogy védjem az RTVS érdekeit. Az elmúlt napokban hatalmas nyomás nehezedett rám, és több támadás is ért bizonyos politikusok részéről. Bár az állításaik nem voltak igazak, így is hatalmas károkat okoztak a közszolgálati média tekintélyének, és ez rossz fényt vetett az RTVS munkatársaira” -jelentette ki a volt hírigazgató. Mafasovská továbbá elutasította a vádakat, melyek szerint a közszolgálati média híradásában szándékosan mellőzték az ellenzék parlamenti javaslatait. „Ez egy képtelenség, amit valaki azért talált ki, hogy tönkretegye az RTVS-t, vagy pedig célzottan engem” - mondta Mafasovská. Az ellenzéki pártok szerint Mafasovská távozása önmagában nem oldja meg a problémát. Úgy vélik, hogy az RTVS híradásaiból főképp azokat a módszereket kellene eltüntetni, melyek rontják az objektív hírszolgáltatás minőségét, és a kormány propagandájának hirdetését segítik elő. Ehhez azonban nem elég Mafasovská lemondása, Rezníknek is távoznia kellene a vezérigazgatói pozíciójából. A kormánypártok képviselői szerint Mafasovská lemondásával lezárult az ügy, és már nincs értelme vele foglalkozni. Mafasovská helyére ideiglenesen Vahram Chuguryan, az RTVS híradásának főszerkesztője lép. (nar, TASR) Matecná: Az üzletláncok nyeresége miatt vezetjük be a különadót ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Egyre magasabbra csapnak az indulatok az üzletláncok tervezett különadójával kapcsolatban. Míg a földművelésügyi tárca szerint az üzletláncok kíméletlenül kiszipolyozzák a hazai termelőket és fogyasztókat, a kereskedők szerint a tervezett különadó a puszta létüket veszélyezteti. A külföldi üzletláncok többszörösen nagyobb haszonréssel dolgoznak Szlovákiában, mint külföldön, miközben a szlovákiai élelmiszerek esetében a haszonrés nagyobb, mint a külföldi termékeknél - figyelmeztet Milan Lapsansky, a földművelési tárca élelmiszeripari szekciójának vezetője, aki több példát is felhozott állításának az alátámasztására. Míg például egy kilogramm baromfivirslit az üzletláncok szerinte 1,70 euróért vesznek a gyártóktól, a vásárlóik az üzletben 4,70 euróért jutnak hozzá, vagyis a kereskedők által alkalmazott haszonrés eléri a 130%-ot. Lapsansky szerint az étolajnál például 73, a kiflinél 66, a tojásnál 85, a sörnél 96 százalék a haszonrés. „A hihetetlenül magas haszonrés mellett az üzletláncok továbbra is rendkívül kevés hazai élelmiszert kínálnak. Ezek aránya az üzletek polcain csupán 40 százalékos, miközben a külföldieké eléri a 60%-ot. Csehországban ez például épp fordítva van, ott a hazai élelmiszerek aránya 60%” - tette hozzá Gabriela Matecná földművelésügyi miniszter. A tárcavezető szerint az üzletláncokat nem tudták rávenni arra, hogy önként változtassanak az áldatlan helyzeten, ezért folyamodtak a rájuk kivetett 2,5 százalékos különadó bevezetése mellett. Az SNS képviselői által benyújtott javaslat szerint a különadót a jövő év elejétől vetnék ki az üzletláncok élelmiszereladásból származó nettó - vagyis az akciós áraktól megtisztított - forgalmára. „Az így befolyt, nagyjából 120 millió eurós összeget teljes egészében a mezőgazdaságba és az élelmiszeriparba forgatnánk vissza, legalább részben kompenzálva a hazai termelőket. Ebből finanszíroznánk például a mezőgazdasági kockázati alap és a marketingalap létrehozását, de az aszálykárok kompenzálását is” - tette hozzá Matecná, aki szerint az üzletláncok már eljátszották a szaktárca türelmét. Arra az elemzői felvetésre, miszerint az üzletláncok a különadót beépítik majd az áraikba, aminek a levét a fogyasztók isszák majd meg, Matecná kijelentette: semmi okot nem lát az áremelésekre. „Az üzletláncok nálunk hatalmas nyereséggel dolgoznak, nagyobbal, mint a nyugat-európai országokban” — vallja a tárcavezető. Lapsansky szerint csak tavaly 5,4 százalékkal nőttek az élelmiszerárak Szlovákiában, amiből a termelők és feldolgozók semmit sem éreztek, a drágulásból befolyt összeget elnyelték a kereskedők. „A különadóval csak megpróbáljuk enyhíteni a hazai termelők hátrányát a kereskedőkkel szemben” - mondta Lapsansky. Az üzletláncok szerint azonban a tervezett különadó olyan terhet ró rájuk, ami a szlovákiai termelőket is negatívan érinti majd. A legtöbb hazai élelmiszert kínáló COOP Jednota Slovensko számára - a társaság vezérigazgatója, Ján Bilinsky szerint - a különadó például azzal járna, hogy a gazdálkodásuk veszteségbe fordulna. Bilinsky szerint üzleteik többségénél a nyereségesség most sem haladja meg az 1 százalékot. „A különadóról szóló javaslat az üzletek forgalmát veszi alapul, figyelmen kívül hagyva például azt, hogy a nagyjából 2200 üzletünk fenntartása mennyibe kerül” - tette hozzá Bilinsky. Szerinte a különadó bevezetése esetén nekik is lépniük kell, amit a beszállítóik is megéreznek, hiszen a kisebb vidéki üzleteik fenntartása már veszteséges lehet. Az üzletláncokat tömörítő SAMO szervezet szerint a különadó tervezetét nem előzte meg szakmai vita, a lépés minden bizonnyal drágítja majd az élelmiszereket, negatívan érinti a kiskereskedelemben a foglalkoztatottságot, a bérfejlesztést és a beruházásokat. (mi, TASR) Nem iut minden családnak ebéd NAGYROLAND A szlovákiai háztartások hatoda nem engedheti meg magának, hogy minden második napon rendes ebádet fogyaszthasson - közölte tegnap a Szlovák Gazdaszövetség (SFD). Pozsony. A probléma főképp az egyedül élő idős embereket érinti, valamint azokat a szülőket, akik egyedül nevelik kiskorú gyermekeiket. Az ilyen háztartások körülbelül 20 százaléka anyagi okok miatt csak heti 3—4 alkalommal engedheti meg magának, hogy rendesen megebédeljen. Azok a háztartások jobban állnak, amelyekben a szülők együtt nevelik a gyermekeiket: a probléma a háztartások mindössze 8 százalékát érinti. A környező országok közül Magyarországon és Romániában küzdenek hasonló gondokkal a családok. Bulgáriában a legrosszabb a helyzet, ahol minden harmadik család kénytelen kétnaponta nélkülözni a meleg ételt. A legjobban Hollandia, Dánia, Svédország és Írország áll: 100 háztartásból mindössze egyet vagy kettőt érint a probléma. A gazdaszövetség idén nyáron készített felméréséből az is kiderült, hogy a szlovák családok havi jövedelmük 20 százalékát költik élelemre. Ez jócskán elmarad az európai átlagtól, hiszen a fejlettebb országokban a háztartások élelmiszerre szánt kiadásai nem haladják meg a 12,6 százalékot. Gyakorlatilag egy átlagos szlovák család csaknem kétszer annyit költ ételre, mint más európai országban élő család. Ez összefüggésben áll a folyamatosan növekvő élelmiszerárakkal: tavaly 4 százalékkal fizettünk többet az élelmiszerekért, idén pedig 5,5 százalékkal nőttek az árak. A V4-es országok közül Szlovákiában a legdrágább az élelmiszer. A magas árak ellenére a szlovák háztartások rendkívül sok élelmiszert pazarolnak el: évente átlagban 111 kilogrammot dobnak ki a családok, naponta körülbelül 300 grammot. Ez olyan, mintha egy étteremben főételt rendelnénk, és azonnal kidobnánk. Ezzel az értékkel Szlovákia még így is a legkevésbé pazarló országok közé tartozik az Európai Unión belül. A családok fogyasztási szokásai megváltoztak az utóbbi 20 évben. A szakértők szerint kevés húst és tejet fogyasztunk, viszont jóval több cukrot, sajtot és túrót, mint kellene. Visegrádi egyeztetés az uniós határvédelemről ÖSSZEFOGLALÓ Denisa Saková szlovák belügyminiszter szerint a Frontex - az Európai Unió part- ós határvédelmi ügynöksége - nem helyettesítheti az uniós tagállamok határvódelmót, ós csak a nemzeti határvódelmet támogató szerepe lehet. Pozsony/Brüsszsl. „A Frontex szerepe a schengeni külső határok aktív védelmének biztosításában vagy annak elősegítésében valójában csak támogatói szerep lehet az egyes tagállamok számára, és nem helyettesítheti a tagállamok felelősségét határuk védelméért” - jelentette ki Saková a négy visegrádi ország (V4) és Ausztria belügyminisztereinek pozsonyi találkozója után. A cseh, a lengyel, a magyar, a szlovák és az osztrák belügyi tárca vezetői tanácskozásukon megállapodtak, hogy kölcsönösen megosztják információikat az Európai Bizottság tárcájukat érintő döntéseiről és eljárásairól. A felek egyetértettek abban, hogy a migrációs hullámot a schengeni határoktól a lehető legmesszebb kell megállítani. A pozsonyi belügyminiszteri találkozó fő témáit a Frontex, valamint a nyugatbalkáni országokba küldendő határőrök és rendőrök kérdésének egyeztetése jelentette. Körülbelül harmadával csökkent idén az illegálisan Európába érkező bevándorlók száma a tavalyi adatokhoz képest: az év első 9 hónapjában összesen 100 ezer embert regisztráltak a főbb migrációs útvonalakon - írta friss jelentésében a Frontex. Az uniós szervezet adatai szerint szeptemberben 12 900-an érkeztek a négy fő migrációs útvonalon keresztül az EU-ba, ami 21 százalékos csökkenést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Az olaszországi visszaesés miatt a legfőbb belépési pontnak már harmadik hónapja Spanyolország számít, ahol szeptemberben 6500 illegális határátlépést jegyeztek fel, négyszer többet, mint tavaly ilyenkor. A nyugatbalkáni útvonalon továbbra is alacsony az érkezők száma, a Frontex szakemberei azonban új útvonalak kialakulására figyelmeztettek Albánián, Montenegrón és Szerbián keresztül, továbbá Bosznia-Hercegovinán át. (MTI, TASR, ú) A különadót jövő év elejétől vetnék ki az üzletláncok élelmiszer-eladásból származó nettó - vagyis az akciós áraktól megtisztított - forgalmára (TASR-feivétei)
