Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)
2018-10-16 / 238. szám
8 KÜLFÖLD 2018. október 16. | www.ujszo.com Partnert keres a bajor CSU A bajországi választásokon előretörtek a Zöldek, a szociáldemokraták viszont leszerepeltek A Zöldek öröme. A második hely sem lesz elég a kormánypozícióhoz. (TASR/AP) RÖVIDEN Parlamenti vita Macedónia nevéről Szkopje. Megkezdődött az alkotmánymódosítás vitája a macedón parlamentben, és amennyiben a javaslat kétharmados támogatottságot kap, a nyugat-balkáni országot a jövőben Eszak-Macedóniának fogják hívni. A kétharmad megszerzése érdekében a kormányfő amnesztiát ígért a tavaly rendbontó ellenzéknek. Még nem lehet tudni, hogy a kormánykoalíciónak megvan-e az alkotmánymódosításhoz szükséges támogatottsága, vagyis hogy a 120 képviselő közül legalább 80 igennel fog-e szavazni. A balközép kormányjavaslatának eddig 71 biztos támogatója van. (MTI) Trump: nem átverés a klímaváltozás Washington. Donald Trump amerikai elnök visszavonta korábbi állítását, miszerint a klímaváltozás átverés, de jelezte: nem biztos abban, hogy ember által előidézett jelenségről van szó, és szerinte az éghajlat újra vissza fog változni. Egyik inteijújában Trump azt mondta, nem szeretné, hogy az Egyesült Államokat hátrány élje amiatt, hogy a klímaváltozásra reagál. „Szerintem valami történik. Valami változik, és újra vissza fog majd változni” - fogalmazott az amerikai elnök. Hozzátette azt is: „Nem hiszem, hogy ez egy átverés. Szerintem van talán klímaváltozás.” (MTI) Talán távozik a Pentagon vezetője Washington. Donald Trump elnök nem zárta ki, hogy James Mattis védelmi miniszter távozik a kormányból. „Egyfajta demokrata párti” - fogalmazott az elnök a Pentagon irányítójáról. Az elnök hangsúlyozta, Mattis , jó ember”, ő személy szerint , jól kijön” vele, de távozhat. Az elnök és a tárcavezető viszonyának megromlásáról hetek óta hírek keringtek, kiváltképp azután, hogy a múlt hónapban megjelent a The Washington Post lap főmunkatársa, Bob Woodward könyve a Fehér Házról és Trump elnökségéről, melyben azt állította: Mattis leszólta az elnököt, mondván, annyit ért a Koreaifélsziget problémáiból,„mint egy ötödikes”. (MTI) A két Korea közös úthálózatot épít Szöul. A két Korea tegnap megegyezett, november végén vagy december elején megkezdi a közös vasút- és úthálózat-fejlesztéseket, amelyek célja, hogy összekössék a két ország közlekedési hálózatát. Emellett a két Korea közölte, október végén tárgyalásokat folytatnak az észak-koreai Keszong összekötő irodájában annak érdekében, hogy közös koreai csapattal indulj anak a 2020-as nyári olimpián Tokióban, ill. együtt nyújthassák be pályázatukat a 2032-es nyári olimpiai játékok megrendezési jogának elnyerésére. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ München. A Keresztényszociális Unió (CSU) elveszítette többségét a vasárnapi bajor tartományi törvényhozási választáson. A vasárnapi választáson a CSU közel 70 éve a leggyengébb eredményt érte el, de továbbra is messze a legnagyobb politikai erő Bajorországban, ás nem lehet nélküle kormányt alakítani. A kormánypártnál nagyobb mértékben gyengült a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), a német szociáldemokrácia bajorországi történetének legrosszabb eredményével zárta a választást. A második számú politikai erő a CSU után a Zöldek pártja lett, a mérsékelten baloldali irányultságú ökopárt minden eddiginél több szavazatot gyűjtött. Hat párt a Landtagban A müncheni tartományi törvényhozásban (Landtag) az eddigi négy helyett hat pártnak lesz frakciója, bejutott a CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD), és visszajutott a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP). Az előzetes hivatalos végeredmény szerint a CSU a szavazatok 37,2%-át szerezte meg. Ez jobb az utolsó felmérésekben jelzett 33-35%-nál, de 10,4 százalékpontos visszaesés az előző, 2013-ban tartott Landtag-választáson szerzett 47,6%-hoz képest, és a leggyengébb eredmény az 1950-es 27,4 százalék Az Európai Unió fokozottan készül arra a lehetőségre, hogy az Egyesült Királyság megállapodás nélkül távozik a tömbből jövő tavasszal - közölte Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság szóvivője. Brüsszel/London. Továbbra is keményen dolgozunk az egyezményért, de jobban készülünk az előre nem látott eseményekre - mondta Szkínász, az Európai Bizottság szóvivője. A hétvégén ugyanis újra megfeneklett a tárgyalás a felek között. A szóvivő megismételte Michel Bamier uniós főtárgyaló vasárnap esti megállapítását, amely szerint továbbra sem született megoldás a kulcskérdésekben. Szkínász megerősítette, hogy a szerdai európai uniós csúcstalálkozó előtt már nem lesz újabb tárgyalási forduló. A Demokratikus Unionista Párt (DUP), a legnagyobb észak-írországi protestáns erő, amelynek külső támogatásával a Theresa May vezette Konzervatív Párt kisebbségben kormányoz, tegnap azt hangoztatta, hogy „valószínűleg elkerülhetetlen” Nagy-Britannia kilépési egyezmény nélküli távozása az EU-ból. Nincs megoldás az írekre Az uniós-brit tárgyalások egyik sarkalatos pontja az ír Köztársaság és Eszak-írország határának majdani ellenőrzése. Ennek mikéntjére máig nem sikerült megoldást találni. A brexit után ez a 499 kilométeres határ az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi vámhatárává óta. A Zöldek a szavazatok 17,5%-át gyűjtötték össze, ez több mint a duplája a 2013-ban elért 8,6%-nak. Főleg a nagyvárosokban szerepeltek jól, most először egyéni körzetekben is szereztek mandátumot, a fővárosban, Münchenben a 9 körzet közül 5-ben győztek, és a würzburgi egyéni körzetet is megnyerték. Bukó SPD, előretörő AfD A 3. helyen egy tartományi párt, a CSU-tól jobbra álló Szabad Választók (Freie Wähler) végeztek a szavazatok 11,6%-ával. A választás utáni első nyilatkozatok alapján a CSU leginkább velük alakítana kormányt, és a párt nyitott a kormányzati felelősségvállalására. A két pártnak együttesen 112 képviselője lesz a205 tagú tartományi gyűlésben. A 4. az AfD 10,2%-kal. A menekültellenes húrokat pengető párt a 16 német tartomány közül már 15-ben rendelkezik helyi törvényhozási képviselettel. A szociáldemokrata SPD az 5. helyen végzett, a szavazatok 9,7%-ával, ez alig a fele a 2013- ban elért 20,6%-nak. A Landtagból 2013-ban kiesett liberális FDP éppen csak átlépte az 5%-os bejutási küszöböt, 5,1 százalékkal a hatodik helyen végzett. A részvételi arány 72,4% volt jelentősen emelkedett az öt évvel ezeíőtti 63,6%-hoz képest. A Keresztény szociális Unió (CSU) megkapta a felhatalmazást a bajor választóktól a kormányzás folytatására - jelentette ki Horst Seehofer pártelnök. Kiemelte, a kudarc okait fel kell dolgozni, de a következő időszakban „egységesen és teljes erő-A brexit ellen tüntető britek. Kutyába se veszik őket. (tasr/ap) válik, mivel London ki akar lépni az EU vámuniójából és az egységes piacból is. Ha viszont újra szigorúan ellenőrzött határ emelkedik Eszakírország és Írország közé, az felrúghatja a több évtizedes fegyveres konfliktusnak véget vető, 1998-as nagypénteki megállapodást. Diplomáciai források szerint a tárgyalók a megállapodás már elfogadásra szánt tervezetét akarták előkészíteni, a megbeszéléseket azonban felfüggesztették az uniós tagországok vezetőinek holnap kezdődő, kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójáig, amelynek egyik központi témája lesz a brit kilépés feltételrendszere. Írország kitart azon álláspontja mellett, hogy Theresa May brit mivel” a választóktól kapott felhatalmazás megvalósítására, a kormányalakításra kell összpontosítani. Túl jók a bajorok A szövetségi belügyminiszter arról is szólt, hogy okok egész sora határozta meg a választási eredményű, amelyek „részben Münchenben, részben Berlinben”, részben pedig a bajor társadalomnak a CSU által nem 'megfelelően észlelt átalakulásában keresendőek. A 69 éves politikus jelezte, nem kíván lemondani pártelnöki tisztségéről. Valószínűsíthető, a bajor választások eredménye tovább gyengíti az amúgy sem túl acélos német szövetségi kormányt. Bajorországot mélyen érintette a 2015-ös menekültválság, aminek kitörése után niszterelnök tartsa be, amit tavaly decemberben vállalt, és ne vezessen be szigorú ellenőrzést az ír-északír határon — jelentette ki Simon Coveney ír külügyminiszter. Lassan kifutnak az időből A Nagy-Britannia uniós kilépését szabályozó megállapodás megkötése létfontosságú Európa biztonsága szempontjából - vélekedett Jeremy Hunt brit külügyminiszter. „Az előttünk álló hét kritikus lesz az Egyesült Királyság és európai partnereink szempontjából egyaránt. Nem lehet túlbecsülni a fontosságát annak, hogy olyan brexitmegállapodás szülessen, amely tiszteletben tartja az EU önállóságát és az Egyesült Királyság szuverenitását” - mondta. Ha a holnapi uniós csúcson sem tudnak megegyezni a felek, akkor könnyen kifuthatnak az időből. A kilépési tárgyalásokra két évük volt, ami 2019. március 29-én lejár. Ez nem azt jelenti, hogy addig húzhatják az egyeztetéseket a kilépési feltételekről, mert a végső alkut mindenkinek jóvá kell hagyatnia otthon is. Közösen, egyhangú tagállami döntéssel ugyan kitolhatnák a határidőt, de ettől London és Brüsszel is elzárkózni látszik. A március 29-i kilépés utánra már megegyeztek egy 2 éves átmeneti időszakban, amíg a britek féligmeddig az EU-ban maradnának, a vámuniót se hagynák ott. Ezalatt tárgyalnának le egy uniós-brit kereskedelmi egyezményt, de egy biztosíték is kellene, ha azok a tárgyalások bedőlnének, akkor se legyen ellenőrzés az ír-északír határon. (MTI, index) közel 1 millió menekült és bevándorló érkezett Németországba. A válság kezelése súlyos feszültséget teremtett az Angela Merkel vezette kormányzó CDU és CSU között. Több elemző szerint azonban nem a menekültválság okozta elsősorban a CSU népszerűségvesztését, hanem az országon belüli népességmozgások, illetve a „hagyományos bajor” életforma visszaszorulása a modem, nagyvárosi rétegek erősödésével szemben. A tartomány erős gazdasági fejlődése révén egyedülálló vándormozgalom bontakozott ki, Németország minden szegletéből tíz év alatt több mint egymillióan jöttek, és nem tudhatja közülük mindenki, hogy a CSU-nak milyen nagy része van Bajorország sikerében. (MTI, 444 hu, ú) Hasogdzsi: lépett a szaúdi király Washington/Rijád. Belső vizsgálat lefolytatására kérte fel Szalmán bin Ábdel-Azíz szaúdarábiai király az államügyészt az október 2-án eltűnt szaúd-arábiai ellenzéki újságíró, Dzsamál Hasogdzsi ügyében. A király a vizsgálatot az isztambuli török-szaúdi közös nyomozócsoport által összegyűjtött információk alapján rendelte el. Ankara újra elrendelte Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusának átkutatását, amit már egy hete bejelentett, akkor azonban a két ország végül megegyezett az ügy közös kivizsgálásában. Hasogdzsinak azután veszett nyoma, miután felkereste a szaúdi konzulátust. A férfi török menyasszonyával ment el a külképviselethez, mert szüksége volt szaúdi dokumentumokra, hogy házasságot köthessen. A nő a konzulátus előtt várta vőlegényét, de szerinte Hasogdzsi nem jött ki az épületből, és azóta senki sem hallott róla. A szaúdi abszolút monarchia bírálójaként ismert Hasogdzsi tavaly hagyta el hazáját, és azóta az USÁ-ban élt, és a The Washington Post tekintélyes amerikai lapban is publikált. Egy Kanadában élő szaúdi ellenzéki elmondta: szerinte Rijád feltörte a telefonját, és lehalígatta beszélgetéseit az eltűnt Hasogdzsi újságíróval. Valószínű, hogy a férfi telefonját a szaúdi hatóságok törték fel, mert olyan kémprogramot találtak rajta, amelyet kizárólag kormányok vásárolhatnak meg. (MTI) Brexit: a holnapi EU-csúcs dönthet
