Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)

2018-10-16 / 238. szám

KÖZÉLET 2018. október 16. | www.ujszo.com Homályos alkotmánybíró-választás Még mindig nem világos, hogyan választják meg a bírókat (Somogyi Tibor felvétele) 2 | RÖVIDEN Parlamenti kapkodás Pozsony. Az ellenzék szerint a kormánykoalíció úgy módosítja a parlamentőszi ülésszakának menetét, hogy már az egyszeri államünnepet, október 30-át és az azt követő ünnepeket is ott­hon tölthessék. A parlament Ve­zetésének kezdeményezésére tegnap a házbizottság jóvá­hagyta, hogy a plénum hétfőn­ként is tárgyaljon - eddig ez szünnap volt -, lerövidítik az ebédszünetet, és tíz órán ke­resztül, azaz este nyolc óráig vi­táznak majd a törvényterveze­tekről. Az ellenzék bírálja a lé­pést, szerintük a koalíciós kép­viselők mielőbb le akarják tudni a képviselői kötelezettségeiket, mert többségük egyéb funkciót is betölt, ráadásul már gőzerővel beindult az önkormányzati vá­lasztás kampányidőszaka. Az ellenzék arra is rámutatott, hogy egyre gyakrabban indokolatla­nul módosítják a megszokott rendet. Ráadásul már tegnap döntöttek arról is, hogy a ma kezdődő októberi ülésszakon megtárgyalt törvényekről csü­törtökön és pénteken sem fog szavazni a plénum. Ezt a parla­ment elnökének és néhány kép­viselő külföldi htjával indokolja a parlament vezetése. (Dennik n, ie) IBOS EMESE Pozsony. Közösen fog tárgyalni az ellenzék az alkotmánybírók megválasztásának módjáról az igazságügyi miniszterrel. Állítják, készek a kompro­misszumra, de a kormány­­koalíció eddig egyetlen javaslatukat sem fogadta el. A koalíciós javaslat módosítását a kormányfő sem zárja ki. Az SaS, az OEaNO, a Sme rodina és a Spolu közös módosító javasla­tot dolgoz ki az alkotmánybírók megválasztását szabályzó törvény­­tervezethez — ebben állapodott meg a négy ellenzéki párt vezetése. Arról is egyezség született, hogy mostantól közösen tárgyalnak az igazságügyi miniszterrel az alkot­mánytörvény módosításáról. Egye­lőre nem árultak el konkrétumot a javaslatukról. „Szakembereink rö­videsen kidolgozzák az alkotmány­­bírók megválasztásának szavazat­­számára, a nyilvános szavazásra és a bírók ciklikus cseréjének módjára és feltételeire vonatkozó javaslatun­kat” - közölte Richard Sulik, az SaS elnöke. „Mi egyezséget akarunk. Készek vagyunk a kompromisszumokra, készek vagyunk engedni, de komp­romisszumokat nem lehet úgy kötni, hogy az ellenzék mindenben enged, a koalíció pedig semmiben” - szö­gezte le Veronika Remisová (OEaNO). Megjegyezte, közel egy éve tárgyalnak az igazságügyi tárca javaslatáról, de máig egyetlen mó­dosító javaslatukat sem fogadta el a koalíció. Miroslav Beblavy (Spolu) arra fi­gyelmeztetett, hogy bár a hétközna­pi ember számára az Alkotmánybí­róság megfoghatatlan, minden je­lentős jogi vitában a taláros testület mondja ki az utolsó szót. „Ezért ki­emelten fontos szerepe van a jogál­lamiság kérdésében. Nem mindegy, milyen testület áll fel a következő választás után. Olyan, amely kizá­rólag az igazságot szem előtt tartva hozza meg döntéseit, vagy olyan, amelynek tagjait a jelenlegi kor­mánykoalíció jelöltjeiből választják meg” - figyelmeztetett Miroslav Beblavy. Az igazságügyi tárca által kidol­gozott koalíciós javaslat 76 szava­zathoz kötné az alkotmánybírók megválasztását, és megfogalmaz néhány szakmai követelményt a bí­rókkal szemben. Pár hete viszont a Smer egy teljesen új filozófiájú saját javaslattal állt elő. Ez alapján a bí­rókat ugyan 90 szavazattal válasz­taná meg a parlament, de a válasz­tásból kizárnák a mindenkori állam­főt. A koalíciós javaslat módosítását Peter Pellegrini kormányfő nem zárta ki. „Ha a bírókat 90 szavazattal választja meg a plénum, akkor nincs logikája annak, hogy az államfő döntsön a kérdésben. Viszont ha 76 szavazattal lesznek megválasztva, akkor az államfő döntésének van lo­gikája” - mondta Pellegrini. Szavai alapján a smeres javaslat, mely az alkotmányjogi bizottságban komoly vitát váltott ki, s beterjesztője visszavonta, továbbra is játékban van. Azt egyébként a Híd ellenzi, az SNS pedig eddig nem foglalt állást vele kapcsolatban. A Via Iuris tegnap eljuttatta a par­lamenti képviselőknek a civil szer­vezet paragrafúsos formába öntött módosító javaslatait. Szerintük jár­ható út lenne, ha a plénum a bírók harmadát választaná meg négy­évente. „Ez azzal járna, hogy a kor­mánykoalíciónak le kellene monda­nia arról, hogy 12 évre saját jelölt­jeivel töltse fel az Alkotmánybíró­ságot. Az ellenzéknek pedig el kel­lene fogadnia, hogy a koalíció vá­lasztja meg a bírók többségét, s csak négy év múlva kezdődne el a bírók ciklikus cseréje” - magyarázta Peter Wilfling, a Via Iuris jogásza. A szer­vezet szakemberei arra figyelmez­tetnek, hogy ha a ciklikus cserét most nem foglalják törvénybe, a minden­kori kormány a következő válasz­táskor is saját jelöltjeit ültetheti be a taláros testületbe. Magyarország bünteti a hajléktalanságot A kegyetlen törvény és a társadalom közönye ellen tüntettek vasárnap Budapesten a magyar kultúra jelesei (MTi-feivétei) KÓSAANDRÁS Már büntethető a hajlékta­lanság Magyarországon, a jogszabály azonban több, meglehetősen életszerűben rendelkezést tartalmaz. A kérdés az, a valóságban hogy fog működni majd a „közterületek megtisztítása" a hajléktalanoktól. „Ma még nem vegzáltak minket, csak egy szórólapot kaptunk a rend­őröktől, hogy mostantól büntethető, ha az utcán élünk, meg az, hogy hol vannak hajléktalanszállók. Szerin­tem majd holnaptól kezdenek el fel­­szólítgatni minket” - munkatár­sunknak tegnap napközben Buda­pest belvárosában, a Batthyány té­ren beszélt erről egy idős hajlékta­lan. Szemben, a Duna pesti oldalán az Országgyűlés, ahol a nyáron a Fi­desz az alkotmányt módosítani sem volt rest, hogy ismét kriminalizál­hassa a haj léktalanságot. Látványos intézkedések Ez már a második ilyen kísérlet volt, először ugyanis 2013 őszén foglalták a szabálysértési törvénybe, hogy az „életvitelszerű utcán tartóz­kodás” büntethető legyen, de erről később maga az Alkotmánybíróság mondta ki, hogy embertelen gya­korlat. Az akkori jogszabályválto­zás után hónapokon keresztül látvá­nyos rendőri intézkedések borzolták a kedélyeket, majd 2014 után a gya­korlat hirtelen megszűnt. Akkor (is) komoly kampány kísérte a törvényi szigorítást, még egy külön hivatalt is létrehoztak Budapesten, ahová a „szabálysértő” hajléktalanokat kel­lett volna bevinni, de a 444.hu 2016- ban kiderítette, hogy az évi 20 millió forintból fenntartott épületbe egyet­len embert sem vittek be. A hatósági intézkedések csendben megszűntek, a hajléktalanok pedig ismét megje­lentek Budapest belvárosában, az aluljárókban, a parkokban. „Humánus javaslat" Az áprilisi, a Fidesznek ismét két­harmados sikert hozó választások után a kormánypárt aztán némileg meglepő módon ismét gyorsan na­pirendre vette a témát. Az alkot­mánymódosítás előterjesztője az a Bajkai István volt, aki korábban az Orbán család ügyvédjeként is dol­gozott. Az alkotmánymódosítást természetesen elfogadta a parla­ment, így nem volt akadálya a sza­bálysértési törvény ismételt módo­sításának, ami tegnap életbe is lé­pett. A Fidesz indoklása szerint egy­részt ma már mindenki talál munkát, legalább közmunkás lehet, és így fi­zethet akár egy albérletet, másrészt az intézkedés valójában „humánus”, mert azt szolgálja, hogy ne fagyja­nak meg az emberek az utcán. Gyors felkészülés Mint cikkünk elején is írtuk, egyelőre elmaradt a komolyabb ha­tósági fellépés, bár a 24.hu hírportál múlt héten azt írta, a kerületi rend­őrkapitányságok Budapesten külön állománygyűléseket tartottak arról, hogy a törvény hatályba lépése után hogyan lépjenek fel a rendőrök az utcán élőkkel szemben. A Népszava pedig azt írta, hogy az Országos Mentőszolgálat is beállított két mentőautót - igaz, olyan régi, 13 év­nél idősebb jármüveket, amelyek mentésre már alkalmatlanok - csak arra a célra, hogy az esetlegesen ápolásra, kórházba szállításra szo­ruló hajléktalanokat ezekkel vigyék el. A hétvégén néhány százan tün­tettek a Parlament előtt az intézke­dés miatt, de összességében nem ka­vart túl nagy vihart az egész ügy, a hajléktalanok utcai jelenléte nem túl népszerű ügy, a legtöbben támogat­ják a hatósági fellépést. Embertelen helyzet A jogszabály számos olyan pontot tartalmaz, ami a valóságban nehezen értelmezhető, vagy éppen emberte­len helyzeteket eredményezhet. A rendőrségnek háromszor kell elvileg felszólítania valakit, hogy ne tartóz­kodjon „életvitelszerűen” az utcán, de az nem tisztázott, hogy ezután mi tör­ténjen: a hajléktalannak be kell vo­nulnia egy szállóra, vagy elég, ha csak összeszedi a holmiját és arrébb megy. Tíz perc alatt elhangzott három szó­beli felszólítás után már elvileg jöhet az előállítás az őrszobára? Látható, hogy ezzel csak az intézkedő rend­őrök dolgát sikerült jelentősen meg­nehezíteni, akiknek egyébként sem­mi kedvük a hajléktalanok vegzálá­­sához. Ez hamar kiderül, ha néhá­­nyukkal magánemberként szóba ele­gyedik valaki. A szabálysértési őrizetbe került hajléktalanok ingóságait elvileg az önkormányzatnak kellene tárolnia, de ami „nem tárolható”, például a közegészségügyileg veszélyest, azt meg kell semmisíteni. Ennek eldön­tése egy kijelölt önkormányzati dol­gozó feladata lesz, könnyen belát­ható, hogy ő is lehetetlen helyzetbe kerül majd sok esetben. Ráadásul a tárolás és a megsemmisítés költsé­geit utólag magának a hajléktalan­nak kell majd kifizetnie. 14 ezer hajléktalan A Február Harmadika Munka­­csoport - mint a neve is jelzi - min­den évben ezen a napon méri fel or­szágosan a hajléktalanok számát, a legutóbbi vizsgálatuk adatai szerint egy átlagos téli napon 14 ezer haj­léktalan van Magyarországon, kö­zülük tízezren valamilyen szállá­son, négyezren közterületen alsza­nak, minden évben sokan nem élik túl a telet. Bár Budapesten elvileg lenne elég férőhely a szállásokon, vidéken, különösen a kisvárosok­ban nagyon nagy baj az ellátórend­szer hiánya. Ráadásul most azok is félnek a hatósági fellépéstől, akik elvileg megoldották valahogy, hogy fedél kerüljön a fejük fölé. Ahogy a cikk elején már idézett hajléktala­nok egyike mondta az Új Szónak: „Én egy kunyhót kezdtem építeni magamnak télre a hajógyári szige­ten, amiben kihúznám tavaszig. Most azonban félbehagytam, mert attól félek, majd jönnek a rendőrök és lerombolják. Amikor ilyen kam­pány van ellenünk, mindig ezt csi­nálják”.

Next

/
Thumbnails
Contents