Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)

2018-10-06 / 230. szám

N ézzük csak az elmúlt hónapot! Szeptem­ber 18-án érkezett a hír, hogy egyiptomi régészek egy késő­kori (Kr.e. 664-323) szarkofágot találtak, benne múmiával a dél­egyiptomi Asszuánban. Az Aga Khan mauzóleum közelé­ben végeztek feltárásokat, amikor a mészkőből készült szarkofágra bukkantak. A múmiát lenbe te­kerték, így az nagyon jó állapotban maradt fenn - közölte Mosztafa Vaziri, az egyiptomi Legfelső Régé­szeti Tanács vezetője az al-Ahram egyiptomi lappal. Több idő kell ahhoz, hogy azonosítsák, kit rejt a szarkofág - tette hozzá. Elmondta, hogy a régészek a térségben számos későkori sírra bukkantak, amelyek falai isteneket, köztük íziszt, Anu­­biszt, Haton ábrázolják. Feltárták színes kőből készült szarkofágok maradványait is. A terület valószínűleg kommunális temetkezési hely lehetett egykoron, mert sok múmiát találtak, ame­lyeket rendszertelenül temettek el - közölte Abdel-Moneim Száed, a régészeti tanács asszuáni és núbiai térségért felelős vezetője. A régészek a sírokban találtak mészkőből készült szobrot, szkara­beusz- és amulettgyűjteményt, és rábukkantak Hórusz isten faszob­rára is. A Kairótól mintegy 900 kilomé­terre délre fekvő Asszuán az ókori Egyiptom déli határa volt. Már az óbirodalomban jelentős kereske­delmi központ volt, a térségben talált gránitot a Gízában lévő pira­misok építéséhez használták fel. Két nappal korábban Asszuán városában emberfejjel ábrázolt szfinxre bukkantak az egyiptomi régészek. Mosztafa Vaziri közölte, hogy a mészkőből készült szoborra a Kom Ombo templomnál vég­zett talajvíz-elvezetési munkálatok során találtak rá. Vaziri szerint a szobor valószínűleg a Ptolemaiosz­­korból származik. A Ptolemaiosz­­dinasztia mintegy háromszáz éven át, Kr. e 320-től 30-ig uralkodott Egyiptomban. Az uralkodói hata­lom és az erő megtestesülését áb­rázoló szfinxszobrok az óbirodalmi IV. dinasztia (Kr.e. 2639-2504) korától ismertek Egyiptomban. A legnagyobb szfinx, a 4500 éves, mintegy 70 méter hosszú és 20 méter magas gízai Nagy Szfinx Khephrén fáraó völgytemploma mellett található a Nílus völgyében. Nyáron a karnaki és luxori templo­mok közötti úton találtak egy több mint négyezer éves szfinxet útépítő munkások. Szeptember elején ősi temetkezési helyet tártak fel a régészek az egyip­tomi Gíza tartományban, Kairó közelében, I. Szenuszert fáraó pira­misa mellett. „A temetőt List falunál, I. Sze­nuszert (Kr.e. 1961-1917) pira­misától 300 méterre északkeletre tárták fel” - tájékoztatott az Egypt Independent. A sziklás hegyoldalban kialakított temetkezési hely két részből állt. Az egyik egy nyitott udvar, amelyből átjáró vezet egy teremhez. Az átjáró oldalfalain hieroglifákat találtak a régészek. A terem nyugati falán egy fülkét alakítottak ki, feliratok nyo­mát fedezték fel a falain. A temető Jelképek hordozói, szentek segítői, mítoszok szereplői 13. oldal 2018. október 6., szombat, 11. évfolyam, 37. szám egyiptomi-francia régeszcsoport a Nílus folyó deltájában létezett egyik legősibb településre bukkant. A maradványok a fáraók kora előtti időkből, 5000 évvel ezelőttről szár­maznak. A közös kutatócsoport egy újkőkori falu maradványait tárta fel a Teli el-Szamara régészeti lelőhelyen, Kairótól mintegy 140 kilométerre északra. A település egészen a fára­ók második dinasztiájának a koráig (Kr. e. 4200-2900) lakott volt. Újkőkori felfedezések szinte isme­­redenek ebben a térségben, ezért igen nagy jelentőségűek a leletek - közölte Frederic Geyau, a cso­port vezetője. Az egyeden újkőkori település, amelyet eddig feltártak, Szaísz városa volt. A 2015 óta folyó feltárásokon gyűjtött leletek páratlan lehető­séget adnak arra, hogy az első di­nasztia előtt több mint ezer évvel Alsó-Egyiptomban élt prehistori­­kus társadalmakról alaposabb tu­dásra tegyenek szert a régészek. A lelőhelyen talált edények, kézmű­ves termékek kormeghatározása alapján a kutatók úgy vélik, hogy a Nílus deltájának lápos területein a Kr.e. 5. évezred végén telepedtek le közösségek. Ajmán Asmavi, az egyiptomi mű­emlékvédelmi tárca vezetője az al-Ahram honlapjának elmondta, hogy a régészek találtak egy tucat­nyi tárolói állati csontokkal és bo­tanikus maradványokkal, amelyek elemzésével betekintést nyerhetnek az egyiptomi mezőgazdaság és állat­­tenyésztés kezdeteibe. Közben Szakkarában megnyitották a látogatók előtt az egyiptomi nagy­hatalmú óbirodalmi főtísztviselő, Mehu vezír jó állapotban fenn­maradt és gazdagon díszített sírját, amelyet még 1939-ben fedeztek fel egyiptomi régészek. Mosztafa Vaziri szerint ez az egyik legszebb sír a szakkarai nekropo­­liszban élénk színei és a falakon látható különleges jelenetek miatt. Az egyik legfurcsább képen kroko­dilok házasodnak össze egy teknős jelenlétében. Mehu 4300 évvel ezelőtt, az első fáraók korában élt, és I. Pepit (Kr. e. 2325-2150), az Óbirodalom VI. dinasztiájá­nak harmadik fáraóját szolgálta a legmagasabb rangú tisztségvi-A szakkarai lépcsős Dzsószer-piramis Asszuán városában, a Kom Ombo templomnál emberfejjel ábrázolt szfinxre bukkantak az egyiptomi régészek (Fotók: tasr/ap) Aga Khan mauzóleuma a dél-egyiptomi Asszuánban, a Nílus fölötti dombon Hetente egy sír, havonta egy múmia Hihetetlennek tűnik, hogy ennyi évszázad után még ma is találnak a régészek szarkofágot, múmiát, ilyen-olyan ősrégi szobrot Egyiptomban. Sőt, szinte minden héten rábukkannak valami izgalmas tárgyra. Ezek évezredek óta a föld mélyében pihentek, hogy aztán a véletlen folytán vagy feltárások során előbukkanjanak, és megörvendeztessék a mai nemzedéket. másik részében egy nagyjából 3 mé­ter mély, 100 centiméter hosszú, 80 centi széles kriptát tártak fel, ennek nyugati belső oldalából átjáró vezet az első sírkamrába. A kripta északi oldalából újabb kamrákba vezet az út, amelyeket hamarosan szintén feltárnak. „A temetkezési hely tulajdonosáról még semmit sem tudunk, mivel a feliratok nem utalnak kilété­re” - mondta el Jasszer Hasszán Abdel-Fattah, a régészeti helyszín igazgatója. A gízai List környékén az egyip­tomi középbirodalom uralkodó­it és előkelőségeit temették el, I. Szenuszert és I. Amenemhat (Kr. e. 1991-1962) piramisa is ott épült. Ugyancsak szeptember elején egy selőként. Sírkamrájának felirata szerint összesen 48 titulust viselt, a vezír mellett például a királyi ír­nokét és a bírák vezetőjéét. Alépcsős Dzsószer-piramistól mint­egy 100 méterre fekvő hatalmas sír­komplexum egy hosszú folyosóból és hat sírkamrából áll, Mehun kívül itt temerték el fiát, a 22 tisztséggel rendelkező Meri Re Ankhot és unokáját, Hetep Ka Il-t is, neki 10 titulusát sorolják fel a hieroglifák. A korabeli nemesség tagjai közül csak keveseknek adatott meg az a kivált­ság, hogy családtagjaikkal közös sír­ban nyugodhassanak. A falakon látható jelenetek a meg­boldogult főminisztert ábrázolják, amint az őserdőben vadászik vagy halászik. Más freskókon betaka­rítási vagy főzési munkákat, vagy épp akrobatikus táncokat örökítet­tek meg. Szakértők szerint ilyen je­lenetek eddig nem voltak ismertek hasonló korú sírokból. Mehu vezír sírját a megnyitás előtt restaurál­ták. (MTI, ug)

Next

/
Thumbnails
Contents