Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)
2018-09-03 / 202. szám
www.ujszo.com I 2018. szeptember 3. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Politikai demencia Migráncsoznak, brüsszeleznek: ez a két szó uralja az egész térséget HUNCÍK PÉTER A ugusztus végén egy beszélgetés során azt találtam mondani, hogy a visegrádi országok társadalmai sajnos kiüresedtek. Vegyük példának az üres Szlovákiát. 1996 és 2006 között szinte érezni lehetett a társadalom belső lüktetését. A Meciar-rendszer elleni küzdelem, a NATO- és az EU-csatlakozás érdekében kifejtett igyekezet nemcsak a politikai elitet mobilizálta, hanem megmozdult a civil társadalom is. Voltak konkrét célok és határidők, volt lelkesedés, és a polgárok többsége támogatta a kormány integrációs törekvéseit. Aztán jött a 2008-as pénzügyi válság és sok minden a visszájára fordult. Ma már sokan úgy tekintenek az EU-ra, mint a nemzeti szuverenitás fő ellenségére, ami nevetséges argumentáció, hiszen a kis országok a modem gazdaság korában sehogy sem lehetnek teljesen önállóak. Katonailag pedig az USA-n kívül a Szlovákiánál nagyobb országok sem tudnak megállni a saját lábukon. Kritizáljuk az ország N ATO-tagságát is, de elég egy pillantást verni az orosz törekvésekre, és megértjük: a NATO-tagsággal járó kiadások nem feleslegesek. Az elmúlt pár évben az oroszok elfoglalták Grúzia nyugati területeit, elcsatolták a Krímet Ukrajnától és aktív részesei a kelet-ukrajnai „furcsa háborúnak”. Mindezek ellenére a polgárok közönyösen szemlélik az orosz katonapolitikai lépéseket, és azt ismételgetik, hogy a mai Oroszország nem azonos a Szovjetunióval. Ezzel a megállapítással saját magunkat csapjuk be. Úgy viselkedünk, mintha semmi közünk sem lenne az egészhez. Még elszomorítóbb, hogy az ellenzéki pártoknak sincs semmi mondanivalója a helyzetről. Pontosabban fogalmazva: az ellenzéki politikusok még hangosabban acsarkodnak az EU és a NATO ellen, mint a kormánypártiak. Pedig az unió koncepciója a modernkori történelem egyik legkomolyabb víziója. Immár 73 esztendeje béke van Európában, és ha az unió víziója megvalósul, akkor további békés évtizedekjönnek. Csakhogy ezzel a felfogással szemben itt a jelenkori nacionalista hullám, amely minden józan megfontolást elsodor. A internetes portálokból naponta dől a hazug propaganda a bevándorlás veszélyeiről, a növekvő kriminalitásról és a keresztény Európát fenyegető veszélyekről. Kormánypártiak és ellenzékiek egymást harsogják túl a nemzetállami koncepció felmagasztalásával. Kelet- Európa politikusai úgy vélik, az európai integráció helyett erős nemzetállamokra van szükség. Ám aki ismeri az európai történelmet, tudja, hogy a 20. században ez a koncepció két világháborút okozott. Eközben alig esik szó az egyre nagyobb méreteket öltő kivándorlásról és a társadalmi méreteket öltő apátiáról. Ezen sincs mit csodálkozni, hiszen a politikusok nem a reményt sugalmazzák, hanem a bizonytalanságot és a sötét jövőt. A polgárok félnek, és a félelem a demokrácia legnagyobb ellensége. A reszkető embert könnyű manipulálni, mert a félelem paralizálja a gondolkodást és összezavaija az érzelmeket. Még ajó érzésű emberek is felülnek az egyre sűrűsödő gyűlöletkampánynak. Migráncsoznak, brüsszeleznek. Mára ez a két szó uralja az egész térséget. Egy éve még Fico arról beszélt, hogy Szlovákia az EU magországa lesz, ám közben a szlovák kormányzat csendben odasuttyogott az Orbán-vezette EU- ellenes formációhoz. Büszkék lehetünk magunkra. Lassan, de biztosan balkanizáljuk Európát. És közben mi magunk is butulunk és tompulunk. Ha így folytatjuk a „merülést’’, hamarosan eléljük a demencia felső határát. ŐSSZEL BIZTOSAN JÓ JEGYEIM LESZNEK, TANÁRNŐ! AZ APÁM IS INDUL A POLGÁRMESTER- VÁLASZTÁSON (Lubomír Kotrha karikatúrája) Üzenet a magyar iskolákba Elhangzott a magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségén, Nagymegysren. „Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható” - ezek Kosztolányi Dezső magyar író, költő szavai. Ezzel a közismert, ám örök érvényű gondolattal köszöntőm önöket. Az ember az életét és nyelvét az édesanyjától kapja. A világhoz anyánkon és az ő nyelvén keresztül kapcsolódunk, amire életünk során folyamatosan építkezünk. Fontos, hogy ezt a folytonosságot ne szakítsuk meg. Mindenki tudja, hogy a leggyorsabban, legtermészetesebben és leghatékonyabban az anyanyelven lehet befogadni az ismereteket, információkat. Az a diák lesz nyitott, befogadó, az akadályokat könnyebben leküzdő felnőtt, aki anyanyelvén tanul. „Egész nemzeti műveltségünk anyanyelvűnkön alapszik” - mondja Bárczi Géza nyelvész. Tartsuk ehhez magunkat! Mi, szlovákiai magyarok Európa közepén különleges helyzetben vagyunk. A „kisebbségi létről” első hallásra azt gondoljuk, hogy csak hátrányos lehet, pedig több szempontból éppen az ellenkezője igaz. Az életünk természetes része még egy, vagy több kultúra. Ez a fajta sokszínűség bennünket, magyarokat gazdagabbá tesz. Tisztelt szülők! Az Önök kezében van, az Önök helyes döntésén múlik a magyar iskolákjövője. Fontos, hogy legyen minél több jól felszerelt iskola, lelkiismeretes, az anyanyelvi oktatás iránt elhivatott pedagógus, az iskolába szívesen járó nyitott, befogadó diák,jó és megbecsült iskolarendszer. Ehhez nagy szükségünk van az önök együttműködésére. Higgyék el, bízhatnak a pedagógusok felkészültségében és abban, hogy gyermekeik a magyar iskolákban minőségi oktatásban részesülnek. Bizonyított tény, hogy az anyanyelven szerzett tudás a legmélyebb, legmaradandóbb, legmegalapozottabb, erre lehet építeni, ezt lehet más nyelvekkel, ismeretekkel, kultúrákkal kiteljesíteni. Kérem, ne vegyék el gyerekeiktől a lehetőséget, írassák őket magyar iskolába. Ezzel adnak kulcsot a kezükbe, hogy sikeres, önbizalommal teli, a világban helyüket megálló, kiegyensúlyozott és boldog felnőttek legyenek. A lehetőség adott, az óvodától az egyetemig. Éljünk vele! Janiga Éva nyugalmazott pedagógus Ráhel és a csomag STUMPF ANDRÁS A A hiszik, a pelus, ugye? Hogy arra célozgatunk. Arra |a bűzös kis csomagra, amelyet a magyar minisz/ > m I terelnök lánya a horvát autópálya szélén helyezett JL jRk mL-A el. Két országra szóló ribillió, magyar és horvát címlapok, mérnek hada - a nyárutó hírcsendjének tengerébe vágott pelus tényleg méretes hullámokat vetett. És nem, mégsem erre a csomagra utalunk a címben. Nem mintha igaza lett volna azoknak, akik szerint gyalázat a miniszterelnök gyerekeiről képet közölni, beszámolni egyikük unortodox, ám kétségkívül hatékony pelenkaügyi megoldásáról. Tegyük ezt most tisztába (és az eredményt ne hagyjuk az út szélén)! Nincsenek olyanok, hogy „Orbán-gyerekek”. Azaz vannak, öten - de nem illendő őket egy kalap alá venni. A magánélet sérelmére vonatkozó sirámok teljesen jogosak és igazak is lennének hármuk esetében. Azon Orbángyerekek esetében, akik nem közszereplők. Csakhogy ketten bizony azok. Orbán Gáspár sem azért, mert a miniszterelnök fia - hanem mert a Felház nevű keresztény mozgalom alapítója, aki a kamerák, a köz elé lépett. Orbán Ráhel pedig a magyarországi turisztikai szuperszervezetnek ad tanácsokat, hogy „egy új, pozitív országmárka kialakításában” segédkezzen. Nos, segédkezett. Most éppen így. Aminek bemutatása tehát cseppet sem etikátlan - csak éppen messzebb van a lényegtől, mint a felcsúti kisvasút a megtérüléstől. Ä lényegnek persze van köze Felcsúthoz, s a falut nemrég még polgármesterként irányító miniszterelnöki cimborához, az utóbbi években csodálatos módon százmilliárdos vagyonra szert tett Mészáros Lőrinchez. A lényeg ugyanis az a csomag, amely az agyonbeszélt esettel egy időben érkezett meg Orbán Ráhelhez, s amelynek tartalma korántsem egy kicsi ember emésztés utáni végterméke, hanem: luxusingatlanok sora. Történt ugyanis, hogy Mészáros Appeninn nevű cégébe több mint 20 százalék erejéig beszállt a Fidesz hatalomrajutása óta szintén fájdalmas mértékű, ám hősiesen, saját lábon kihordott gazdagodáson áteső Tiborcz István. Ő Orbán Ráhel félje, aki idén tavasszal szerezte meg a céget, amellyel most beszállt a nagy ingatlanbuliba. Márpedig a házasság alatt szerzett vagyon: közös. A szép csomag tehát Orbán Ráhelé is. De nem csak szép ám az! Nagy is. 6,5 milliárd forintra becsülik az üzletrészt. S bár Tiborcz és hálózata üzembiztosán nyer tendereken, ennyi pénze még neki sem látszik, honnan lett volna hirtelen. Aminek ez tehát sokkal inkább látszik: ajándékcsomagnak. Benne mindazzal, ami a mai Magyarországra oly jellemző: a politikai hatalmat a legszűkebb család gazdagodására konvertáló tempóval. Ennyiben mondjuk nem különbözik a másik, nagy visszhangot kapott, útszéli kis csomag tartalmától. Ennek viszont még annál is nagyobb a bűze. Sötét idők MÁRIUS KOPCSAY P most valami egészen más - ahogy a legendás Monty Python I T csoport mondaná. Az Európai Bizottság megszavaztatta az C’ embereket, hogy legyen-e továbbra is nyári időszámítás. » A kJ Négymillióan szavaztak, nyilván a márciusi és az októberi óraátállítás ellenzői, mert a szavazók 80 százaléka azt mondta, hogy ne legyen. Elsősorban az indulatok szavaztak, nem az észérvek számítottak, a mérlegelés, ne adj isten az időzónákkal vagy a csillagászattal kapcsolatos alapvető ismeretek. Na jó, valljuk be, a nyári időszámítás gazdasági, takarékossági szempontból nem vált be. Másrészt az óraátállítás elvitathatatlan haszna, hogy „többet kapunk” a nyári napfényből. Például Pozsonyban a nyári napfordulókor 3.50-kor kel a Nap -közép-európai idő szerint. Tehát teljesen feleslegesen világít hajnalban. 19.55-kor pedig lenyugszik. A nyári időszámításnak köszönhetően viszont 20.55-kor megy le a Nap, tehát a hosszú nyári estéken tovább élvezhetjük. Nagy József, a Híd EP-képviselője kiszámolta, hogy nyári időszámítás nélkül csak 100 nyári napunk lenne este hét óra utáni nappali fénnyel. Nyári időszámítással viszont majdnem fél év. A másik lehetőség az egész éves nyári időszámítás lenne, csakhogy a Nap télen így 8.40-kor kelne, például a gyerekek sötétben indulnának iskolába, hiszen nyilván nem tennék át emiatt a tanítás kezdetét egy órával későbbre. Az idő is egyezményes dolog. Az óraátállítás és a változások bevezetése is eszmecserét, mérlegelést igényel. Azonban az „óramutató tologatásával” szembeni ellenérzés még nem vitaalap, hanem egy tipikus mai jelenség, amikor nem számít semmilyen tudományos vagy észérv, csak a tömeg meggyőződése. Ezzel megnyílik az út, hogy egyszer majd arról szavazzunk, létezik-e globális felmelegedés (a többség simán megszavazná, hogy „nem”), vagy akár a chemtrails összeesküvés-elméletről, mely szerint repülőgépekről titokban vegyi és egyéb anyagokat permeteznek a levegőbe, melyekkel szándékosan mérgezik és butítják a lakosságot. Se nyári időszámítás, se téli, hanem maradi idők. A szerző a TASR hírügynökség munkatársa
