Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)

2018-09-29 / 224. szám

4 RÉGIÓ 2018. szeptember 29. I www.ujszo.com Szélsőségesek őrzik a szőlőt Darázsiban A darázsiak igyekeznek programokat szervezni, de szerintük ehhez minde­nekelőtt az kell, hogy rend legyen a városrészben (Foto: facebook) VRABEC MÁRIA A Szlovák Honvédők (Sloven­­skí brand) félkatonai szerve­zet tagjai őrzik a helyi szőlőül­tetvényeket Nyitra Darázsi városrészében. A nyitrai városi képviselő-testület egyetlen helyi tagja hívta őket a telepü­lésre, és a rendőröknek azt mondta, az ő vendégei. A rend­őrség tud a dologról, de egye­lőre csak felméri a helyzetet. A városrész lakosai polgári szö­vetséget alapítottak, hogy rendet te­gyenek a településen, kiköltöztessék az ott engedély nélkül lakókat és megvásárolják az eladó ingatlano­kat. „így akarjuk megakadályozni, hogy idegenek vegyék meg az itteni házakat, aztán romáknak és külföldi vendégmunkásoknak adják bérbe. Már azt sem tudjuk, melyik házban hányán laknak, de az biztos, hogy háromszor annyian, mint ahányan be vannak jelentve. A falu főutcáján, amely húsz éve még korzó volt, ma már senki sem tud sötétedés után vé­gigmenni” - mondta Pavel Varga, a városrész egyetlen önkormányzati képviselője, a KDH—SNS—Smer közös frakciójának tagja, aki helyi polgári szövetségnek is egyik alapí­tója. A darázsiak több mint ezer alá­írást gyűjtöttek össze azért, hogy a város vezetése végre foglalkozzon Darázsi gondjaival és a legutóbbi képviselő-testületi ülésen is felszó­laltak. Romák, külföldiek Többen arról számoltak be, hogy félnek kimenni az utcára, mert foly­tonos zaklatásnak vannak kitéve. „A roma kisgyerekek kéregetnek az idős asszonyoktól, és ha nem kapnak pénzt, vulgárisán szidalmazzák őket. A kamasz fiúk a lányokat zaklatják, már busszal sem mernek utazni, a szülők autóval kénytelenek értük menni az iskolába. A felnőttek a boltban lopnak, ezért az a folytonos hiány miatt kénytelen volt bezárni” - sorolta a helyi képviselő. A többi felszólaló arról beszélt, hogy a tele­pülésen folytonos a hangzavar, a ro­ma lakosok nappal veszekednek, éj­szaka mikrofonba énekelnek. „Hiá­ba hívjuk a rendőröket, legfeljebb fél óráig van csend, utána újrakezdik. De sokan már nem is merik a rend­őröket hívni, mert a garázdálkodók mindig megtudják, ki tett bejelen­tést, és bosszút állnak rajta. Betörik az ablakát, letarolják a kertjét, összemocskolják a frissen mosott, kiteregetett ruháit, de úgy, hogy ne tudja, ki volt a tettes”- mondta az egyik lakos, Gabriela H. Viliam B. szerint a Jaguar Land Rover építése csak tetézte a falu gondjait. „Pozsonyi, zsolnai, nagy­­szombati lakosok vásárolják fel ná­lunk a házakat és szerbeknek, albá­noknak, románoknak adják bérbe. Értjük, hogy nekik is dolgozniuk és lakniuk kell valahol, de más az élet­stílusuk mint a miénk, nincs család­juk, semmi teendőjük, ha letelik a munkaidejük isznak és egymással veszekszenek. Éjjel-nappal ribillió van nálunk, amint abbahagyják a ro­mák, kezdik az éjszakai műszakból hazaérkező vendégmunkások” - panaszolta a képviselőknek az idős darázsi lakos. Választási fogás? Többen arról számoltak be, hogy a gyümölcsöseikben, szőlőültetvé­nyeiken már a zöld termést is leszag­gatják a romák és eldobálják az úton. „Az érett gyümölcsöt eladják, ké­sőbb a pincékbe törnek be és meg­csapolják a boroshordókat. Ezért szólítottuk meg a Szlovák Honvé­dőket, hogy vigyázzák a termést, és amióta ott járőröznek, senki illeték­telen nem megy a tőkék közelébe sem” - mondta Pavel Varga. A he­lyiek azonban őt is bírálták, azt mondták, csak most, a választások előtt kezdett foglalkozni a problé­mával, amely egyáltalán nem új keletű. Cél a megfélemlítés A Szlovák Honvédők félkatonai nacionalista szervezet az iskolákban tartott bemutatók révén vált ismert­té, az oktatásügyi miniszter tavaly megtiltotta, hogy tagjait beengedjék a tanintézményekbe. Nemrég a hon­védelmi miniszter is arról beszélt, hogy törvénnyel kell korlátozni a Szlovák Honvédők aktivitásait, mert a környezetvédelem és a közösségi munka leple alatt katonai szervezet­ként működnek. Daniel Milo szélsőségesség-szakértő szerint a Szlovák Honvédők szőlőhegyi őrjá­rata nagyon hasonlít a Kotleba párt­ja által szervezett vonatos őrjáratok­hoz, amelyeket később betiltottak. „Az egésznek a megfélemlítés a cél­ja. A honvédők azt állítják, működésképtelen fegyverekkel jár­őröznek, de a kérdés az, mit tenné­nek, ha konfliktusra kerülne sor” - figyelmeztet. A darázsiak mindennek ellenére nem győzték dicsérni a honvédőket és egyes képviselők felvetésére, hogy csöbörből vödörbe kerülnek, ha szélsőségesekkel szövetkeznek, azt felelték, ez a szervezet az egyet­len, amely megvédte őket. A városi rendőrség parancsnoka, Erik Duchon nem tudott a Szlovák Hon­védők jelenlétéről Darázsiban, azt mondta, március óta megerősítették az őijárataikat a településen, mert rengeteg hívás érkezik hozzájuk a helybeliektől. Elismerte, hogy sok­szor tehetetlenek, amint elhagyják a helyszínt, folytatódik a csendzava­rás, garázdálkodás. „Ahhoz, hogy ez a probléma megoldódjon, törvénye­ket kell módosítani és kiszélesíteni a jogköreinket. Egyelőre csak annyit tehetünk, hogy rendre intjük őket és ennek szinte semmi foganatja” - is­merte be. Gettósodó városrész Nyitra egyik legkisebb városré­szében most javítják a közvilágítást, ezzel párhuzamosan négy térfigyelő kamerát is felszerelnek. A városi rendőrparancsnok sokat vár ettől az intézkedéstől, a helybeliek semmit. Azt mondják, eddig egy kamera volt a főutcán, de ha történt valami, min­dig eltörték. Ezért sokan már felje­lentést sem tesznek, ha kár vagy tá­madás éri őket. A Nyitrai Kerületi Rendőrkapitányság szóvivője, Re­náta Cuháková szerint sem nőtt az elmúlt évekhez viszonyítva a bűncselekmények és kihágások szá­ma Darázsiban. „Arról, hogy a Szlo­vák Honvédők a helyszínen tevé­kenykednek, a rendőrség tud és fi­gyeli őket. Mostanáig ők sem tettek egyetlen feljelentést sem” - mondta a Szlovák Honvédők Facebook­­bejegyzésére reagálva, amelyben arról írnak, hogy az észlelt törvény­­ellenes cselekedeteket jelentették a rendőrségnek. Mást nem is tehetné­nek, mert beavatkozásra nincs jo­guk, de az hogy a szőlőhegyen jár­őröznek, nem ütközik törvénybe, ezért a hatóságok tehetetlenek velük szemben. A darázsiak nem tartanak attól, hogy a faluban elszabadulnak az in­dulatok, szerintük rosszabb már nem lehet a helyzet. „Ha a mostani ön­­kormányzati választások előtt nem változik a helyzet, négy év múlva már késő lesz. Itt az ideje, hogy a vá­ros vezetése végre odafigyeljen erre a városrészre, mert ha nem, egyre in­kább gettósodni fog” - mondja Pa­vel Varga. „Ez valóban létező prob­léma, senki nem tagadja, de szélső­ségeseket hívni segítségül ugyanaz, mintha az ember felgyújtaná a házát, mert rendetlenség van benne” - vá­laszolt neki Milos Dovicovic füg­getlen képviselő. A képviselő­­testület több tagja is azt nehezmé­nyezte, hogy Varga hamarabb hívta segítségül a szélsőségeseket, mint hogy a probléma terítékre került volna az önkormányzati ülésén. „A város válságstábjának kellene foglalkoznia a Darázsiban kialakult helyzettel, nem a szélsőségeseknek, mert ők csak tovább gerjesztik a konfliktusokat” - figyelmeztetett Ján Gresso (Sief). A Jaguar árnyékában A petícióban, amelyet a darázsiak átadtak a városi hivatalban, azt is követelik a polgármestertől, hogy teljesítse a 2015-ben tett ígéretét, és valóban fektesse be a megígért négymillió eurót Darázsiban, ame­lyet a legérzékenyebben érintett a Jaguar Land Rover gyárának építé­se. A hatalmas üzemcsarnok a falu határában, a román kori templom­mal szemben épült fel, és teljesen megváltoztatta a település életét. Az itt lakók ezért követelik, hogy a vá­ros végre fektessen Darázsi fejlesz­tésébe és az ottani vidéki turizmus­ba. Már harmadik éve szerveznek pikniket nyár elején a templom mel­letti domboldalon, újra működik a darázsi folklórcsoport, és szeretnék megszervezni a helyi hagyományos ételek kóstolóját is. „Mindehhez azonban az kell, hogy rend legyen a városrészben, a városi rendőrség ne bagatellizálja a bejelentéseinket, hanem vizsgálja ki őket és intézked­jen” - hangsúlyozta Pavel Varga. Fontosnak tartja azt is, hogy a város utólag ne engedélyezze a feketén felépített melléképületeket és vizs­gálja felül, mennyire hatásos a helyi iskolában folyó oktatás. „Mi azt lát­juk, hogy a gyerekek nagy része be sem jár, inkább a faluban csatangol és a kertekben lopja a termést. A pe­dagógusok mást mondanak, ezért független felmérés kellene arról, mennyire effektiv az oktató-nevelő munka a helyi iskolában.” Több rendőr, több pénz Jozef Dvonc, Nyitra polgármes­tere annyit mondott, hogy kiemelten fog foglalkozni a darázsiak problé­máival, a térfigyelő kamerákon kí­vül még több rendőrt és pénzt ígért. „Rendszeresen ellenőrizni fogjuk a gyerekek iskolalátogatását és azt, hogy az alkalmazkodni képtelen polgároknak a településen van-e az állandó lakhelyük. Ha nem, kilakol­tatjuk őket. De ne legyenek illúzió­ink, mert néhányszor még vissza­jönnek, úgy, mint Diósmajorba is. Ez hosszú folyamat lesz, mindenkitől csak kitartást, türelmet és elszántsá­got kérhetek” - mondta. Kassán és Rozsnyón már fűtenek NÉMETI RÓBERT KASSA/ROZSNYI A napokban egymás után több­ször is tizenhárom fok alá csök­kent a napi átlaghőmérséklet, ezért már Rozsnyón és Kassán is bekapcsolták a távfűtést. „Akkor melegszenek fel a ra­diátorok, ha a nappali átlaghő­mérséklet legalább két napon át 13 fok alá süllyed. Az előrejelzés szerint a következő napokban sem lesz melegebb” - közölte Jaro­­slav Tkác, a kassai hőszolgáltató vállalat (TEHO) igazgatóhelyet­tese. A városi távfűtést működtető vállalat arra kéri a lakosságot, a rendszer zökkenőmentes beindí­tása és üzemeltetése céljából a következő napokban tekerjék maximumra a fűtést. A radiátor csapját azért kell teljesen kinyit­ni, hogy a beszorult levegő könnyebben távozzon a vezeték­ből. Kassán szerdára virradóra indították be a távfűtést, Rozs­nyón már szeptember 24-én fel­futtatták a rendszert. „A fűtés be­indítása előtt a szakemberek el­végezték a szükséges ellenőrzé­seket. Nagyobb beavatkozásra sehol sem volt szükség” - mondta Dusán Pavlik, a rozsnyói távfűtésért felelős STEFE válla­lat szakembere. „Kassán a távfűtés ára idén 6,7 százalékkal drágult, ami háztar­tásonként átlagosan havi 1,97 eu­­rós áremelést jelent” - derült ki a TEHO nyilatkozatából. Ipolyságon, Zselízen és Párkányban is újrázna a jelenlegi polgármester GULYÁSZSUZSANNA Zselízen és Ipolyságon is három polgármesterjelölt indul az önkormányzati választásokon. A polgár­­mester- ás képviselőjelöltek listája már felkerült Ipolyság ás Zselíz honlapjára. IMiSfJiTIHd MMil W--H3 Ipolyságnak három független pol­gármesterjelöltje van. Stefan Gregor regnáló polgármester mellett függet­lenként száll ringbe Marián Zolcer és Zachar Pál is. Zachar indulását az MKP és a Híd is támogatja. Az összefogásra azt követően került sor, hogy négy éve az egymással szem­ben indított magyar jelöltek kiütöt­ték egymást. Képviselői posztra 36 jelölt pályázik. Az MKP színeiben 9, a Híd színeiben 2, az MKDSZ szí­neiben 1, függetlenként 24 jelölt in­dul a választásokon. Novemberben a zselíziek is három független polgármesteijelöltből vá­laszthatnak. Juhász András regnáló polgármester egyik kihívója Kamii Halgas, a másik Marianna Sedivá. Az MKP helyi alapszervezete úgy dön­tött, hogy Juhász András indulását fogja támogatni. A 12 fős képviselő­­testületbe 25 jelölt szeretne bejutni: 10-en az MKP színeiben, 11-en füg­getlen jelöltként indulnak. Boris Kollár pártjának 2, Marián Kotleba pártjának 1 jelöltje van. Zselízen a Híd színeiben csupán 1 jelölt indul. Párkányban központi szervezési okok miatt csak október 4. után ke­rülhet fel a polgármester- és képvi­selőjelöltek hivatalos listája a város honlapjára. Nem hivatalos értesülé­seink szerint Párkányban a függet­lenként induló regnáló polgármester­nek, Eugen Szabónak három függet­len (Karol Nagy, Parkansky Norbert, Szalatnyai Gábor) és egy MKP-s (Lukovics Tamás) kihívója lesz. A párkányi körzetben a Híd Ki­­csinden, Bényben, Barton és Nánán indít polgármesterjelöltet. Az MKP ebben a körzetben Bajtán, Ebeden, Garampáldon, Kisgyarmaton, Kis­­keszin, Kisúj falun, Muzslán, Szál­kán, Szőgyénben, Bényben és Köbölkúton állít saját polgármes­terjelöltet.

Next

/
Thumbnails
Contents