Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)
2018-09-28 / 223. szám
6 I KÜLFÖLD 2018. szeptember 28. | www.ujszo.com Kitüntetett kém a mérgező Az orosz katonai hírszerzés ezredeseként azonosították a Szkripal-ugy egyik gyanúsítottját Alekszandr Petrov és Ruszlan Bosirov (balról), a hírszerzés ezredese (TASR/ap) RÖVIDEN Brexit: Trump és May egyeztetett New York. Theresa May brit kormányfő és Donald Trump amerikai elnök az Egyesült Királyság uniós kiválása utáni „nagy és ambiciózus” amerikai-brit szabadkereskedelmi megállapodás megkötéséről tárgyalt. Egy ilyen kereskedelmi megállapodás segíthet kiegyenlíteni a brexit okozta kedvezőtlen gazdasági hatásokat Nagy-Britanniában. May kormánya a brexit egyik előnyének azt tartja, hogy London szabadon köthet megállapodásokat más országokkal az EU beleszólása nélkül. (MTI) Lemondott a román oktatási miniszter Bukarest. Lemondott Valentin Popa román oktatási miniszter, miután Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök közvetve őt tette felelőssé azért, hogy az RMDSZ felfüggesztette parlamenti együttműködését a szociálliberális kormánykoalícióval. Az RMDSZ a múlt héten kérte a koalíciótól Popa leváltását. Főleg azt rótták fel neki, hogy sürgősségi kormányrendelettel - a tanítók helyett - szaktanárokra bízta a román nyelv oktatását a kisebbségi tanítási nyelvű elemi iskolákban, anélkül, hogy erről kikérte volna a kisebbségi érdekképviseletek, vagy a kisebbségi oktatásért felelős államtitkár véleményét. (MTI) Kedveli Kimet az amerikai elnök Nsw York. Donald Trump szerint, ha nem őt választották volna meg az USA elnökének, háború lenne Észak-Koreával. Trump kijelentette: elődje, Barack Obama nagyon közel állt ahhoz, hogy háborút indítson Észak- Korea ellen. Közölte: annak ellenére, hogy a Phenjan elleni amerikai szankciók továbbra is hatályban vannak, Kim Dzsong Un észak-koreai vezető megállapodásra akar jutni kettőjük jó kapcsolata miatt., Jó kapcsolatunk van. O kedvel engem, én kedvelem őt, kijövünk egymással. O meg akar állapodni, én is meg akarok állapodni”. (MTI) Merónyletkísórlet az afgán elnök ellen Kabul. Merényletet kíséreltek meg Asraf Gáni afgán elnök ellen az ország délkeleti részén fekvő Gazni tartományban, ahova látogatásra érkezett; az államfő nem sebesült meg. A tartományi kormányzó szóvivője közölte, hogy Gáni a kormányzói palotában tartózkodott, amikor rakétákkal vették célba az épületet. A tartományi rendőrség helyettes vezetője azt mondta, az egyik rakéta az épülettől 200-300 méterre csapódott be. A hírforrások szerint nem voltak áldozatai a támadásnak. Az afgán elnök augusztus közepén is célpontja volt egy támadásnak, amikor több mint 30 aknát lőttek ki a kabuli elnöki palotára. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva/London. Manipulációnak minősítette Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő azt az értesülést, amely szerint a Szkripal-ügyben London által meggyanúsított Ruszlan Bosirov orosz állampolgár valójában Anatolij Csepiga, az orosz katonai hírszerzés (GU) ezredese, aki korábban átvett egy állami kitüntetést Vlagyimir Putyintól orosz elnöktől. Az orosz katonai hírszerzés (GU) ezredeseként azonosították a Szkripal-ügy egyik gyanúsítottját brit oknyomozó újságírók. Gavin Williamson brit védelmi miniszter megerősítette, a csoport a gyanúsított valódi kilétét derítette fel, de később törölte a bejegyzését. A Bellingcat nevű, angliai székhelyű civil csoport közölte, a Ruszlan Bosirov névre kiállított útlevéllel közlekedő gyanúsított valójában Anatolij Vlagyimirovics Csepiga, a GU egyik legmegbecsültebb fedett műveleti tisztje, akinek 2014-ben a legmagasabb orosz állami kitüntetést, az Orosz Föderáció Hőse címet adományozták. A Scotland Yard „Bosirovot” és Az izraeli-palesztin konfliktus egyállami megoldására is nyitott, ha az érintettek azt részesítik előnyben - mondta Donald Trump amerikai elnök azután, hogy az ENSZ épületében támogatásáról biztosította a kátállami megoldást. New York. „Ha az izraeliek és a palesztinok egy államot akarnak, az rendben van nekem. Ha két államot akarnak, az is rendben van. Én boldog vagyok, ha ők is boldogok” - mondta az amerikai elnök. Nem sokkal korábban a Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel az ENSZMég soha senkinek nem adott akkora hitelt az IMF, mintamivel most Argentína gazdaságát próbálják megmenteni. A pénzinjekció nagyságát 57,1 milliárd dollárra tornázták fel. New York/Buenos Aires. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és Argentína megállapodott a hároméves készenléti hitelmegállapodás végrehajtásának felgyorsításáról és a keretösszeg 7,1 milliárd dollárral, 57,1 milliárd dollárra történő megemeléséről - jelentette be Christine Lagarde, a valutaalap főigazgatója és Nicolás Dujovne argentin gazdasági miniszter. Cserébe Argentína a korábbinál is szigorúbb költségvetési és monetáris kötelezettségeket vállalt. „Ez a megállapodás lehetővé teszi, hogy stabilizáljuk és megerősítsük a gazdaságot, magunk mögött hagyjuk a megrázkódtatásokkal teli utat” - fogalmazott az argentin miniszter. Argentína a harmadik legnagyobb latin-amerikai gazdaság. A pénzpiaci hivatalosan Alekszandr Petrovként megnevezett társát gyanúsítja Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős hírszerző ügynök és lánya, Julija Szkripal tavaszi angliai megmérgezésével. A 66 éves Szkripal az orosz katonai hírszerzés ezredeseként a brit külső hírszerzésnek (MI6) is dolgozott. Hazájában 13 év fegyházra ítélték, de egy orosz-amerikai kémcsere keretében 2010-ben letelepedhetett Nagy-Britanniában, ahol brit állampolgárságot is kapott. A mérgezéses incidensig a délnyugat-angliai Salisburyben élt. A Novicsok katonai idegméreggel elkövetett mérgezést lányával együtt túlélte, jelenleg mindketten ismeretlen helyen tartózkodnak. A londoni rendőrség és a vádhatóság szeptember elején nevezte meg a Szkripal-ügy két gyanúsítottját Ruszlan Bosirovként és Alekszandr Petrovként, a Scotland Yard fotókat is közzétett róluk, és mindkettőjük ellen európai elfogatóparancsot is kiadtak. A Scotland Yard a gyanúsítottak megnevezésével egy időben közölte, meggyőződése szerint álnevekről van szó. „A Petrowal és Bosirowal kapcsolatos újabb álhírt közvetlenül Theresa May (brit miniszterelnöknek) az ENSZ Biztonsági Tanácsában a tömegpusztító fegyverek eiben tartott találkozóján kijelentette: „úgy vélem, a kétállami megoldás működik a legjobban”. Trump azt mondta, nagy álma, hogy még az első mandátuma idején megoldást találjanak a konfliktusra. Hozzátette, hogy a következő két-három hónapban nyilvánosságra hozzák az új amerikai béketervet. Trump úgy fogalmazott, hogy Izraelnek kell valami jót tennie a másik féllel, anélkül, hogy részletezte volna, mire is gondolt. Husam Zomlot, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet washingtoni nagykövete Trump kijelentéseit úgy értékelte, azok ellentétesek az amerikai kormány „pusztító” cselekedekilengések, a mezőgazdaságot sújtó szárazság, az energiaárak emelkedése mellett a gyenge fundamentumok és a leértékelődéstől való félelmek egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy az argentin peso és az argentin gazdaság idén erős nyomás alá került. A peso január óta értékének nagyjából 50%-át veszítette el, miközben az mondott témájában elmondott, Oroszországot ismét meggyanúsító beszéde után dobták be a köztudatba. Bizonyíték nincs - ezért folytatják az információs kampányt, amelynek fo feladata a figyelem elterelése a fő kérdésről: mi történt Salisburyben?” - írta Facebook-bejegyzésében Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő. A vádak és viszontvádak nyomán London és Moszkva még tavasszal kölcsönösen kiutasított 23 diplomatát. Hasonló lépések történtek Oroszteivel. Az amerikai kormány szeptember 10-én jelentette be, bezáratja a palesztinok washingtoni diplomáciai képviseletét. A viszonyt tovább rontotta, hogy Washington elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának. A palesztin-izraeli béketárgyalások folytatását sürgette Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök, miután találkozott Benjámin Netanjahuval az ENSZ-közgyülés alkalmából. Szíszi hangsúlyozta: folytatni kell a 2014-ben megszakadt tárgyalásokat, és reményét fejezte ki, hogy a felek igazságos és átfogó békemegállapodást kötnek egymással. Netanjahu a találkozóval kapcsolatban csupán éves infláció 40% fölé emelkedett. Az argentin központi bank idén közel 16 milliárd dollárt használt fel devizatartalékaiból, hogy megállítsa a peso lejtmenetét, de minden igyekezete hiábavalónak bizonyult. Mauricio Macii argentin elnök azzal az ígérettel került hatalomra, hogy gatyába rázza a gazdaságot — ország és más, Nagy-Britanniával szövetséges és vele szolidáris államok között is. Szeptember 6-án az amerikai, a német, a francia és a kanadai kormány egy Londonnal közös nyilatkozatban közölte: teljesen megbizik abban a brit megállapításban, hogy a Szkripal-ügy két gyanúsítottja az orosz katonai hírszerzés ügynöke, és abban a brit kormányzati véleményben is, hogy az akciót szinte biztosan az orosz állam valamely magas szintjén hagyták jóvá. annyit jegyzett meg, hogy a térségbeli fejleményekről beszéltek. Netanjahu és Szíszi legutóbb tavaly találkoztak nyilvánosan, bár izraeli sajtóértesülések szerint a múlt hónapban titkos csúcstalálkozót tartottak Egyiptomban, és a gázai tűzszünetről egyeztettek. Egyiptom azon kevés arab ország egyike, amely elismeri Izrael Államot, és 1979-ben a két ország békemegállapodást is aláírt, ami miatt egy időre fagyossá vált Kairó viszonya a többi arab országgal, és az Arab Liga is áttette székhelyét egy időre Tunéziába, továbbá Egyiptom tagságát fel is függesztették a szervezetben. (MTI) ebben azonban nem sok eredményt sikerült eddig elérnie. Az élet egyre drágább az országban, az IMF-nek ígért reformok bevezetése nem igazán halad. Ezek a reformok természetesen megszorításokat jelentenek - ez az inflációs spirállal kombinálva azzal jár, hogy a bérek emelkedése elmarad az árak emelkedésének ütemétől, magyarán egyre szegényebbek lesznek az emberek. Az IMF nem valami népszerű intézmény Argentínában, az ország 2001-es gazdasági összeomlásában meglehetősen nagy szerepe volt ugyanis a valutaalapnak. Ekkor az ország csődbe ment, nem tudta fizetni adósságait, a bankrendszer megbénult. Az argentin polgárok rengeteg pénzt veszítettek - most attól félnek, a kormány ezúttal is a 2001-eshez hasonló tőkekorlátozásokat vezet be annak érdekében, hogy a lakosság ne rohamozza meg a bankokat. Akkor egy éven át korlátozták a bankszámlákról kivehető pénz mennyiségét. (MTI, Privatb.) Egyeztetések a palesztin-izraeli konfliktusról A valutaalap legnagyobb mentőöve Argentínának Az argentinok rendszeresen tüntetnek a gazdasági gondok miatt (tasr/ap)
