Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)

2018-09-05 / 204. szám

8 KÜLFÖLD 2018. szeptember 5.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Újabb francia miniszter távozott Chemnitz politikai szelet vet Erősödik az Alternatíva Németországnak (AfD) idegenellenes ellenzéki párt támogatottsága Párizs. Lemondott a francia kormány sportminisztere, mi­után egy héttel korábban várat­lanul távozott a kormány egyik legnépszerűbb tagja, az atom­energia alkalmazását ellenző Nicolas Hulot környezetvédelmi miniszter. A kétszeres olimpiai aranyérmes vívó Laura Flessel, a 2012-es londoni nyári olimpia francia zászlóvivője közlemé­nyében személyes okokra hi­vatkozott. Hozzátette: azután hozta meg döntését, hogy négy­­szemközt beszélt Edouard Phi­lippe miniszterelnökkel, vala­mint közölte, hogy továbbra is támogatja Emmanuel Macron államfőt. A hivatalt 16 hónapig betöltő Flesselnek sportminisz­terként fontos szerepe volt ab­ban, hogy Párizs elnyerte a 2024-es nyári olimpia és a 2023- as rögbi-világbajnokság rende­­zésénekjogát. (MTI) Líbiai főváros: menekülő családok Tripoli. Több mint 1800 családot telepítettek ki a hatóságok Tri­­poliból az augusztus 27-én ki­újult harcok nyomán —jelentette be a nemzetközileg elismert líbiai nemzeti egységkormány. A na­pok óta tartó harcok rövid tűzszünet után újrakezdődtek Tripoli déli részén. Az összecsa­pásoknak már 50 halálos áldoza­tuk és 138 sebesültjük van. A lí­biai fővárosban egy hete újultak ki az összecsapások az egység­kormányt vezető Fáj ez esz- Szarrádzshoz hű csapatok és az ország keleti felét uraló Halifa Ha ftár tábornok vezette alakula­tok között. A kormány gyakorla­tilag nem képes ellenőrzés alatt tartani a fővárost, ahol a hatalo­mért versengő fegyveres csopor­tok szabadon garázdálkodhatnak. Líbiában Moammer Kadhafi 2011 -es megbuktatása, a diktátor halála óta káosz uralkodik. (MTI) Merkel alábecsülte a migráció veszólyót Róma. Matteo Salvini olasz bel­ügyminiszter szerint Angela Merkel német kancellár alábe­csülte a menekültek befogadásá­val járó társadalmi konfliktusok veszélyét. A Liga olasz kormány­párt elnöke a Chemnitzben erő­szakba fordult tüntetésekről szólva felidézte a Kölnben és más német városokban 2015 szilveszterén főleg észak-afrikai férfiak által nők ellen elkövetett szexuális bűncselekményeket, és kijelentette: Merkel „alábecsülte a szociális konfliktusok kialaku­lásának kockázatát, amikor azt mondta, hogy van hely Német­országban az ilyen emberek száz­­jzreinek”. Olaszországban a salvini vezette Liga népszerűsé­ge megelőzte a másik kormány­­tárt, az Öt Csillag Mozgalom tá­­nogatottságát (M5S): a Liga tá­­nogatottsága 32,2%-os, az M5S '.8,3%-on áll, pedig a márciusi larlamenti választásokon még az )t Csillag Mozgalom fölényesen yert. A Liga előretörése Salvini átárazott migránsellenes lépé­­einek is köszönhető. (MTI, ú) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Chemnitz. Több tízezren gyűl­tek össze a német Chemnitz­ben egy ingyenes szabadtéri koncertre, amelyet a szerve­zők az utóbbi napok erőszakba forduló tüntetései után a „Felkelés a szélsőjobboldali uszítás ellen - Rasszizmus helyett szolidaritás" mottóval hirdettek meg. A rendezvényen estére nagyjából 60 ezren gyűltek össze - jelentette a Mitteldeutscher Rundfunk közszol­gálati médiatársaság a Szászország tartományi város önkormányzatának becslésére hivatkozva. Hozzátették: rendbontás nem történt, a hangulat nyugodt volt. A koncert kezdetén egyperces néma tiszteletadással em­lékeztek meg a tüntetéseket kiváltó halálos késelés áldozatára, egy 35 éves német férfira, akinek megölé­sével egy szíriai és egy iraki férfit gyanúsítanak. A leghíresebb fellépő a német punkrock egy veterán for­mációja, a Die Toten Hosen volt. A rendezvény közben a szervezők adományokat gyűjtenek, a pénz felét az áldozat családjához juttatják el, a másik felét a rasszizmus visszaszo­rítását célzó programok támogatásá­ra fordítják. A Többek vagyunk (Wir sind mehr) címmel meghirdetett rendezvény ellen demonstrációt kí­vánt tartani a német sajtóban jobb­oldali populistaként jellemzett Chemnitzért (Pro Chemnitz) nevű szervezet és a Türingia a Nyugat Isz­­lamizálódása Ellen (Thügida) nevű mozgalom. Megmozdulásaikat nem engedélyezték. Az egykori NDK te­rületén fekvő Chemnitzben nyolc napja tart a tüntetések sorozata. Újabb gyanúsítottat keresnek a Chemnitzben kezdődött tüntetésso­rozatot kiváltó halálos késelés ügyé­ben -jelentette az ARD közszolgá­lati televízió. Hans Strobl Szászor­szág tartományi főügyész elmondta, hogy egy Irakból származó mene­dékkérőt keresnek, és a chemnitzi városi bíróság utasítására nyilvános körözést adtak ki ellene. Az ember­öléssel eddig két férfit gyanúsítottak meg, az egyiket szíriai, a másikat iraki állampolgárként azonosították. Erősödött az Alternatíva Németor­szágnak (AfD) erőteljesen jobboldali ellenzéki párt választói támogatott­sága, amióta esetenként erőszakba forduló tüntetéseket tartanak Chem­nitzben. Egy tegnap ismertetett fel­mérés szerint megelőzte a Német Szociáldemokrata Pártot (SPD) és előlépett Németország második szá­mú politikai erejévé. A Bild lapban ismertetett közvélemény-kutatás szerint az AfD-re 17 százalék szavaz­na, ha most vasárnap lenne a szövet­ségi parlamenti választás. Ez 0,5 szá­zalékpontos növekedés az egy héttel korábbihoz képest. Az SPD 0,5 szá­zalékponttal gyengülve 16%-on áll. Az Angela Merkel kancellár vezette jobboldali német Kereszténydemok­rata Unió (CDU) és bajor testvérpárt­ja, a Keresztény szociális Unió (CDU) szövetségétől jobbra álló AfD a ta­valyi Bundestag-választáson a sza­vazatok 12,6%-át szerezte meg. Tá­mogatottsága azóta csaknem meg­szakítás nélkül emelkedik, és alig két hónapon belül másodszor előzte meg a szociáldemokratákat. Hajo Funke politológus, a németországi szélső­­jobboldali szerveződések kutatója kiemelte, az AfD az ország keleti ré­szén, a volt NDK területén egy „szél­sőjobboldali népfront” része lett, „összeállt uszítókkal, rasszistákkal és erőszakoskodókkal, ami új fejle­mény” a 2013-ban alapított párt tör­ténetében. A szélsőjobboldali erők, az AfD és követői felbátorodtak azon, hogy a jogállam erőtlennek bizonyult a chemnitzi gyilkosság után. Újra bombázza az orosz légierő a szíriai lázadókat Az orosz légierő - többhetes szünet után - újrakezdte a lázadók ellenőrzése alatt álló északnyugat-szíriai Idlíb tar­tomány elleni légitámadáso­kat. Trump figyelmeztette Szíriát, nehogy „meggondo­latlan támadást indítson" Idlíb tartományban. Moszkva/Washington. A szíriai kormányerők napok óta erősítést küldenek Idlíb tartományba, és a je­lek szerint arra készülnek, hogy visszafoglalják az utolsó olyan terü­letet Szíriában, amelyet még ellen­zéki erők uralnak. Az orosz légicsa­pások augusztus 15. óta szüneteltek Idlíbben és környékén, de a szíriai kormányerők azóta is folyamatosan bombázták a lázadókat - tudatta az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő­központja (OSDH) brit székhelyű aktivistahálózat. Idlíb nagyrészt szí­riai lázadók és a Haját Tahrír as-Sám (HTS) iszlamista emyőszervezet uralma alatt áll. Jelentések szerint a tartományban mintegy hárommillió civil mellett közel 10 ezer fegyveres van. A lakosság nagyjából fele Szí­ria más térségeiből érkező menekült az ENSZ szerint. Törökország hetek óta azon van, hogy diplomáciai esz­közökkel megakadályozza a szíriai kormányerők közelgő offenzíváját Idlíb ellen. Recep Tayyip Erdogan török és Vlagyimir Putyin orosz el­nök szeptember 7-én Iránba készül látogatni, hogy a helyi vezetéssel tárgyaljon a szíriai konfliktusról. Az Idlíb tartományban létrejött „terroristafészek” destabilizálja a szíriai helyzetet és akadályozza a po­litikai és diplomáciai rendezést - je­lentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Peszkov hangsúlyozta, a terroristák által Idlíbből irányított drónok jelentős fenyegetést jelente­nek az orosz erők ideiglenes állo­máshelyeire Szíriában. Elmondta, hogy a tartományban kialakult hely­zet a pénteki teheráni iráni-o­­rosz-török csúcs egyik legfontosabb témája lesz. Reagálva Donald Trump amerikai elnöknek a kormányerők készülő idlíbi offenzívájával kap­csolatos állásfoglalására, Peszkov úgy vélekedett, hogy a terrorfenye­getést figyelmen kívül hagyva fi­gyelmeztetni a támadás következ­ményeire „valószínűleg nem teljes, nem átfogó hozzáállást” tükröz. Trump hétfőn Twitter-üzenetben fi­gyelmeztette Bassár el-Aszad szíriai elnököt, nehogy „meggondolatlan támadást indítson” a lázadók ellen­őrzése alatt lévő Idlíb ellen. Az elnök Damaszkusz két szövetségesét, Oroszországot és Iránt is óva intette a támadástól. „Az oroszok és az irá­niak súlyos humanitárius hibát kö­vetnének el, ha részeseivé válnának e potenciális emberi tragédiának. Százezreket ölhetnek meg. Ne hagy­ják, hogy ez megtörténhessen!” - ír­ta az amerikai elnök. (MTI) Mintegy 2,5 millió venezuelai menekült el hazájából a politikai és gazdasági válság következtében 2014 óta - közölték szakértők Quitóban a venezuelai menekültválságról megrendezett latin-amerikai tanácskozáson. A tanácsko­zás szervezői szerint a menekültáradat drámai mértéket öltött az idén. Csak a szomszédos Kolumbiában mintegy egymillió venezuelai tartózkodik. Venezu­elát évek óta súlyos társadalmi, belpolitikai és gazdasági válság sújtja, az or­szág gazdasága az olaj árának esése miatt összeomlott. A venezuelai kormány normálisnak nevezte a dél-amerikai ország migrációs folyamatait. (Tasr/ap) Afgán főterrorista halála Kabul. Meghalt Dzsalaluddin Hakkáni, az afganisztáni kormány­erők és NATO-csapatok ellen har­coló Hakkáni terrorhálózat vezető­je - közölte a dzsihádista weblapo­kat figyelő amerikai SITE központ a tálib lázadók közleményét idéz­ve. Az egyik legnagyobb hatalmú és leginkább rettegett afgán lázadó­csoport alapítója hosszú betegség után hunyt el. „Ahogy nagy próba­tételeket állt ki fiatalon Allah val­lásáért, miközben jó egészségnek örvendett, éppúgy nagy próbatéte­leken ment keresztül hosszú beteg­sége során az elmúlt években” - áll a tálibok közleményében. Hakkáni 1970-ben alapította meg hálózatát, amely az első időkben a szovjet megszállók ellen folytatott harcot. Ebben a küzdelmében az USA és Pakisztán is segítette. Amerikai és afgán tisztviselők el­mondása szerint a hálózat bázisa Pakisztán észak-vazirisztáni terü­letén van. Tevékenységét gyanít­hatóan tevőlegesen támogatja a pa­kisztáni titkosszolgálat, de ezt Isz­lámábád tagadja. Hakkáni a tálib szélsőségesek afganisztáni uralma idején a határok védelmével volt megbízva miniszterként. A radiká­lis iszlamista rendszert 2001 -ben az USA által támogatott nemzetközi erők elűzték a hatalomból. Ezt kö­vetően Hakkáni a szövetségesek ellen szállt harcba. Hálózata, amely az al-Kaida nemzetközi terrorista szervezettel szoros kapcsolatokat ápoló tálibok egyik frakciója, szá­mos nagy támadást hajtott végre a NATO katonái, köztük amerikaiak ellen. Washington 2012-ben ter­rorszervezetnek nyilvánította. Wa­shington szerint a Hakkáni-hálózat jelenti az egyik legnagyobb fenye­getést az Afganisztánban állomá­sozó nemzetközi erőkre. (MTI) i szász nagyvarosban óriási koncerttel tiltakoztak az erőszak ellen (ía:

Next

/
Thumbnails
Contents