Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)

2018-09-05 / 204. szám

6 KULTÚRA 2018. szeptember 5.1 www.ujszo.com Beke Sándor aranydiplomás Budapest. A Színház- és Filmművészeti Egyetem tanév­nyitóján díszdiplomát vehettek át az 50,60 és 65 évvel ezelőtt vég­zett művészek. Ezután mind­annyian röviden szóltak az egye­tem polgáraihoz, meséltek az in­tézményben eltöltött éveikről, majd a színpadon foglaltak helyet a tanulmányaikat most kezdő el­sőévesek között. Diplomája átvételének 50. év­fordulóján aranydiplomát vett át Beke Sándor rendező, a szlová­kiai magyar színjátszás emlema­­tikus alakja, aki Nádasdy Kál­mán osztályában végzett 1968- ban, majd 1969-ben megalapítot­ta a kassai Thália Színpadot. 1978-ban politikai okokból Ma­gyarországra települt át, de ven­dégként később is többször ren­dezett Kassán és Komáromban. A tanévnyitón Kőváry Kata­lin, Székely Gábor és Zsámbéki Gábor rendezőt, valamint Csá­szár Angela, Esztergályos Cecí­lia, Harsányi Gábor, Koltai Ró­bert, Molnár Piroska, Szomba­­thy Gyula és Venczel Vera színművészeket is aranydiplo­mával tisztelte meg az egyetem. A 60 évvel ezelőtt végzettek kö­zül gyémántdiplomát vett át Bodrogi Gyula és Perlaky István színművész, valamint Sára Sán­dor operatőr. 65 éve diplomázott Ambrus András színművész, Kuklis Iván dramaturg és Szine­­tár Miklós rendező, akik vasdip­lomát kaptak. Quk) Nemes Jeles László a Napszállta két főszereplőjével, Jakab Julival és Vlad Ivanowal a velencei filmfesztiválon (TASR/AP-feivétei) Állva tapsolták a Napszálltát Telt házas vetítésen mutat­kozott be a 75. velencei film­­fesztivál versenyprogramjá­ban Nemes Jeles László Napszállta című új filmje. Sipos Gábor producer szerint kirobbanó sikert aratott az első világháború előtti utolsó békeévben Budapesten játszódó alkotás, a film világpremierjét a közönség felállva ünnepelte. Mint Nemes Jeles László a bemu­tató előtt tartott sajtótájékoztatón el­mondta, miután a Saul fiát elkészí­tette, vissza akart menni az időben, hogy megértse azt a rejtélyt, amely néhány év alatt zajlott a 20. század kezdetén: „hogyan válik önpusztí­tóvá egy kifinomult társadalom, ho­gyan jut el a fejlődés korszakától és a technológiába vetett hittől az ipari gyilkosságig”. A Napszálltáról az első nemzet­közi filmkritikák is kedvezően szá­moltak be. A The Guardian kritiku­sa, aki öt csillagból négyet adott a „magával ragadó” filmnek, arról írt, hogy „az első világháború előesté­jén, Budapesten játszódó film rend­kívül titokzatos, sőt sok szempont­ból bizarr alkotás. Nemes a Saul fi­ában is látott hosszú beállításokkal, az íriszt alakító főszereplő, Jakab Juli arcát követő közeli képekkel és homályos fókusszal forgatta a fil­met, ami csak alkalmanként engedi betömi a lányt körülvevő valósá­got”. „írisz és Nemes kamerája úgy halad végig a városon és a drámán, mintha az egész egy álom lenne” - írta a szerző, hozzáfűzve, hogy a gyönyörű helyszínek és „az ünnepi jólét külsőségei mögött valami sö­tét, fetisiszta és őrült húzódik meg: a zsarnokság és a háború előérzete”. Nemes Jeles László új filmje szimbolikus eposz, amelyben egy fiatal nő tanúja lesz egy civilizáció pusztulásának - fogalmaz a The Hollywood Reporter szakírója, aki megjegyzi, hogy a csaknem két és fél órás alkotás teljes figyelmet követel a nézőtől, ami egyesek számára fá­rasztó és frusztráló lehet. A szerző ugyanakkor lenyűgöző filmalkotás­ként méltatja a Napszálltát, amely szerinte a hatvanas évek merész ma­gyar filmjeire emlékeztet, és meg­jegyzi, hogy Stanley Kubrick szel­leme is kísért a filmben. Velence után a Torontói és a Lon­doni Filmfesztivál is műsorára tűzi Nemes Jeles második nagyjátékfilm­jét, a forgalmazási jogokat már 70 or­szág megvásárolta. A Napszállta ma­gyar sajtópremieijét ma tartják Bu­dapesten - az alkotásról bővebben holnapi lapszámunkban olvashatnak. A filmet szeptember 27-étől vetítik a magyarországi mozik. (MTI, k) Érsekújváron jubilál a Transart Communication Fesztivál csak nőknek ÖSSZEFOGLALÓ A résztvevők szerint nem hiányzott a „férfienergia" (Képarchívum) Érsekújvár. A Zmeták Ernő Művészeti Galériában holnap 17 órakor nyitják meg a Transart ’30 című kiállítást, amely a Transart Communication performanszmű­­vészeti fesztivál elmúlt harminc évének fotó- és videódokumentu­maiból, relikviáiból válogat. A ki­állítással egy időben nemzetközi művészcsapat részvételével há­romnapos fesztivál kezdődik Ér­sekújvárban - ott, ahol a Transart Communication elindult a Stúdió érté tagjainak (Németh Ilona, Ju­hász R. József, Mészáros Ottó, Si­mon Attila) szervezésében. A szervezők most úgy fogalmaz­tak, megpróbálják a lehetetlent, és végigjárják mindazokat a színtere­ket, ahol a 30 év során művészeti eseményeket rendeztek a városban: a Csemadok-székházat, a Béke mozit, a galériát, a városi piacot, a városi parkot, a Fő teret, a művelő­dési házat stb. A holnapi kiállítás­megnyitó után, 19.30-tól a Kovák kultúrházba várják az érdeklődőket egy bengáli kísérleti film, a Ghya Chang Fou exkluzív vetítésére a rendező, a színészek és a produce­rek részvételével. Pénteken 15 óra­kor kezdődnek a programok a Fő téren, ahol kétórás group situation formálódik, majd 19 órától az ese­mények a Csemadok épületében folytatódnak, ahol 1988-ban az el­ső fesztivál otthonra talált. Szom­baton a programok 8 órakor kez­dődnek a piacon, innen követhető a művészek útja. Az érsekújvári fesztivál a négy hónapos jubileumi rendezvényso­rozat záróeseménye. Júniusban a visegrádi országokból hét egyetem nyolc intermédia tanszékének a ta­nárai és diákjai, valamint a világ minden tájáról érkezett művészek találkoztak a Performansz-hajón a Budapest-Pozsony-Budapest vo­nalon. Júliusban Trencsénben kínai performanszművészek mutatkoz­tak be, a Budapest-Prága-Krakkó- Pozsony vonalon Performansz­­vonat indult, augusztusban Coo­king performanszot szerveztek Monoron. . (k, as) Göteborgban rendezték meg az elmúlt hétvégén a világ első „férfimentes" könnyűzenei fesztiválját. Az ötlet tavaly nyáron fogant, amikor egy svéd fesztiválon 26 nőt molesztáltak, egyet pedig megerőszakoltak. Svédország második legnagyobb városának vezetése első kérésre igent mondott a szervezőknek, akik hang­súlyozták, hogy amolyan felkiáltó­jelnek szánják ezt a rendezvényt. A negyvenezres látogatottságú, rendkí­vül népszerű Bravalla fesztiválon ugyanis már tavalyelőtt eléggé kivet­kőztek magukból a férfiak. Akkor 11 nő jelentett be különböző mértékű szexuális zaklatást - az egyértelmű beszólásoktól a fogdosáson át egé­szen a leteperésig. Tavaly már be kel­lett rekeszteni a rendezvényt, mert a szervezők nem tudták garantálni a lá­togatók biztonságát. Az egyik sztár­zenekar, a Mumford & Sons azonnal ki is jelentette, hogy nem hajlandó fellépni a fesztiválon addig, amíg va­lamennyi rajongójuk nem érzi magát biztonságban. A bojkotthoz többen is csatlakoztak, ezért a szervezők jobb­nak látták, ha idén meg sem rendezik a Bravallát. „Egyes férfiak szemlá­tomást nem tudnak viselkedni” - kö­zölték tömören, aztán többet nem is lehetett hallani felőlük, ami azt jelen­ti, hogy mostanáig nem találtak meg­oldást a problémára. Persze a „női fesztivál” sem meg­oldás, ezt a kezdeményező, Emma Knyckare svéd komikus is hangsú­lyozta. Figyelemfelkeltésnek viszont nagyszerű. A költségeket közösségi finanszírozással teremtették elő - már a tavalyi bejelentés után egy héttel megvoít a büdzsé harmada -, csak női előadókat hívtak, de még a technikai személyzet is kizárólag nőkből állt. A transzneműeket sem tiltották ki, fér­fiak viszont nem tehették be a lábukat a helyszínre. Mindkét estén 4500 látogató szó­rakozott a fesztiválon, elsősorban elektronikus zenére és popzenére. A főleg hazai fellépők mellett néhány brit előadó(nő)t is meghívtak, és ze­nélt egy transznemű DJ is. Az élménybeszámolók mind pozi­tívak, a résztvevők elmondták, hogy soha ilyen szabadnak nem érezték még magukat, és egyáltalán nem hi­ányolták a „férfienergiát” a rendez­vényről. Sokan közülük már tavaly jelezték, hogy elmennének egy ilyen fesztiválra - még mielőtt a fellépők listáját nyilvánosságra hozták volna. A Statement fesztivál honlapján megjelent, 3 ezres mintán készült fel­mérés szerint a svéd nők 42 százalé­kát molesztálták már valamilyen mó­don fesztiválon vagy más zenei ren­dezvényen - a leggyakoribb a „tape­­rolás” volt, amit a koncertek hevében követtek el számukra ismeretlen fér­fiak. A sértettek alig 1%-a jelentette ezt a helyszínen dolgozó biztonsági­aknak vagy a rendőrségnek, mond­ván, hogy úgysem tesznek semmit. Voltak viszont olyan férfiak, akik a svéd ombudsmanhoz fordultak, mert úgy érezték, sérültek a jogaik azzal, hogy nemi megkülönböztetés miatt nem vehetnek részt egy rendezvé­nyen. Az emberi jogi biztos nem ma­rasztalta el a szervezőket, csupán cél­jaik pontosabb definiálását kérte tő­lük. Európai uniós felmérések szerint egyébként Svédországban a legna­gyobb a nemi egyenlőség. Quk) Oállftás nyílik az elmúlt 30 év fotó- és videódokumentumaiból, relikviáiból (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents