Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)
2018-09-27 / 222. szám
www.ujszo.com | 2018. szeptember 27. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Doktor Danko Szigorúan titkosak a nemzeti közigazgatás fő jellemzői A szlovák törvényhozás elnöke, Andrej Danko saját magát hozta kínos helyzetbe. A DenníkN napilap politikusok diplomáit és tudományos fokozatait vizsgálta, amikor a parlament elnökénél egy kisebb rejtélyre bukkant. A napilap eljárása nem szokatlan, hiszen a közszereplőkre fokozott figyelem irányul, és a tisztesség, a makulátlanság velük szemben, mint minden állampolgárral szemben, jogos elvárás. A közelmúltban a szomszédos országokban is fennakadt néhány politikus a szűrőn, Magyarországon az államfőről, Csehországban pedig két miniszterről derült ki, hogy érdemtelenül szereztek tudományos fokozatotcsaltak. A kiskapuk keresése, munka és verejték nélkül megszerezni valamit, ami egyébként nem illet meg, olyanjellemzője közép-keleteurópai kultúránknak, ami egészen a mélyrétegekig hatol, s a politikusok lebukása csak a jéghegy csúcsa. Danko kommunikációja mindenesetre érthetetlen. A napilap újságíróinak a kérdésére, hogy hol szerezte a JUDr. címet, tíz napig nem válaszolt, majd amikor megjelent a cikk arról, hogy a parlament elnöke titkolja, hol végzett, Danko gyorsan közölte, a Komensky Egyetem Jogi Karán folytatta a tanulmányait. Azonban ez csak részigazságnak bizonyult, mivel a doktori címet nem Pozsonyban, hanem a besztercebányai Bél Mátyás Egyetemen szerezte 2000-ben - derítették ki a Markíza televízió munkatársai. Az egyetem megerősítette a hírt, Danko valóban náluk szerezte a JUDr. címet, az egyetemi könyvtárban megtalálható a dolgozat. A cím alapján - A közigazgatás és fő jellemzői - különösebben invenciózus munkára nem lehet számítani, de egyelőre a címnél több nem derül ki a szövegről, mert a könyvtár igazgatónője, Eudmila Homolová közölte, az aláírt licencszerződés miatt a dolgozat titkosított, a szerző engedélye nélkül nem olvasható. Tegnap azonban nyilvánosságra került, hogy Danko utólag titkosította a munkát. Amint megérkeztek a Denník N kérdései a doktori címről, JUDr. Andrej Danko múlt pénteken, szeptember 21 -én gyorsan megkötötte a licencszerződést az egyetemmel. Kétségkívül nem szokványos, hogy egy ilyen típusú munkát valaki eltitkoljon, és ne tüntesse fel az életrajzában, mint ahogy azt a Szlovák Nemzeti Párt elnöke tette. Az sem gyakori jelenség, hogy a szerző megpróbálja elzárni a szöveget a nyilvánosság elől, ebben a formában ezt a törvény már egyébként sem teszi lehetővé, 2011 -tői csupán három évre lehet titkosítani a dolgozatot, de azok, akik korábban szereztek címet, még megtehették. Viszont 18 évvel a dolgozat megvédése után titkosítani teljesen szembemegy a józan ésszel. A kezdeti hallgatást követően Danko figyelemelterelési manővere és csúsztatása sem jött be. Annyit sikerült elérnie, hogy róla szólnak a hírek, de ha az államfőjelöltséget tényleg komolyan gondolja, akkor a JUDr. címe még téma lesz a kampányban. HOGYHOGY, HOGY LETT DOKTOR A DANKO? ÚGY, AHOGY KAPITÁNY. ELŐLÉPTETTE AZ OKTATÁSI MINISZTER (Lubomír Kotrha karikatúrája) Beépített ukrán ügynöknek adtak magyar állampolgárságot Aki aztán szópen lafilmezte az állampolgársági eskütételt - tégla a magyar konzulátuson. Egy ukrán határőr, feltehetően a titkosszolgálat beépített embere kért és kapott magyar állampolgárságot, majd rejtett kamerás videófelvételt készített az eskütételről Magyarország beregszászi konzulátusán. Ez Hennagyij Moszkal kárpátaljai kormányzó szavaiból derült ki. Az egyik ukrán tévécsatornának elmondta, hogy a felvételt készítő férfi hivatásos ukrán határőr. Magát a „videóbotrányt” Moszkal „mesterségesen keltett” feszültségnek, értelmetlen akciónak nevezte Ukrajna részéről, hiszen elvileg olyan országról van szó, amely az Európai Unióba törekszik. Hozzátette, Ukrajnában a kettős állampolgárság „de facto” létezik, ám „de jure” nincs. Úgy véli, az ukrán parlamenti képviselők legalább felének van még egy állampolgársága, és a törvényhozás ezért nem akaija jogilag rendezni a kettős állampolgárság kérdését. Az Ukrinform ukrán állami hírügynökség szeptember 19-én tette közzé a videófelvételt, amelyen kárpátaljai magyarok állampolgári esküt tesznek a magyar konzulátuson. Nem az első eset, hogy felvétel kerül ki az állampolgársági eskütételről. 2011- ben az ungvári magyar fökonzulátuson esküt tett kárpátaljai magyarok első csoportjából valaki csoportképet készített a résztvevőkről, és a felvételt átadta az Ukrán Biztonsági Szolgálatnak (SZBU). A fénykép alapján a szolgálat munkatársai elkezdték telefonon kihallgatásra beidézni a frissen honosított személyeket. Azokat, akik nem tettek eleget a felszólításnak, otthonukban keresték fel. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) tiltakozására a hatóságok akkor rövid időn belül felhagytak a kettős állampolgárok zaklatásával és a kérdés feszegetésével. (MTI) Brexit: szalmaszál maradni vágyóknak FELEDY BOTOND Y jra meg újra felvetődik, hogy megfordítható-e még a brexit, de U valójában csak addig volt létjogosultsága ennek a kérdésnek, amíg Theresa May be nem nyújtotta az exit-kérvényt, vagyis hivatalosan elindította a kilépési eljárást. Magában az eljárásban kevés dolog van szabályozva, de azt világosan kimondja, hogy két év után viszlát. 2019 márciusában lejár az idő. Ennek fényében érdekes, hogy a brit Munkáspárt - végre - eljutott oda, hogy akár egy újabb népszavazást se tartson ördögtől valónak. Annál is inkább, mert az első brexitnépszavazás is csupán véleménynyilvánító volt, tehát a parlamentet nem köti. Miről szólna egy második referendum? Vajon arról, hogy még mindig ki akamak-e lépni a britek, vagy inkább már maradnának - ez tehát az első népszavazás megismétlése lenne. Vagy arról is szólhat, hogy „ilyen” kilépési feltételek mellett akaiják-e a brexitet. Utóbbi nehezített feladvány, hiszen egyrészt még mindig nincsenek meg a kilépési feltételek, ezekről az elmúlt két év alatt sem tudott megegyezni az Európai Unió és London. Továbbá közjogi szempontból mi következne, ha a nép az mondaná, ilyen feltételekkel nem akaija a kilépést? Ebben az esetben maradhatna is Nagy- Britannia, vagy a népszavazás más kilépési feltételek kialkudására kötelezné és még szerencsétlenebb helyzetbe hozná a brit kormányt? Felsorolni is bonyolult a kérdéseket, nem még választ találni rájuk. Nagyjából annyi világos, hogy a Theresa May által a múlt héten Salzburgban ismertetett brit kilépési terv (az ún. chequersi egyezmény) több okból is teljesen elfogadhatatlan az EU számára. Ez persze nem volt meglepetés a birtek számára sem, csak annyira lefoglalta őket a hazai kompromisszum megtalálása, hogy mire ez sikerült, belefáradtak, és az EU-val már nem maradt sem erő, sem mozgástér a további kompromisszumkeresésre. Brexitzsákutcában May és a Toryk, visszafordulni pedig nem akarnak. Éppen ezt látta meg a Munkáspárt, amely a politikai logika mentén reagált és végre szalmaszálat nyújt a kiábrándult maradáspárti szavazóknak. Még mindig két lehetőségük maradt a tiszta megoldásra: vagy tényleg jöhet az új brexitnépszavazás, vagy pedig az előrehozott választás, azzal, hogy az a bentmaradásról szólna. Egy nagy bökkenő azonban még van: a kilépési eljáráson nincs hivatalos stop gomb. Ha egyszer elindították, akkor elvileg igy vagy úgy, de végigmegy. Magyarán: csak a többi huszonhét EU-tag teljes egyetértésével lehetne elkerülni a kilépést és visszafogadni a tékozló briteket. Vajon milyen feltételekkel mennének ebbe bele a tagállamok? Világos, hogy a britek nem úszhatják meg ingyen ezt a kétéves kalandot, nem lehet csak úgy visszafordulni ezzel a lóval - hiszen ez a többi tagállam számára sem lenne jó üzenet. De még itt sem tartunk. A Munkáspárt őszi kongresszusa hozott fordulatot, most meg kell várni, hogy a Tory-kongresszus után mi lesz a Maykormánnyal, illetve a kilépési stratégiával. FIGYELŐ Markelt temeti a német sajtó A német kancellár vereségeként értékeli a német sajtó, hogy a pártelnök-kancellár emberét leváltották a CDU és a bajor testvérpárt, a CSU közös parlamenti frakciója éléről. A Frankfurter Allgemeine Zeitung A béna kacsa című kommentáljában kiemelte: a frakcióvezető-választáson, amelyen a 13 éve, Angela Merkel kancellárságának kezdete óta hivatalban lévő Volker Kaudert legyőzte a kevéssé ismert Ralph Brinkhaus, valószínűleg az a politikai jelenség mutatkozott meg, hogy egy vezető tekintélye szükségszerűen süllyed, ha közeleg pályafutása vége. Ez a jelenség Amerikában a lame duck, béna kacsa néven ismert, és Merkel vereségével elkezdődik a vita arról, hogy meddig kell tartania ennek a béna állapotnak. A Die Welt Egy korszak vége című kommentárjában kiemelte: Volker Kauder veresége újabb jele a kancellár alkonyának, amely a hírhedt 2015-ös kölni szilveszter óta érezhető. „Minden, ami ezentúl jöhet, már csak gyámoltalan próbálkozás” - tette hozzá a Die Welt. A Süddeutsche Zeitung A megaláztatás című kommentálja szerint Ralph Brinkhaus megválasztásával újraosztják a lapokat, már csak az a kérdés, mennyire gyorsan. De Merkel nem kormányozhat úgy az új frakcióvezetővel, mintha mi sem történt volna. A müncheni lap, amely szerint mindez Horst Seehofemek, a CSU elnökének is megaláztatás, mert a CDU elnökével együtt javasolta az eddigi frakcióvezető megerősítését tisztségében. A Handelsblatt című üzleti lap az Elfordulás a kancellártól címmel közölt kommentárjában hangsúlyozta: Merkel bizalmasának bukása kancellári-pártelnöki hatalma erodálódásának jele. Merkel negyedik kormánya még egy éve sincs hivatalban, de már megkezdődött a felkészülés a Merkel utáni időkre. A Frankfurter Rundschau szerint Merkel most már végérvényesen tudja, hogy távozófélben van, és így még nehezebb lesz legalább addig elhúznia a távozását, hogy el tudja rendezni az utódlást úgy, ahogyan ő szeremé. Meglehet, hogy már túl késő reagálni, és nem csak Angela Merkel számára, „talán nagyon hamar megmutatkozik, mekkora hiba volt a szociáldemokraták, a Zöldek és a Baloldal (Die Linke) részéről, hogy nem állítottak a többség támogatásának elnyerésére alkalmas alternatívát a merkelizmussal szemben” - írta a Frankfurter Rundschau. (MTI) SÁNTA SZILÁRC
