Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)
2018-09-26 / 221. szám
www.ujszo.com I 2018. szeptember26. KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 117 Katedrálissal rokon a szádalmási templom SZÁSZI ZOLTÁN Több dolog miatt is érdekes a Szoroskő-hágó keleti oldalán lévő nagyközség, Szédalmás temploma. Egyebek mellett azért is, mert az egykori Gömör megyét az Abaújba beolvadt Torna megyétől elválasztó bégé környékén az étlagosnál több gótikus stílusú templom vagy rom egyike, és szinte mindegyiket fal veszi körül. Feltételezhetően a Bebek családhoz köthető ezeknek a templomoknak az alapítása, a Bebekek közel háromszázharminc évig birtokolták ezt a vidéket. Templom a falu szívében Szádalmás temploma a falu közepén, egy kisebb, kőfallal körbekerített emelkedőn áll, feltételezhető, hogy a védőfal egykor, valószínűleg az oszmán dúlás idején, a szent helyet mint refűgiumot, menedékhelyet is védte. A templom védőszentje a Szentháromság, ez a kereszténység itteni elterjedésének idejére utaló jel lehet, a Szentháromságot mint templomi patrocíniumot ezekben a kezdeti időkben választották védőszentnek. Az egész épület tájolása is a korai időszakra utal, szentélye kelet felé irányul, tornya a nyugati oldalon áll, Hogy van-e sírbolt vagy altemplom alatta, arról nincs adat (A szerző felvétele) a déli falhoz mellékkápolna épült, késő gótikus stílusban, igen érdekes belső díszítéssel. Ez a mellékkápolna azért is különleges, mert a szakvélemények szerint a kőfaragványok stílusa, azok egyedi megmunkálása és szokatlan témája - groteszk emberfők támpillérindítóként való megfaragása - rokonságot mutat a rozsnyói Szent Kereszt püspöki székesegyház faragványaival. Ezek keletkezésének idejét 1510-re teszik, nagy valószínűséggel a szádalmási római katolikus templom déli kápolnája is ebben az időben épülhetett. Hogy van-e sírbolt vagy altemplom alatta, arról nincs adat, elhelyezkedése ezt nem záija ki. Mivel 1817-ben nagy léptékű barokk stílusú átalakítást végeztek a Tájoló Szádalmás községbe a Rozsnyó és Kassa közti 16-os főútról letérve juthatunk el, a templom a 48.593/20.672 GPS -koordinátáknál található. templomon, a gótika és késő gótika nyomai csak alig maradtak fenn. Külső jegyekben csak a szentélyt ölelő támpillérek és az ablakformák, valamint a tornyon lévő kőbellétes bejárat és a mellékkápolna késő gó-Cegközefebb Csécs íempíomáí mulaljuh be. tikus, szamárhátívü ajtaja őrződtek meg, bent pedig a szentély diadalíve, a mellékkápolna bordás boltíves boltozata tanúskodik gótikus építészeti stílusról. Ilyen léptékű és díszített mellékkápolna kevés van ezen a vidéken, ezért is különleges Szádalmás temploma. Mit rejthetnek a falak A nagy barokk átalakítás után 1910-ben, egy tűzvész után felújítást végeztek a templomon. Érdekesség, hogy a belső térben az újabb átboltozáskor bizonyos korábbi falrészek a tetőtérbe kerültek át, s pont ezeken a falrészeken fedeztek fel minden valószínűség szerint még a kezdeti, gótikus időszakból származó ffeskónyomokat. Az sem kizárt, hogy a templomhajóban és a szentély falain a barokk átfestés és az 1910-ben felvitt vakolat és festék alatt máig ott rejtőznek a gótika idején alkotott freskók. Ha egyszer feltárják őket, lehet, hogy újabb bizonyítékai lesznek a rozsnyói püspöki székesegyházzal való rokonságnak, és a templom építésének idejét is pontosítani lehet. A templom tornyát is érdemes lenne megvizsgálni. A robusztus, szinte erődítménynek is beillő torony alsó szintjén látható lőrésszerű ablak, a zömök talpazat, a vastag falak akár arra is utalhatnak, hogy a hívek a vidéket gyakran sanyargató hadak ellen szándékosan építették át erődítetté templomukat. A 16. században a reformátusoké volt a templom, egykori gótikus belső berendezési tárgyai ekkor kallódhattak el. Annyi bizonyos, hogy Szádalmás római katolikus temploma Kassa megye kevéssé ismert gótikus műemlékeinek egyike, amely ritkaságokat és érdekességeket őriz, csak talán kevesen tudnak róla. Egy szakszerű művészettörténeti vagy akár régészeti falkutatás sok mindenre fény deríthetne. Ezek azonban még váratnak magukra, a templom pedig szépen megőrzött, jó állapotában jelenleg is szolgálja a római katolikus híveket. Előtte nemrégiben szépen rendezték a teret, amelynek kis szépséghibája, hogy az ott felállított Szent Orbán-szobor kissé suta és kömyezetidegen. Régi történetek a Radványi Géza-emléknapokon NÉMETI RÓBERT Ma ér véget a Radványi Gézaemléknapok rendezvénysorozata, melynek során a világhírű filmrendezőre emlékeztek. KASSA A világhírű filmrendező emlékének adózva idén is a Mészáros utca 35 szám alatti családi házon elhelyezett emléktábla megkoszorúzásával kezdődött a programsorozat. A Kassai Polgári Klub rendezvényének résztvevői a koszorúzás után a Radványi Gáza bátyja, Márai Sándor munkásságát bemutató kiállítást tekinthették meg Ötvös Anna vezetésével a felújított Máraiemlékszobában. Palencámé Csáji Ildikó, a Kassai Polgári Klub elnöke lapunknak elmondta, az idei rendezvénysorozat nem szakmai, hanem inkább emberi szemszögből mutatta be az alkotót. „Idén a közvetlen élő kapcsolatokra, találkozásokra emlékeztünk, illetve arra, milyen benyomást tett Radványi a körülötte élő emberekre. Az első napon Almási Tamás Kossuth-díjas filmrendező számolt be a Radványi Gézához fűződő emlékeiről, utána pedig Muszatics Péter vette sorra a filmrendező alkotásait. Szekfü András és Simon V. László visszaemlékezéseit is hallhattuk, utóbbi beszélgetést Balassa Zoltán kassai helytörténész vezette” - nyilatkozta lapunknak Palencámé Csáji Ildikó. Hozzátette, míg a tavalyi rendezvényen vegyes volt a közönség, az idein a magyar nemzetiségűek voltak többen. „A Kassai Polgári Klub célja és kötelessége a jelentős személyiségek bemutatása, annál is inkább, mert például Radványit vagy Márait a nagyvilágban jobban ismerik, mint idehaza” - zárta a polgári klub elnöke. Radványi Géza emléktábláját egy évvel ezelőtt helyezték el a Mészáros Utcai családi ház falán (A szerző felvétele)
