Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)
2018-09-26 / 221. szám
141 DUNA, VÁG, GARAM ÉS IPOLY MENTE 2018. szeptember 26. | www.ujszo.com Gúta 750 éves - testvértelepüléseivel közösen ünnepelt a város V. KRASZNICA MELITTA Üdvözlő- és emléktábla-avatás, testvértelepülési szerződés aláírása, időkapszula elhelyezése, könyvbemutató, imázsfilm vetítése, templomi koncert, futás - a programok a város első írásos említésének 750. évfordulója alkalmából rendezett hétvégi ünnepségsorozat részei voltak. Eixnri „Gúta legkorábbi említése 1268- ból származik villa Guta alakban, amikor IV. Béla király komáromi várbirtokokat leíró oklevele mint Bogya falu szomszédját, az esztergomi érsek birtokát említi” - olvasható Angyal Béla helytörténész könyvében, amely a jubileum kapcsán jelent meg. A pénteki ünnepi testületi ülésen jelen voltak Gúta testvértelepüléseinek - Mezőberény, Kisbér, Galgaguta, Medgyesegyháza - képviselői; a sor Pitvarossal bővült, amellyel évtizedek óta szintén szoros kapcsolatokat ápol Gúta, de csak most írták alá a hivatalos együttműködési szerződést. A „gúta j nemzet" Horváth Árpád polgármester köszöntőjében szólt azokról az évszázadok folyamán kialakult sajátosságokról, amelyek a gútai embereket megkülönböztetik a környező közösségektől, és amelyek a „gútai nemzetet” jellemzik. Ezek szerinte a rendkívül kritikus szemléletmód, a fejlett igazságérzet a melléjük társult csökönyösséggel, daccal együtt, de ugyanígy a történetekből ismert leleményesség, furfangos észjárás, továbbá a befogadás, ám csak a saját értékrendjét nem veszélyeztető mértékig. Nem működik azonban velük szemben a megfélemlítés, a nyomásgyakorlás, a polgármester példaként a hontalanság és a reszlovakizáció idejét említette, amikor az országos átlaggal összehasonlítva sokkíl kevesebben, a lakosok kb. 5 százaléka írta alá reszlovakizációs kérelmet. Tájékoztatótáblák Péntektől a város négy bekötőútján monumentális, tölgyfából faragott tábla köszönti az érkezőket. Rajta a város uralkodó elemei: a mai címer alapjául is szolgáló gútai vár, a település mellett hömpölygő folyók, a tanyavilágot jelképező gémeskút, valamint a hal, ami egyrészt az itteniek hajdani fő megélhetési forrására, másrészt a város túlnyomó többségét alkotó keresztény lakosságra utal. Az emléktábla tervezője Nagy János László fafaragóművész, kivitelezője Gerendás Norbert fafaragó. A tábla leleplezését követően a helyi galambász egyesület 750 postagalambot röptetett fel a helyszínen. A Palkovich Viktor Társulásnak köszönhetően az évforduló kapcsán újabb négynyelvű, turisztikai tájékoztató táblapárt is kihelyeztek, ezúttal a fahíd szomszédságába, amelyeken a Kis-Duna holtágairól, a Dögösről és a Békavárról olvasható leírás; az eddigi tájékoztatótáblák a templomkertben és a Szent Rozália parkban találhatók. Időkapszula a parkban A helloGúta Polgári Társulás időkapszula elhelyezésével tette emlékezetessé az ünnepet, a lakosok a jövőnek szóló üzeneteiket helyezték el benne. Kerültek a kapszulába levelek, fényképek, magyar és szlovák sajtótermékek, de üzeneteket tartalmazó adathordozó és 52 fokos házi pálinka is. Forró Tibor, a társulás elnöke azt kívánta, hogy a most jelen lévők közül 50 év múlva minél többen részesei lehessenek a kapszula kiemelésének is. Az időkapszulát egy angyalt ábrázoló szobor rejti magában, Angyal Titusz müvészkovács alkotása. Két hiánypótló kiadvány A jubileumhoz időzítve két értékes kiadvány is megjelent. Az egyik Angyal Béla: A 750 éves Gúta - A város története és néprajza az írott források tükrében című terjedelmes, a szerző több évtizedes kutatómunkáját összefoglaló, fényképekkel gazdagon illusztrált, számtalan dokumentumot felvonultató hiánypótló könyve, amely 8 teljes lakossági névjegyzéket is tartalmaz az 1570-1847-es időszakból. A gútai alapiskolások számára készült a Bagita Judit, Madarász Róbert és Varga Tamás pedagógus által jegyzett Gúta - Helytörténeti és földrajzi regionális ismeretek című kiadvány, amely segédtankönyvként szolgál majd. A könyv ötletgazdái Rigó Magdolna és Koczkás Beáta, az apropóját két népszavazás adta. A gútaiak kétszer szavazhattak már a város történelmi nevének visszaállításáról, először 1991-ben, amikor a jogosultak 64 százaléka vett részt a voksoláson, és 93 százalékuk szavazott a Gúta névre, 2012- ben viszont már csak 40 százalékos volt a részvétel és kétharmad az igenek aránya. Ennek egyik magyarázata lehet, hogy egy nemzedékváltás után az elődök által oly sokat emlegetett „gútai nemzet” fogalma talán már a múlté. Hogy ez ne így legyen, abban nyújthat segítséget ez a kiadvány. Óvni, ápolni, őrizni, továbbadni a A vidéki élet szépségeire és a hagyományok ápolására igyekeztek felhívni a figyelmet a szeptember 23-án, Paláston megszervezett hagyományőrző napokkal. A nap ékes bizonyítéka volt a helyi szervezetek jó összhangjának is. A község a helyi plébániával, vadász- és horgászszervezettel, valamint a C semadok helyi alapszervezetével közösen szervezte meg az első hagyományőrző napot Paláston, amelyet a nyitrai kerület is támogatott anyagilag. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével PaedDr. Igor Éder, Nyitra megye önkormányzatának alelnöke. A nap a vadászok felvonulásával és szent Hubert tiszteletére bemutatott szentmisével kezdődött Gyönyör László helyi plébános elnöklésével. Majd Szkladányi Helység Anikó, a község polgármestere üdvözölte a jelenlévőket, köztük Nyitra megye és a testvértelepülések képviselőit. Beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy egyre inkább városiasodó világunkban milyen óriási szerepe van a hagyományőrzésnek, és annak, hogy ne feledkezzünk el a vidéki élet szépségeiről, örömeiről. „Hagyományaink tiszteletet érdemelnek, hogy a jövő generációjának is élete részévé váljon” - mondta a település polgármestere. Az ünnepség kezdetén szólt a jelenlévőkhöz a helyi vadásztársaság vezetője, MUDr. Tibor Matúska is, aki elmondta, társaságuk 24 taggal működik, nagyon erős szervezet, feladata, hogy a Palást környéki vadállo-Az ünnepi szentmisére készülődve Helyi specialitások kostolója Vadász-avatás mánnyal törődjön. Méltatta a helyi plébános közösségkovácsoló igyekezetét is. A beszédeket követően nagy érdeklődéssel figyelték a jelenlévők a vadásztársaság kürtbemutatóját, valamint a fiatal vadász felavatását. Majd helyi specialitások kóstolója következett, aminek köszönhetően senki sem térhetett haza üres gyomorral. A nap folyamán a helybeliek megtekinthették Benyó István fafaragó munkáit, a vadásztársaság trófeáit, illetve az ügyes kezű asszonyok kézimunka-kiállítását is. Volt sütemény- és pogácsaverseny, népviseleti bemutató, színpadra léptek táncosok, énekesek, majd a nap zárópontjakén az Ifjú Szívek néptáncegyüttes is. (czm) Szkladányi Helyiéi Anikó üdvözölte a jelenlévők* Mim DPI 80624 A város négy bekötőútján monumentális, tölgyfából faragott tábla köszönti az érkezőket (A szerző felvétele)
