Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)
2018-09-25 / 220. szám
www.ujszo.com I 2018. szeptember 25. KULTÚRA 117 Belső utakat feltáró képek A Párizsban élő magyar festőművész, Anna Stein festményei és szobrai a Csemadok pozsonyi székházában Anna Stein a pozsonyi kiállítás megnyitóján (Somogyi Tibor felvételei) TALLÓSI BÉLA Pozsony. A Csemadok székházában oktáber 15-ig tekinthető meg a Belső utak képei című kiállítás, amely Anna Stein festményeiből és szobraiból mutat be retrospektív válogatást. A Párizsban élő művész alkotásai először láthatók Szlovákiában. A Csemadok nagytermében közönség elé tárt anyag közel hatvan év munkásságát öleli fel a hatvanas évektől napjainkig, a művész valamennyi alkotói korszakából bemutatva néhány munkát. Anna Stein 1936-ban született Budapesten jómódú, nagypolgári családban. A nagyszülei Pozsonyban éltek, innen a kötődése a városhoz. Tizenöt éves korában figyelme teljesen a képzőművészet felé fordult, ezért az érettségi után ebbe az irányba indult el: 1954-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskolán kezdte meg tanulmányait Csanády András grafikai osztályában. Kapcsolatba került Kondor Bélával is, akit szintén mesterének tart, mivel sokat tanult tőle a klasszikus és modem művészet kapcsolatáról. Az 1956-os forradalmat követően Anna Stein elhagyta Magyarországot, Párizsban telepedett le, ahol a híres Ecole des Beaux-Arts hallgatója lett: a monumentális kubista képeiről ismert Jean Souverbie és Jean Aujame volt a mestere. Anna Stein' fiatal művészként ékszereket is tervezett - egy ideig ez jelentette számára a megélhetést, de a festészetet ekkor sem adta fel. A hatvanas években született munkáit a geometrikus és a lírai absztrakt festészet jellemezi. Miután megszületett a fia, témaként a nőiség, az anyaság is helyet kapott a vásznain - munkáira ebben az időben a erős szimbólumok megjelenése, valamint az art brut kifejezésmód volt a jellemző. Később a szerkesztett rendet teremtő idomok elmaradtak, és Anna Stein folthatású absztrakt festészettel jelenítette meg döntően emocionális töltetű témáit - ezt a korszakát maga belső tájképfestészetnek tartja. A hetvenes években festett művein az absztrakt mezőből - a hátteret adó színes környezetből - egyre inkább egy-egy jellegzetes szín kezd el dominánsan kiemelkedni, hangulatteremtő hatással. Lucien Hervé 1978-ban így beszélt Anna Stein festészetéről: „Minden képe egy-egy önmagába tekintés. Minden képe harc és ugrás az ismeretlenbe. Minden képe ablak a soha nem látottra, a soha előre nem érzettre, a soha nem érzettre.” A következő korszak a színes, hangulatalapú világból lép tovább a dinamikus gesztusfestészet felé. A művész a barokk festészetből ismerős eszközöket és színeket alkalmaz az ekkor előtérbe kerülő szakrális téma megragadására. A nyolcvanas években egy markáns változás figyelhető meg Anna Stein munkásságában: lírai belső tájképei fokozatosan antropomorffá válnak. A színekből, sávokból és foltokból építkező redukált formákból elkezdi kibontani az emberi figurákat. Ebben az időben Magyarországra is egyre többet járt, 1978-ban Pécsett, 1986-ban a Magyar Nemzeti Galériában állított ki. A 2000-es évek elején új, máig tartó korszak indult el Anna Stein festészetében: az ősök és az utódok, illetve a múlt, a jelen és a jövő kapcsolatának vizsgálata. Újabb festményein a mozgás és a színek gaz-Anna Stein: Pénelopé; bronz, gránit dagsága továbbra is megmarad, de a főszerepet a dús drapériákba burkolt, térben lebegő figurák kapják. Anna Stein 1982 óta térben is dolgozik. Festményeinek alakjait jeleníti meg bronzban, esetleg a bronzot más anyaggal - gránittal - kombinálja, mintegy stabil tartást adva a figurának. Több köztéri munka is született a műtermében. Régiónkban a legismertebb a budapesti Jászai Mari téren látható Égbekiáltó című 1990-es alkotás. Ez kerámialap mozaikokból kirakott, földbe süllyesztett absztrakt kép, melyen az Émlékül azoknak a magyaroknak, akik 1944—45 telén a nyilas rémuralom áldozatául estek felirat olvasható. MOZIJEGY Johnny English - a harmadik menet Valamiért azt gondoltam, a Johnny English-széria már kifulladt, és 2018-ban nem igazán lehet azzal nézőket csábítani a moziba, hogy Rowan Atkinson kémruhában bohóckodik a vásznon. A Johnny English újra lecsap viszont szépen rácáfol az összes előítéletre, és megmutatja, hogy a britek még mindig tudnak alpárian élvezetes akcióvígjátékot készíteni. Azzal persze érdemes tisztában lenni, hogy a Johnny English harmadik része pont azt nyújtja, mint az eddigiek: féktelen ökörködést James Bond- és Mission: Impossibleparódiába csomagolva. Jön az idióta ügynök, aki felgyújt egy délfranciaországi éttermet, a robbanós tollal eltesz láb alól három idős kémet, majd bagettel verekszik egy londoni pékségben. Nem mondom, hogy mindezekre két hét múlva is emlékezni fogunk, de a maga pillanatában működnek a jelenetek és a poénok, vicces, ahogy a Johnny English fityiszt mutat a kémfilmek bevett formuláinak. A kilencven percig tartó hülyéskedésnek helyenként áldozatul esik a történet. Sokáig nem tudni például, hogy tulajdonképpen mi ellen is kell harcolni, mi a bonyodalom: egyszerűen csak megyünk a jelenetekkel, miközben hiányzik a kerettörténet. (Nagyjából a film felére aztán ez is megérkezik: egy techcézárral kell felvenni a harcot, aki a világ irányítását venné át.) Persze, nem mintha a sztori lenne itt a lényeges, hiszen az csak szekundál a poénos jeleneteknek, melyek arról (is) szólnak, hogy Rowan Atkinson még mindig képes leírhatatlan grimaszokat vágni, bugyután táncolni vagy éppen lovagjelmezben harcolni. Közben a többiek sem csak statisztálnak mellette: a mindig remek Emma Thompson parádés miniszterelnök, ahogy Ben Miller is élvezetesen hozza az ügynöktársat. Hogy ez volt-e Johnny English hattyúdala, vagy a trilógián is túllépünk majd a jövőben, azt nehéz volna megmondani, mindenesetre befejezésnek vagy szimplán csak harmadik résznek is jól sikerült epizóddal van dolgunk. Gera Márton Johnny English újra lecsap (Johnny English Strikes Again). Amerikai-angol-francia akcióvígjáték, 88 perc, 2018. Rendezte: David Kerr. Szereplők: Rowan Atkinson, Ben Miller, Emma Thompson, Olga Kurylenko. Rowan Atkinson még mindig leírhatatlan grimaszokat vág (Képarchívum) Friss kötetek sora az októberi Margón Negyven kiadó mutatja be legfrissebb köteteit a Margó Irodalmi Fesztiválon ás Könyvvásáron október 18. ós 21. között a Várkert Bazárban, ahol számos nápszerű külföldi író is bemutatkozik. Budapest. A rendezvényen mások mellett A1 Ghaoui Hesna, Csema-Szabó András, Lackfi János, Kollár-Klemencz László, Máté Gábor, Nyáry Krisztián, Simon Márton, Szentesi Éva, Tóth Krisztina és Varró Dániel mutatja be legújabb kötetét. A fesztiválon mutatja be Breier Adám Krasznahorkai Lászlóról készült dokumentumfilmjét, de látható lesz a Nádas Péterrel a Világló részletekről címmel készült riportfilm is. Kiállítás is várja az érdeklődőket, amely a cseh képregény száz évét járja körül. A Libri Kiadó programjaként mutatja be és dedikálja a Margón Durica Katarina A rendes lányok csendben sírnak című új regényét - a szerelmi szállal átszőtt regényben a 90-es évek dunaszerdahelyi maffiauralmának eseményei elevenednek meg három nő sorsán keresztül. A Margó a korábbi évekhez hasonlóan igyekszik a nemzetközi irodalom érdekes szereplőit is meghívni. Amerikából érkezik Susan Faludi, aki Előhívás című könyvében magyar származású apja története után nyomoz. Új regényét mutatja be a francia művészettörténész és író, Catherine Millet, az egyik legismertebb norvég író, Roy Jacobsen pedig A láthatatlanok című kötetének megjelenése miatt érkezik a Margóra. A német Maxim Leo a Volt egyszer egy NDK című regényében a berlini fal leomlása után 18 évvel igyekszik megérteni családja történetét, a Budapesten született német Ákos Doma pedig A vágyak útja cimű regényét mutatja be, amelyben egy hetvenes évekbeli magyar disszidens család történetét írta meg. Az Irakból menekülő Abbas Khider Németországban telepedett le, A pofon című regényében egyn bevándorló hiteles történetét meséli el, aki szembesül a német bürokrácia nehézségeivel. A fesztiválon negyedik alkalommal adják át a legjobb első prózakötet szerzőjének járó Margódíjat, amit a korábbi években Totth Benedek, Milbacher Róbert és Szöllősi Mátyás kapott meg. 2018- ban ötven feletti nevezés érkezett a pénzdíjjal, kereskedelmi és médiatámogatással, valamint próbafordítással járó díjra. Ugyancsak a Margón adják át az év legszebb könyveinek járó szakmai elismeréseket. (k, as)
