Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)

2018-09-24 / 219. szám

www.ujszo.com | 2018. szeptember24. AUTÓ-MOTOR 113 Az ősz a legkockázatosabb az utakon Évente átlagosan 100 alkalommal ütközik az utakon személyautó vagy motorkerékpár vadon élő állattal DEMECS PÉTER Pozsony. Egy ember életébe került múlt héten az a karambol, amelyet egy barnamedve okozott a Dóvalira (Donovaly) vezető úton. Ősszel egyre gyako­ribbak az ehhez hasonló ütközések, amelyek könnyen végződhetnek tragédiával. A legnagyobb probléma, hogy az országban nincs elég átkelő a vadon élő állatoknak. A múlt heti tragédiát ugyan a medve okozta, ám nem közvetlen az állattal való ütközésbe halt bele az egyik autó utasa. Egy Ford C Max típusú gépkocsi 44 éves sofőrje Besztercebánya irányában haladva kielőzött egy teherautót. Miután visszasorolt a saját sávjába a kami­on elé, hirtelen összeütközött egy úttestre tévedt medvével. Az ütkö­zés következtében a medve átrepült a szembejövő sávba. Az éppen erre hajtó Ford Galaxy sofőrje ki akarta kerülni az elgázolt állatot, ezért át­hajtott az ellenirányba, ahol össze­ütközött a szembejövő kamionnal. A Ford Galaxy sofőrje mögött ülő utas a helyszínen belehalt sérülése­ibe. Orosz rulett az utakon Nem véletlenül tartozik az ősz az év legkockázatosabb időszakai kö­zé az utakon. Korai sötétedés, reg­geli ködök, nyirkos és nemegyszer fagyos utak - mindez hozzájárul ahhoz, hogy a sofőrök későn veszik észre az útra kiszaladó állatokat, és nem tudnak lefékezni. Természete­sen ugyanez érvényes fordítva is, hiszen rossz látási viszonyoknál az állatok sem látják meg időben a kö­zelgő gépkocsit. Ebben az időszakban főként a szarvasok, őzek jelentenek ve­szélyt, mivel ilyenkor van a párzási idejük, de gyakran látni az úton az országban élő legnagyobb ragado­zót is: bamamedvét. Denisa Balog­­hová, az Országos Rendőr­főkapitányság szóvivője szerint az elmúlt évek balesetei igazolták, hogy a vadállatok ősszel főleg a ko­ra reggeli órákban, sötétedéskor és rendszerint a csúcsforgalom idején a legaktívabbak. „Ezért a sofőrök­nek főleg olyan helyen kellene rendkívül elővigyázatosnak lenni­ük, ahol nagyobb a valószínűsége annak, hogy az útra fűt egy vadál­lat” - mondta Baloghová. Néha jobb nem kikerülni Kisebb állatokkal való ütközés­kor csak kicsi az esélye annak, hogy az autó utasainak is bántódása esik, ezek rendszerint az autó alját, a hütőrácsot rongálják. A nagyobb állatok viszont már a motorháznak vágódnak, s onnan becsapódhatnak az utastérbe. Ezért nem is ajánlott minden esetben elkerülni az útra rohanó ál­latot, nagyobb sebességnél ugyanis az autó könnyen megcsúszhat, s egy fának ütközhet, ami még nagyobb kárt okozna, mint egy elütött róka vagy kutya. „Főleg nagyobb sebes­ségeknél nem ajánlott kikerülni az állatot. Egy váratlan csúszás követ­kezményei sokkal súlyosabbak le­hetnek” - fűzte hozzá Baloghová. A német ADAC autó-motor klub tavalyi tesztje igazolta, milyen tra­gikus lehet a nagyobb vadakkal va­ló ütközés. Ha egy 60 km/órás se­bességgel haladó személyautónak egy felnőtt szarvasbika csapódik, akkor az állatnak az ütközés pilla­natában olyan tömege lesz, mint egy felnőtt elefántnak: öt tonna. A vad­disznó tömege ütközéskor 3,54 ton­na, az őzé pedig 0,8 tonna. Hiányzó átkelők Az ütközések jelentős része elke­rülhető lenne, ha az állatoknak lenne elég átkelőjük. Szlovákiában viszont csak három van: kettő a Dl-es autó­pálya felett Menguszfalva (Mengu­­sovce) közelében, egy pedig Erdő­háton a D2-es autópálya felett. Az összehasonlítás kedvéért: Ausztriá­ban az autópályák felett nyolc kilo­méterenként van ilyen átkelőhely. Tény, hogy ajelenleg épülő új au­tópályaszakaszok felett már terv­ben vannak az állatoknak szolgáló átkelőhelyek is, a gondot az olyan elsőrendű utak képezik, amelyek az állatok migrációs útvonalait szelik át. Egy ilyen út a Dóvali-hágóra ve­zető főút is. Inkább kerítések A Nemzeti Autópálya Társaság (NDS) adatai szerint a szlovákiai átkelőhelyek megnyitása utáni első évben 11,4 százalékkal csökkent az elgázolt állatok száma. „A negye­dik, vadállatoknak szolgáló átkelő­hely a D3-as autópályán fog meg­épülni, a projektre 2019-ben hirde­tik ki a versenyt” - közölte lapunk­kal Marcela Valocká, az NDS mar­ketingosztályának a munkatársa. Egy ilyen átkelőhely megépítése körülbelül kétmillió euróba kerül, ezenkívül olyan kerítéseket is kell építeni mellé, amelyek rávezetik az állatokat az átkelőre. Számos ütközés A rendőrségi statisztikák szerint tavaly 131 alkalommal ütközött személyautó vagy motorkerékpár állattal, egy évvel korábban 128- szor. A Szlovák Környezetvédelmi Ügynökség, amely külön statiszti­kát vezet a gépjárművek és állatok ütközéséről, azt állítja, hogy a hely­zet az utóbbi években jelentősen ja­vult, bár még most sem lehetünk elégedettek. Például míg 2008-ban több mint háromezer állatot gázol­tak el az országban, 2010-től 2015- ig már csak 1778 ilyen gázolás tör­tént. Ha már elütöttünk egy állatot Mittegyünk, ha elütöttünk egy vadászható állatot? Atetemet el­akadásjelző háromszöggel kell megjelölni az úton, s haladéktala­nul ki kell hívni a rendőrséget, amely kapcsolatba lép az illetékes vadászszövetséggel vagy az út karbantartójával, hogy távolítsa el az állatot. Még véletlenül sem ajánlott az autóba helyezni az álla­tot, ezt ugyanis orvvadászatként is minősítheti a rendőrség, s ezen bűncselekményért kétéves szabadságvesztés jár. Tavaly 131 alkalommal ütközött autó vagy motorkerékpár állattal (NDS-feivétei) Az országban csak három, állatoknak szolgáló átkelőhely van (NDS-felvétel) A legutóbbi karambol egy személy életébe került (TASR-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents