Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)

2018-09-24 / 219. szám

4 I KÜLFÖLD 2018. szeptember 24. I www.ujszo.com RÖVIDEN A Vatikán és Kína megállapodása Vatikénváros. A Vatikán és Kí­na történelmi jelentőségű ideig­lenes megállapodást kötött a kí­nai katolikus püspökök kineve­zéséről—közölte a Szentszék szombaton, miután Ferenc pápa megkezdte baltikumi körútját. A megállapodás keretében a kato­likus egyházfő elismerte a jóvá­hagyása nélkül, csak Peking által kinevezett hét katolikus püspököt és post mortem egy nyolcadik püspököt is. A Szentszék hang­súlyozta, „nem politikai, hanem pasztorális” jellegű megállapo­dásról van szó. Ferenc pápa szombaton érkezett Vilniusba, ahol azt a gondolatot fejtette ki, hogy a litvánoknak arra kell fel- - használniuk a szovjet korszakban és a náci uralom idején szerzett tapasztalataikat, hogy országuk a tolerancia modelljévé váljon egy intoleráns világban. (MTI) Moszkvába akarták csempészni Moszkva. Oroszországba akar­ták menekíteni Julian Assange-t, a Wikileaks kiszivárogtató portál alapítóját, aki évek óta Ecuador londoni nagykövetségén rejtőzve próbálja elkerülni a Svédország­nak, illetve az USA-nak való ki­adatást. Assange-t az utóbbi években azzal vádolták korábbi barátai, hogy feltűnően az orosz érdekek szerint dönti el, mit publikáljon a Wikileaks. A The Guardian című brit lap értesülé­sei szerint orosz diplomaták ta­valy titkos tárgyalásokat folytat­tak Londonban, s az lett volna a tervük, hogy a karácsonyi ünne­pek idején egy diplomata rend­számú járműben kicsempészik Assange-t az ecuadori képvise­letről, s külföldre, leginkább Oroszországba szállítják a Svéd­országban szexuális zaklatással, az US A-ban pedig államtitkok kiszivárogtatásával vádolt auszt­rál újságírót. A tervet végül túl kockázatosnak találták, s ezért elvetették. (hvg) Irán Washingtont és Perzsa-öböl menti szövetségeseit vádolja Egy katona próbálja menteni a menekülő civileket. A Fars félhivatalos hírügynökség szerintzöldesbarna egyenruhát vi­selő motorkerékpáros fegyveresek nyitottak tüzet az emelvényre, amelyen a helyi katonai és rendőri vezetők ültek, on­nan nézték az 1980-88-as iraki-iráni háború kitörésének évfordulóján rendezett katonai parádét. Egyes hírek szerint a támadóka Forradalmi Gárda egyenruháját viselték, és az emelvény mögötti parkból tüzeltek. A halottak között van­nak civilek, nők és gyerekek egyaránt, illetve a Forradalmi Gárda tagjai is. (TASR/AP-feivétei) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Teherán. Ali Hamenei ajatolláh, legfelsőbb iráni vezető az Egyesült Államok által támogatott, Perzsa-öböl menti arab államokat tette felelőssé egy közleményében a szombati merényletért, amelyben fegyveresek megöltek 29 embert az 1980- 88-as iraki—iráni háború kitörésének évfordulóján rendezett katonai parádén, az ország délnyugati részén lévő Ahvéz városban. Hamenei azonban nem nevezte meg, mely államokra gondol. A me­rénylet áldozatainak csaknem fele a Hamenei közvetlen ellenőrzése alá tartozó Forradalmi Gárda elitalakulat tagja volt. Ez volt az egyik legsúlyo­sabb támadás, amely a gárdát valaha érte. Tovább nőhet a feszültség Ali Hamenei vádja valószínűleg tovább növeli a feszültséget Irán és nagy térségbeli riválisa, Szaúd- Arábia, valamint utóbbi öbölbeli szö­vetségesei és a nagy tengerentúli szö­vetségese, az Egyesült Államok kö­zött, amelyek mind azon dolgoznak, hogy elszigeteljék Iránt - állapította meg a Reuters hírügynökség. Washington meg akaija ingami az Iráni Iszlám Köztársaságot, de nem fog sikerrel járni - mondta Haszan Róháni iráni elnök tegnap. Róháni egyúttal azzal vádolta meg az Egye­sült Államok támogatását élvező Perzsa-öböl menti arab államokat, hogy pénzügyi és katonai segítséget nyújtanak az iráni kormányellenes arab csoportoknak. „A térségbeli kis bábállamokat Amerika támogatja, provokálja és látja el a szükséges felszerelésekkel” - vélekedett az iráni elnök. „Irán a nemzetközi joggal és nem­zeti érdekeivel összhangban fog vá­laszolni a támadásra” - szögezte le Róháni, azzal fenyegetve Washing­tont, hogy megbánja agresszív visel­kedését. A 4 merénylőt megölték A merénylet elkövetőjeként jelent­kezett az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihádista szervezet, és Dzsavád Zarif külügyminiszter is az IÁ-t vá­dolta meg, de jelentkezett egy iráni arab szeparatista mozgalom is, az Arab Harci Mozgalom Ahváz Fel­szabadításáért, amely tagja egy sze­paratista emyőszervezetnek, az Ah­­vázi Nemzeti Ellenállásnak. Ez utób­bi emyőszervezetről azt mondta egy iráni katonai szóvivő, hogy Szaúd- Arábia támogatja, de kapcsolatban áll az Egyesült Államokkal és az izraeli titkosszolgálattal is. A tetteseket két, Öböl menti országban képezték ki - tette hozzá. Az Arab Harci Mozga­lom Ahváz Felszabadításáért szóvi­vője az AP hírügynökségnek nyilat­kozva azt állította, hogy az ő embe­reik hajtották végre a támadást, és ta­gadta, hogy az IÁ fegyveresei tették. Hatósági közlés szerint mind a négy merénylőt megölték. A támadás se­besült) einek száma 57. Ahváz az olajban gazdag Huzisz­­tán tartomány székhelye. Többször előfordult, hogy arab szakadárok tá­madásokat hajtottak végre az ottani olajipari létesítmények ellen. Nagyköveteket faggattak A merénylet miatt a teheráni kül­ügyminisztériumba bekérték szom­baton este Hollandia, Dánia és Nagy- Britannia nagykövetét, mert Teherán szerint ezek az országok otthont ad­nak iráni ellenzékieknek, köztük sza­­kadár etnikai mozgalmak tagjainak. A minisztérium szóvivője követelte a nyugati országoktól, hogy ítéljék el a merényletet, és adják ki Iránnak azo­kat, akik kapcsolatban állnak az el­követőkkel. A szóvivő szerint elfo­gadhatatlan, hogy az Európai Unió nem tartja terrorista csoportoknak ezeket a szakadár iráni szervezeteket mindaddig, amíg Európában nem kö­vetnek el terrortámadást. A merényletet elítélte Irán fontos szövetségese, Szíria elnöke, Bassár el-Aszad, de az ellenségnek tartott Egyesült Államok külügyminisztéri­uma és Egyiptom is, amely Szaúd- Arábia egyik fontos szövetségese. Corbyn inkább előrehozott választásokat akarna Sankt Gallenben is betiltják a burkát Zürich. A svájci Sankt Gallen kantonban tegnap tartott népsza­vazáson kétharmados többséggel úgy határoztak, tiltsák meg az arcot teljesen elfedő viseletét. Ilyen a nikáb és a burka. A nikáb kombinált kendő egyaránt fedi az arcot és a fejet is, csak a szemek­nek hagyva egy keskeny rést. A burka a teljes testet fedi, beleért­ve a fejet is, viselői sűrű rácsoza­tó szöveten keresztül láthatják a külvilágot. Ezt a fajta öltözéket Franciaországban és Dániában már betiltották. A svájci közvet­len demokratikus rendszer alap­ján szavazók azt követelték, hogy büntessék meg azokat, akik köz­területen eltakarják az arcukat, és ezzel „fenyegetik vagy veszélybe sodorják a közbiztonságot, a val­lási és társadalmi békét”. A kan­ton önkormányzata a népszava­zás eredményének következté­ben kénytelen lesz meghozni a korlátozó intézkedést, még ha a részvételi arány csak 36 százalé­kos is volt. (MTI) A brit Munkáspárt éves kongresszusán „egyértelmű szavszás" lesz arról, hogy a párt támogasson-e egy esetleges újabb nép­szavazást a brit EU-tagságrél. London. Ezt mondta tegnap a legnagyobb brit ellenzéki erő veze­tője. Jeremy Corbyn a Munkáspárt hivatalosan ma kezdődő liverpooli kongresszusának helyszínén, a BBC brit televíziónak nyilatkozva kijelentette: ő inkább az előreho­zott parlamenti választásokat pár­tolná, semmint az újabb EU- népszavazást, de tartja magát a kongresszus bármilyen demokrati­kus döntéséhez, amely őt is kötele­zi. Jeremy Corbyn korábbi nyilat­kozataiban egyértelműen jelezte, hogy nem híve az újabb népszava­zásnak a brit EU-tagságról, és a tegnapi BBC-interjúban sem tett utalást arra, hogy a liverpooli kongresszuson támogatná-e a má­sodik referendum kezdeményezé­sét, ha ezt a küldöttek szavazásra bocsátják. A The Observer című baloldali vasárnapi brit lap megbízásából készített legfrissebb felmérés sze­rint ugyanakkor a Munkáspárt tag­jainak elsöprő többsége, 86 száza­léka új népszavazást szeretne. (MTI) Gennagyij Zjuganov kommunista vezetővel (középen) az élen szombaton is­mét az utcára vonultak a moszkvaiak, hogy az orosz kormány tervezett nyug­díjreformja ellen tiltakozzanak. Ez a férfiaknál 60-ról 65 évre, a nőknél 55-ről 60 évre emelné a nyugdíjkorhatárt. Több más orosz városban is hasonló tün­tetések volta k. (TASR/AP-felvétel) Magyarok adatai egy ukrán weboldalon Ungvár/Budapest. Egy ukrán nacionalista weboldal elkezdte fel­tölteni nyilvános adatbázisába ma­gyar állampolgársággal rendelkező kárpátaljaiak nevét és címét .A Mi­­rotvorec (Béketeremtő) nevű ukraj­nai portál a Facebookon is értesí­tette arról a követőit, hogy a Csisz­­tiliscse (Tisztítótűz) nevű adatbázi­sában rögzítette az első öt kárpát­aljai személy adatait, akik második (magyar) állampolgárság meg­szerzésével törvénysértést követtek el. Mindnyájan kárpátaljai önkor­mányzati vezetők vagy képviselők, közülük háromról fényképet is közzétettek. A Mirotvorec megadta azt, hogy mikor születtek, melyik településen laknak, egy személy esetében az utca neve is szerepel. Az előzményekhez tartozik, hogy az ukrán állami hírügynökség szerdán közzétett egy videofelvé­telt, melyen kárpátaljai magyarok állampolgári esküt tesznek a be­regszászi magyar konzulátuson. Pavlo Klimkin ukrán külügymi­niszter még aznap közölte, hogy nem záija ki a beregszászi magyar konzul kiutasítását. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents