Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)
2018-09-22 / 218. szám
Krusovszky Dénes tárcája a Szalonban 2018. szeptember 22., szombat, 12. évfolyam, 35. szám A szlovákiai magyar fiatalok problémái: a pénztelenség és az alkoholfogyasztás A Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Központjának Kisebbségkutató Intézete 2015-ben a Mathias Corvinus Collegium megbízásából ifjúságszociológiai felmérést készített Magyarország szomszédos országainak magyar fiataljai körében. A négy országban megvalósult (Románia, Szlovákia, Szerbia, Ukrajna) GeneZYs 2015 elnevezésű kutatás a nevében is utal arra, hogy fókuszában két vizsgált csoport áll, az Y és a Z generáció. A15 és 29 év közötti külhoni magyar fiatalok közül 711 főt kérdeztek meg Szlovákiában, a lakóhely típusa, korcsoport, nem és iskolai végzettség szerint készített minta alapján. A kérdőíves felmérés sok témát érintett: identitás, nyelvhasználat, életmód, szabadidő, értékrend, civil szervezeti aktivitás, közéleti tájékozódás, migrációs hajlandóság, médiafogyasztás. Jelen írás egy rövid összefoglaló a szlovákiai magyar fiatalok jellemzőiről. Identitás, állampolgárság, nyelvhasználat A szlovákiai magyar fiatalok közel egyharmada elsőként a szlovákiai magyar közösséghez érzi magát közel, ezt követi a felvidékiként megnevezett közösséghez tartozás érzése. A kérdőívben megkérdeztük azt is, melyik közösséghez érzi magát másodsorban közel. Erre a kérdésre a legtöbben a magyar közösséget jelölték meg (23%), majd a szlovákiai magyart (22%). A szlovákiai magyarok körében a roma nemzetiségűek identitása nem erős, mintánkban 2% vallotta magát roma/cigány közösséghez tartozónak. A magyar identitás kérdése a szlovákiai magyar fiatalok számára elsősorban a magyar anyanyelvűséggel függ össze, fontos szempont az is, hogy jól beszélje a nyelvet, valamint ismerje a magyar kultúrát. A magyarság feltételeként legkevésbé gondolják a Magyarországon születés fontosságát. A magyar nemzethez tartozónak véli magát (Fotó: Shutterstock) a megkérdezettek 78%-a, a szlovák nemzet részeként lényegesen kevesebben érzik magukat szlovákiai magyarként (45%). Nem meglepő, hogy szülőföldjüknek és hazájuknak is Szlovákiát tekintik a legtöbben. A Felvidék kifejezés, ahogy az identitás kérdésénél is, ebben az esetben is másodlagos. Erőteljesnek nevezhető a regionális kötődés: a szülőföldet többnyire azzal a településsel azonosítják, ahol születtek vagy ahol jelenleg élnek. Szlovákiában a kettős állampolgárság csak korlátozott feltételekkel megengedett, így a szlovákiai magyar fiatalok körében a magyar állampolgárság megszerzése nem cél, csupán a válaszadók 1,7%-a nyilatkozta azt, hogy igényelte a magyar állampolgárságot. A nyelvismeretet illetően a fiatalok körében a magyar anyanyelvi szintű ismeretet követően a szlovák a legmagasabb szintű. A szlovák Változó kisebbség iCárpát-rnederce: rr.agyar Satatok nyelvvel rokon cseh nyelvet a legtöbben csak értik, de nem beszélik. Ettől magasabb fokon beszélik mind az angol, mind a német nyelvet. A két világnyelv közül az angolnyelv-ismeret magasabb szintje a jellemző. Életmód, szabadidő A fiatok életében a jövőre irányuló események közül a házasságkötés és a gyermekvállalás az, amelyet fiatal koruk legtávolabbi időpontjára tervezik, de ádagosan még mindenképpen 29. életévük bekövetkezte előtt tervezik vagy szeretnék, ha bekövetkezne. A házasságkötést és az első gyermek vállalását is 28 évesen szeretnék megélni. A házasságkötés időpontja azok körében, akik ezen már túlestek, átlagosan 3 évvel korábban következett be, vagyis 25 évesen. Az anyaság és apaság szintén korábbi életkorra (23 év) datálható azoknál, akik már vállaltak gyermeket. A zene központi szerepet játszik a fiatal generáció körében, a legtöbb időt ugyanis zenehallgatással töltik. Az idejük egy jelentős részét tölti ki a barátokkal való személyes kapcsolattartás. Ezt követően lépnek színre az új nemzedék által különösen kedvelt tevékenységek a közösségi oldalak használata, a filmnézés, a tévénézés, valamint a személyes helyett a virtuális kapcsolattartás, a chatelés. Az egészséges életmódhoz szükséges természetjárásra, sportolásra, kocogásra ennél kevesebb időt szánnak. Értékrend Kértük a fiatalokat, hogy értékeljék, mit tartanak a generációjuk legsúlyosabb problémáinak. Véleményük szerint e legégetőbb megoldásra váró kérdés a létbizonytalanság, a szegénység, a pénztelenség, az alacsony keresetek, vagyis elsősorban az anyagi javakkal összefüggő gondokat emelték ki. A materiális javak hiánya után úgy vélik y> Az értékek sorrendjében, a fiatalok a szerelmet tartják a legfontosabbnak, melyet a család és az igaz barátság követ. az értéktelenség sújtja leginkább kortársaikat. Az értékek sorrendjében, a felsorolt 26 érték közül a fiatalok a szerelmet tartják a legfontosabbnak, melyet a család és az igaz barátság követ. Legkisebb hangsúlyt az életükben a közösségi problémákra és a vallásra fektetik. Rendszeres dohányos a válaszadók 37%-a. Az alkoholfogyasztás ettől lényegesen gyakoribb jelenség, 78%-uk valamilyen szintű rendszerességgel fogyaszt alkoholt. A kábítószerek kipróbálása területén - saját bevallásuk szerint - a környezet nincs komoly hatással, a megkérdezettek baráti körében gyakoribb a kábítószer kipróbálása (73%), ők maguk nem ilyen magas arányban: 30% vallotta be, hogy kipróbált már valamilyen kábítószert. Társadalmi közérzet, politikai részvétel A társadalmi aktivitás, akár civil szervezeti tagként, akár csak résztvevőként nem közkedvelt időtöltés a fiatalok körében. Többségük (76%) semmilyen kötődéssel nem rendelkezik társadalmi, civil vagy politikai szervezethez. Résztvevőként a legnépszerűbb rendezvények a diák/ hallgatói szervezetek és a politikai ifjúsági szervezetek által szervezettek. A legtöbben szabadidős tevékenységgel összefüggésbe hozható szervezetben tagok (43%), a második legnépszerűbb a kulturális szervezet (40%), majd az ifjúsági szervezet (35%). Megkérdezett fiataljaink közül a legtöbben ifjúsági szervezetben töltenek be vezető tisztséget (27%). A közélet iránti érdeklődésük a társadalmi szervezetekhez való passzív hozzáállásukhoz hasonlóan alacsony fokú. Nem érdekli őket a politika, a bal-jobb skálán nehezen tudják magukat besorolni. Az ötöshöz közeli (4,85) ádaggal inkább a jobboldalhoz érzik magukat közelebb. Migráció A szlovákiai magyar fiatalok 87%-a volt az elmúlt öt évben külföldön. A leggyakoribb a turisztikai jellegű utazás. A külföldre utazás a fiatalok körében élő jelenség, 57%uk a közeljövőben is tervez különböző céllal más országba menni. Főként'a jobb megélhetés miatt vándorolnak a fiatalok külföldre, így van ez a szlovákiai magyar fiatalokkal is, 81%-uk a jobb anyagi körülmények eléréséért hagyná el Szlovákiát. A célország főként nyugat-európai ország (48%), Magyarországra telepedne a fiatalok 29%-a. Médiafogyasztás, digitális tájkép A ZY generáció médiafogyasztási szokásait illetően nem érhet meglepetés, ha azt az eredményt kapjuk, hogy a leggyakrabban a közösségi oldalakat látogatják, legkevésbé népszerű médium számukra a nyomtatott sajtó. Az internet fontos szerepet tölt be életükben, 12%-uk azt gondolja, az internet az ő életében a levegőhöz, a vízhez, a lakhatáshoz hasonlóan fontos dolog. A megkérdezett fiatalok közel fele (48%) pedig szintén nagy jelentőséget tulajdonít az internetnek saját életében. Az internettől való függőségre jó példa, hogy csak minden ötödik fiatal tud egy órán belül folyamatosan az aktuális tevékenységére koncentrálni, a többieket legalább egyszer megszakítja a közösségi médián keresztül érkező értesítés. Morvái Tünde politológus
