Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)
2018-09-20 / 216. szám
8 I KÜLFÖLD 2018. szeptember 20. I www.ujszo.com RÖVIDEN Vizsgálják a lelőtt repülőgép ügyét Moszkva. Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz védelmi tárca adataira hagyatkozik a Földközi-tenger felett lelőtt katonai gép ügyében, de az orosz szakértők megvizsgálják a légi incidenssel kapcsolatos izraeli információkat is - közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán. Keddre virradóra lelőttek egy 11-20 típusú orosz katonai repülőgépet 15 emberrel a fedélzetén az északnyugat - szíriai Latakia tartomány közelében, a Földközi-tenger felett. Moszkva szerint a gépet a szíriai légvédelem lőtte le, de Izrael hibájából történt az incidens, míg Jeruzsálem Damaszkuszi okolja az esetért. (MTI) Amerikai bázis Lengyelországban Washington. Az USA fontolóra veszi a lengyel kérést, amely állandó amerikai katonai jelenlétet szorgalmaz Lengyelországban - közölte Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban, ahol Andrzej Duda lengyel elnököt fogadta. A lengyel elnök sürgette Trumpot, hogy az USA még több katonát állomásoztasson hazájában, meglátása szerint ugyanis az amerikai haderő Lengyelország és az Egyesült Államok érdekeit egyaránt védelmezi. Varsó már korábban is többször kérte egy állandó bázis kialakítását, amelynek 2 milliárd dollárig terjedő finanszírozását is vállalta. (MTI) Közelebb került a két Korea Phenjan leszereli a jongbjoni atomlétesítményt, ha Washington is teljesíti ígéreteit MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Szöul/Phenjan. Észak-Korea beleegyezett abba, hogy nemzetközi szakértők jelenlétében végleg leszereli a jongbjoni atomlétesítményt és a Szohe rakétakísérleti telepet, ha az Egyesült Államok is teljesíti a szingapúri amerikai-északkoreai megállapodásban foglaltakat - jelentette be Műn Dzse In dél-koreai elnök Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel tartott közös sajtótájékoztatón Phenjanban. A két koreai vezető idei harmadik tárgyalásának végén nyilatkozatot is aláírt az atomlétesítmények leszereléséről. Jelenlétükben a két ország védelmi miniszterei átfogó katonai megállapodást írtak alá. Eszerint a két Korea decemberig 11 őrhelyet számol fel a demilitarizált zónában, s repüléstilalmi övezetet hoznak létre a demarkációs vonal mentén. Atomfegyverek nélkül Az aláírást követő közös sajtótájékoztatón Mun Dzse In bejelentette, hogy Eszak-Korea az atomfegyver-mentesítés irányába mutató konkrét lépések megtételébe egyezett bele, hozzájárult ahhoz, hogy nemzetközi szakértők jelenlétében véglegesen leszereljék a jongbjoni nukleáris létesítményt, illetve a Szohe rakétakísérleti telepet, amennyiben az Egyesült Államok is teljesíti a júniusi megállapodásban foglaltakat. A legnagyobb észak-koreai atomlétesítményében, a jongbjoni kísérleti reaktorban az urándúsítás mellett atomfegyverek gyártásához szükséges dúsítású plutóniumot is képes termelni. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség augusztus végén közölte, Kim Dzsong Un tavasszal hangoztatott szándékai ellenére Jongbjonban folytatódik a 2015 decemberében megkezdett működési ciklus. A baltimore-i Johns Hopkins Egyetemen működő 38North kutatóközpont szintén közölte, műholdfelvételekből ítélve Eszak-Korea leállította a Szohe rakétakísérleti telep leszerelését, amely egy hónappal korábban kezdődött. 2016. febmár 7-én onnan bocsátottak fel egy - Phenjan állítása szerint-műholddal felszerelt űrhajót. A Nyugat szerint Phenjan valójában új ballisztikus interkontinentális rakétával hajtott végre kísérletet. Mun a Kimmel közösen tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: a két Korea megállapodott, „eltávolítanak minden olyan veszélyt, amely háborúhoz vezetne a félszigeten”. Kim Szöulba látogatna Mun szerint megállapodás született egy közös katonai bizottság létrehozásáról is, amelynek feladata lesz felmérni a feszültségcsökkentés lehetőségeit, s fenntartani a kommunikációt a felmerülő válságok feloldása érdekében. „Megállapodtunk, hogy a Koreai-félszigetet a béke földjévé tesszük, amely mentes lesz az atomfegyverektől és a nukleáris fenyegetéstől” -jelentette ki Kim. Kim egyben jelezte, még az idén szeretne Szöulba látogatni. Ha ez megvalósul, ez lenne az első alkalom 1945 óta, hogy az észak-koreai rezsim vezetője a déli szomszéd fővárosába látogat. Közös olimpiát tartanának A csúcsot lezáró közös nyilatkozatban a két Korea bejelentette: tengeri és szárazföldi határaik mentén „ütközőzónákat” hoznak létre, hogy elejét vegyék a véletlen katonai összetűzéseknek. A két Korea vállalta a keszongi ipari park újranyitását, illetve a Gyémánt-hegységben lévő idegenforgalmi beruházás folytatását. A keszongi ipari parkot 2004-ben nyitották meg, 124 dél-koreai vállalat több mint 124 ezer embert alkalmazott ott. A parkot azután zárták be, hogy Észak-Korea 2016-ban föld alatti atomkísérletet hajtott végre. A nyilatkozat azt is rögzíti, hogy közösen próbálják elnyerni a 2032-es nyári olimpia közös megrendezésének jogát. Donald Trump amerikai elnök üdvözölte a Korea-közi csúcstalálkozó eredményeit. Megint a migráció került az uniós csúcs asztalára Andrej Babig cseh kormányfő és a házigazda Sebastian Kurzkancellár(TASR/AP) Brexit: árucikkek szabad forgalma London. A szigetország továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy csak akkor lehet elkerülni a brit uniós tagság rendezetlen felszámolását (kemény brexit), ha az Európai Unió és az Egyesült Királyság közös övezetet hoz létre az árucikkek szabad kereskedelmére-jelezte Theresa May brit miniszterelnök. A csak a fizikai árucikkekre - és a szolgáltatásokra nem - vonatkozó szabadkereskedelmi övezet kialakítása az egyetlen lehetőség arra, hogy ne emelkedjék vámhatár Észak-írország és Írország vagy Eszak-írország és az Egyesült Királyság többi része közé - tette hozzá May. (MTI) Áthelyezik a nómet elhárítás vezetőjét Boriin. Áthelyezik a német szövetségi alkotmányvédelmi hivatal vezetőjét (BfV), Hans-Georg Maassen belügyi államtitkárként folytatja munkáját. A belső elhárításért felelős nemzetbiztonsági szolgálat vezetőjének távozását ellenzéki pártok mellett a koalíció egyik tagja, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) is követelte, mert kétségbe vonta egy külföldinek tűnő embereket üldöző németeket ábrázoló felvétel eredetiségét. A felvétel Chemnitzben készült egy német megölése után, a bűnténnyel külföldieket gyanúsítanak. (MTI) Elsősorban a migráció ós a biztonság, illetve az Egyesült Királyság jövő évi kilépésének kérdései szerepeltek az európai uniós állam- és kormányfők tegnap esti informális salzburgi csúcstalálkozójának középpontjában. Salzburg. Tegnap este a vezetők munkavacsorát tartottak, amelyen a megbeszélés fő témája a migráció volt. Értékelték az előrelépést az illegálisan érkező bevándorlók számának csökkentése és a harmadik országokkal való együttműködés terén. Ma az európai belső biztonság ügyével folytatódik az ülés, amelyen egyebek mellett a rendőrségi és igazságügyi együttműködésről, valamint a határbiztonság és a kibervédelem erősítéséről lesz szó. Theresa May brit miniszterelnök beszámol a Szkripal-ügy állásáról is. Az utolsó napirendi pont tárgyalásán azonban Theresa May már nem leszjelen, csak a brit kilépés után is bennmaradó tagállamok vezetői, akik Michel Bamier uniós főtárgyalóval együtt megvitatják a brexit folyamatának állását és a következő lépéseket. A kétnapos csúcstalálkozó házigazdája Sebastian Kurz, az EU soros elnökségét jelenleg betöltő Ausztria kancellárja. Mentőövet Afrikának Megállapodásra szólította fel az unió kormány-, illetve államfőit a menedékkérők elosztásának ügyében Antonio Tajani, az Európai Parlament (EP) elnöke. Az olasz konzervatív politikus a salzburgi tanácskozás elé időzített nyilatkozatában kiemelte, az EU-nak egy „automatikus és kötelező rendszerre van szüksége a menedékkérők valamennyi országra vonatkozó, méltányos elosztásáról”. Erősíti a populizmust és veszélyes megosztottságot idéz elő a közösségben az EU-s menekültügyi reform leállása, amely egyes tagállamok miatt következett be. Hangsúlyozta, a menekültügy közösségen belüli szabályozásának átalakítása mellett a menekülésre késztető okok felszámolásáért is küzdeni kell. Ezért „megismétlem azt a követelést, állítsunk össze egy Marshall-tervet Afrikának” - mondta az EP elnöke. Kurz kontra Orbán Az este a házigazda Kurzcal, Merkellel, Macronnal nézhetett farkasszemet Orbán Viktor Salzburgban, az EU-csúcson először találkozott uniós kollégáival a Sargentini-jelentés elfogadása után. Az előzetes nyilatkozatok szerint a csúcson még nem élesítik a 7-es cikkelyes eljárást Magyarország ellen. Kurz a Standard interjújában már nem erőltette a Fidesz kizárását az Európai Néppártból. Ettől függetlenül feszült a viszony Kurz és Orbán között, az osztrák Die Presse szerint a magyar miniszterelnök a Fidesz-ffakció ülésén, zárt ajtók mögött „megbízhatatlan labancnak” nevezte az osztrák kancellárt. Orbán Viktor nyilvánosan csak annyit mondott róla, hogy „még fiatalember, aki belekeveredett ebbe a zűrös vitába”. A pálfordulását, azt, hogy nyíltan egyetértett a Sargentini-jelentés megszavazásával, a Magyarország elleni eljárás elindításával, a magyar kormányban nem értették. A csúcs egyik fő témája a migráció, ezért Sebastian Kurz az elmúlt napokban Berlinben, Párizsban, Madridban és Rómában is tárgyalásokat folytatott a migrációs politikáról, a határőrizet megerősítéséről Merkellel és Macronnal is találkozott. A határőrizet megerősítése Orbán Viktor számára forró téma, ez ellen kezdett látványosan csatázni az elmúlt napokban. Azt állította, hogy Brüsszel „zsoldosokat” akar küldeni a magyar határra, és Magyarországról el akarják venni a határőrizet jogát, hogy beengedjék a migránsokat. Brexit: horrorváltozat? Wolfgang Amadeus Mozart szülővárosában a britek kilépéséről, a brexitről is egyeztetnek. A kilépési folyamat jelenleg ott tart, hogy az Egyesült Királyság tagsági viszonya jövő tavasszal megszűnik az unióban, a kilépés feltételrendszeréről folytatott tárgyalásokon azonban mindmáig nincs áttörés a legsúlyosabb vitás kérdésekben. Már nem teljesen valószínűtlen az a horrorforgatókönyv, hogy a brit tagság megállapodás nélkül szűnik meg. Ezt nevezik kemény brexitnek, amelynek esetén a britek valóban keményre esnének, de „a maradék Európára” sem várnának kipámázott viszonyok, legalábbis a kezdeti időkben. Londonnak két olyan fő erőssége van, aminek az elvesztése érzékeny lesz Európa számára: a pénzügyi City és a hadsereg. A bankvilág egyik globális központját nem lehet komolyabb veszteségek nélkül átültetni például Frankfurtba, ahogy azt többen Európában szeretnék. Éurópának jelenleg a brit és a francia haderőn kívül nincs igazán erős nemzeti hadserege. Mára viszont előállt az a helyzet, hogy Európa egyre többet beszél a globális szerepvállalás szükségéről, amihez tekintélyt parancsoló európai haderő megteremtése illene. (MTI, ATV, Nsz) Aláírták. Korea-közi nyilatkozat az atomlétesítmények leszereléséről. (Tasr/ap)
